Az ivaros úton képződő spórákkal történő fertőzés folyamatát mindeddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni.
A kalászos gabonaféléket megbetegítő lisztharmatgombák életciklusának egyik fontos lépését, az ivaros úton képződő spórákkal történő fertőzés folyamatát mindeddig nem sikerült közvetlenül megfigyelni, jóllehet ezek a kórokozók régóta a kutatások kereszttüzében állnak. Az áttörést az MTA Agrártudományi Kutatóközpont (MTA ATK) munkatársai érték el, többek között az akadémiai kutatási infrastruktúra fejlesztése keretében beszerzett egyik nagyműszer segítségével.
A lisztharmatgombák több mint tízezer vadon élő és termesztett növényfajt megbetegítő, jelentős növénykórokozók, amelyek közül egyesek, pl. a kalászos gabonaféléket és a szőlőt megbetegítő fajok évről évre komoly gazdasági károkat okoznak.
A betegségre fogékony búza- és árpafajtákat megfertőző Blumeria graminis lisztharmatgomba nemzetközi szinten a legjobban kutatott faj, már több törzsének teljes genomját alaposan feltárták. Ennek ellenére, meglepő módon, életciklusának egyik fontos részlete mindeddig ismeretlen volt. Az elsődleges fertőzések a szántóföldeken világszerte mindenütt az ivaros úton képződött, ún. aszkospórák kiszóródásával indulnak – ezek a spórák megtelepednek a fiatal búzanövények levelein, ahol csíráznak, majd behatolnak a növények bőrszövetébe, megindítva a kórfolyamatot.
Búzalevelet fertőző lisztharmat-aszkospóra konfokális mikroszkóppal nézve
„Közvetett úton mindez már régóta ismert, azonban konkrétan az aszkospórák csírázását, majd ezt követően a búzalevelek megfertőzését eddig még senkinek sem sikerült megfigyelnie és jellemeznie” – mondta el Kiss Levente, az MTA ATK Növényvédelmi Intézetének igazgatója, a kutatás vezetője. Az MTA ATK hat munkatársából álló csoport speciális laboratóriumi körülmények között mintegy 200 alkalommal követte nyomon ezt a különleges fertőzési folyamatot. A kutatók munkájuk során többek között azt a konfokális pásztázó mikroszkópot használták, amelyet a kutatóközpont az akadémiai kutatási infrastruktúra fejlesztésére 2012-ben kiírt pályázaton szerzett be. Ennek segítségével minden eddiginél jobb felbontásban és minőségben sikerült tanulmányozni a betegség kialakulásának kezdeti lépéseit, ily módon megfejtve a búzalisztharmat aszkospórás fertőzési folyamatának számos részletkérdését. Az eredményeket a rangos Phytopathology folyóiratban közölték a magyar kutatók.
A publikáció IDE kattintva olvasható.
(MTA)
