Az előző nap átvonuló vihar szerencsére nem mosta el Látóképen a gazdag látnivalókat.
Az előző nap átvonuló vihar szerencsére nem mosta el Látóképen a gazdag látnivalókat. A Debreceni Egyetem hagyományossá vált rendezvénye a teltházasnál is teltebbnek bizonyult. Még az álló helyeken is egymást támasztották a gazdák. Négy rangos előadással kezdődött a rendezvény, amelyeket – a szerzők ígérete szerint – az Agrofórum rendelkezésére fognak bocsájtani, így a későbbiekben azokat közölni fogjuk.
Pepó professzor a megnyitón egy meglepetéssel szolgált: a látóképi kísérleteket tekinthettük meg felülnézetben. Ezt vetítette ki a tanár úr. Érdekes volt nézni a drónnal készült felvételeket, amelyek madártávlatból mutatták be a látnivalókat. A kísérleteket a program második részében élő valóságában is megtekinthettünk.
*
Prof. Birkás Márta, az MTA doktora A búza és a repce korszerű talajművelése címmel tartott előadást.
Mondanivalójának akár a mottója is lehetne: lazításos talajművelés. Talajaink általában hajlamosak az ülepedésre. A kedvező talajállapot fenntartása alapvető követelmény. Ha jelentős termésátlag-növekedést akarunk elérni, annak két alapvető feltétele van: a talajművelés és a szaktudás. A talajt mindig óvni, takarni kell. A művelésnél választani kell: lazítás, szántás, kultivátor (tárcsa?). A mindenkori talajállapot dönti el, hogy melyiket alkalmazzuk. Bármelyik lehet jó, de rossz is. Ez a gazda felelőssége.
A rossz talajműveléssel nemcsak a víz távozik el a talajból, de a szén is.
Száz évvel ezelőtti módon nem lehet a talajinkat művelni. Azóta sok minden változott, és a klimatikus hatások, szélsőségek új művelésmódokat kívánnak, amelyek lényege a szén és a víz megőrzése. Az előbbi a szerves anyagokkal, szalma visszatartással, mulcsozással, az utóbbi a forgatás nélküli, lazításos talajműveléssel érhető el.
*
Dr. Lakatos Zoltán, a Hajdú Gabona Zrt. elnök-vezérigazgatója az Országos Gabonaszövetség elnöke A gabonatermelés és kereskedelem jövőképe című előadását nagy várakozással figyelték a gazdák.
A múlt, a világtermelés és a készletek ismertetését követően a malomipar és a takarmánygyártás helyzetét is bemutatta. Erősen lecsökkent a malmok száma, ami a korszerűsítés következtében így is jelentős kapacitásfelesleget eredményezett. A keveréktakarmány gyártása csökkent a sertésállomány visszaesése miatt. A baromfiágazat takarmányigénye növekedett, a szarvasmarháé stagnál.
A búza vetésterülete 970 ezer ha, ami a korábbi éveknél kevesebb, de a növényállomány állapota kedvező. A hazai mezőgazdaság, és benne az élelmiszeripar bíztató jövő előtt áll az export tekintetében, mert a föld vízkészlete fogyatkozik, a népesség növekszik és a távol-keleti országok élelmiszerigénye is növekvőben van.
Mire számíthatunk az idén?
A becsült termés 4,5 millió tonna búza, az elmúlt évről itt maradt készlet 1,5 millió tonna. Ebből a 6,0 millió tonnából maximum 2,3-2,5 millió tonnát használunk fel. Mintegy 3,5-3,7 millió tonna búzát exportálnunk kell. Ez nyílván lenyomja az árakat. 40-42.000 Ft/tonna árat lehet most felelősséggel mondani – fejezte be előadását a vezérigazgató. (A hallgatók erre az információra vártak az elejétől fogva. Az előadót megtapsolták, de az irányárak nem késztették mosolyra a termelőket.)
*
Prof. Kátai János, A növénytermesztés alapja a talaj címmel tartott előadást. Visszautalt a 2015-ös évre, amely a talajok éve volt, és rávilágított a talajokkal való gazdálkodás problémáira.
Az elmúlt hatvan év alatt 7,3 millió hektárról 5,4 millió ha-ra csökkent a művelt talajaink mennyisége. Majdnem kétmillió hektár veszett el a mezőgazdaság számára, az urbanizáció és a hasznosítási módok átrendeződése következtében.
A megmaradt talajainkra kötelességünk vigyázni!
A talajdegradáció a helytelen művelésmód, és a klímaváltozás következménye. Ez összefügg a talajok vízmegtartó képességének csökkenésével is. A talajok állapotának romlása többféle módon is megnyilvánul: tömörödés, savasodás, sókiválás (szikeszedés), belvizek, pangó vizek, porosodás, defláció, erózió.
Mindezek hatása az okszerű talajműveléssel a szervesanyag megőrzésével, pótlásával mérsékelhető.
*
Prof. Pepó Péter az MTA doktora ezúttal nem növényekről tartott előadást, hanem a technológiáról Az agrotechnika hatása a talajra címmel.
A talaj a legnagyobb víztározó, amely a növények számára az állapotától függően képes a vizet biztosítani. A talajállapot a környezeti körülményeken túl az agrotechnikától, vagyis a művelésmódtól függ.
Első tényező a vetésváltás, ezzel együtt jár az elővetemény és annak hatása. A talajt műveljük ugyan, de azt a vetendő növény igényeihez igazítva: gyökértömeg, annak elhelyezkedése, a gyökér mélységbe való lehatolása, stb.
A talaj állapota és minősége függ a tápanyag-gazdálkodástól, és az öntözéstől is, ez utóbbinál elmondta, hogy nemcsak a növényt kell öntözni, de sok esetben célszerű a fekete talajok öntözése is, a talaj vízkészletének megőrzése, gyarapítása szempontjából. (Utalt Bocz Ernő professzor kísérleteire és tanaira.)
Ha a növényre akarunk hatni, azt a talajon keresztül tudjuk megtenni – zárta gondolatait Pepó professzor.
*
Végül Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnökhelyettese kért szót. Tagtoborzás miatt vagyok itt – mondta –, mert szeretnénk a szervezetünket minél több taggal erősíteni, hogy ezáltal is hatékonyabban képviselni tudjuk a gabonatermesztők érdekeit.
Szervezetünk politikamentes tevékenységet folytat, ezért a gazdatársadalom valamennyi tagját szeretnénk szövetségünkbe hívni.
*
A szabadföldi bemutató, ahogy az a rendezvény címéből is kitűnt a búzáról és a repcéről szólt.
Ezen bemutatták a cégek által „megrendelt” növényvédőszer és műtrágya kezelési kísérleteket, majd következett az agrotechnika, úgy, mint a fajtavizsgálatok, vetésváltás, trágyázás, és az öntözés, valamint a tartamkísérletek.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)
