Néhány évvel ezelőtt gyomnövénykutatók bizonyították, hogy a preemergens gyomirtó szerek a klímaváltozás következtében kevésbé hatékonyak a gyomnövények ellen. Most ugyanez a kutatócsoport, amelyet az USDA Mezőgazdasági Kutatószolgálat és az Illinois-i Urbana-Champaign Egyetem vezet, kimutatta, hogy ez igaz a kelés után alkalmazott (posztemergens) gyomirtó szerekre is.
A kutatók adatelemzéssel jutottak erre a következtetésre. Egy 30 éves adatbázist vizsgáltak, és megállapították, hogy a változó időjárás jelentősen csökkenti három jól ismert posztemergens gyomirtó hatóanyag (glifozát, mezotrion és az Európában nem használt fomeszafen) hatékonyságát a kukoricában és a szójában előforduló főbb gyomnövények ellen. Márpedig ez a hozamok csökkenését okozhatja – és ennek következtében az élelmiszer-biztonság is megkérdőjeleződik.
Hideg és meleg
Az időjárás nem csak a posztemergens termékek kijuttatása utáni órákban számít. A tanulmány szerint a levegő hőmérséklete és a csapadék mennyisége a kijuttatás előtti és utáni napokban is összefügg a herbicidek hatékonyságával a vizsgált termékek és gyomnövények esetében. Mivel több ezer adattal dolgoztak, beleértve az időjárási viszonyok alakulását az eltelt 30 év alatt, a korábbi tanulmányokhoz képest sokkal jobban fel tudták mérni az időjárás hatását a posztemergens gyomirtó szerek hatékonyságára.
Az elemzés kimutatta, hogy a 19 Celsius-fok alatti vagy 25 feletti átlagos léghőmérséklet a három jól ismert és eltérő hatásmechanizmusú gyomirtó hatékonyságát is csökkentette a különféle gyomfajok ellen.
Ha a kijuttatás előtt túl meleg van, és a víz nem korlátozó tényező, a gyomok növekedése felgyorsul, ami nagyobb növényeket eredményez, amelyeknek nagyobb esélyük lehet a kezelés túlélésére. A kijuttatás utáni meleg időszak is felgyorsíthatja a növények anyagcseréjét, és gyorsabban semlegesítik a gyomirtót, így az kevésbé lesz hatékony.
A hideg ellentétes hatást fejt ki, lelassítja az anyagcserét és a gyomirtó szerek növényen belüli mozgását, és kevésbé hatékonnyá teszi azokat.
Szárazság és erős csapadék
A gyomirtó szerek kijuttatásakor azonban nem csak a levegő hőmérsékletére kell figyelni. Az elemzés szerint a csapadékviszonyok – különösen a kijuttatást megelőző 10 napban a száraz, illetve a kijuttatást követő 10 napban a nedves körülmények – szintén befolyásolják a herbicidek hatékonyságát.
Korábbi kutatások szerint a szárazság például arra készteti a növényeket, hogy vastagabbá tegyék a leveleket fedő viaszréteget. Ez segít a növényeknek elkerülni a vízveszteséget, ugyanakkor megnehezíti a lombon keresztül ható gyomirtó hatóanyagok bejutását.
A csapadékos időjárás nem csak a kijuttatást követő órákban moshatja le a herbicideket a levélfelületekről; a kijuttatást követő napokban a túlzott csapadék stresszreakciókat válthat ki, ami lassabb növekedést okoz, így a herbicideknek a növényen belüli célpontokhoz való kisebb mértékű eljutását eredményezheti.
A hatóanyagok és technológiák kombinálása vezethet sikerre
A gazdálkodók már most is komoly kihívásokkal küzdenek az éghajlatváltozás miatt, mint például a tavaszi áradások és a nyári aszályok. Ha figyelembe vesszük, hogy a gyomok elleni küzdelemhez használt eszközöket is befolyásolják ezek az időjárási minták, a gazdálkodás még nehezebbé válik.
A kutatók két eltérő hatásmechanizmusú szer kombinációját is elemezték. A gyomirtás a kombinált alkalmazással a változó időjárási körülmények között is erőteljesebb volt, de a kutatók figyelmeztetnek, hogy a posztemergens termékek kombinációi önmagukban nem garantálják a teljes sikert. Azt javasolják, hogy a gazdálkodók a talajon keresztül ható gyomirtó szereket és a nem növényvédő szeres megoldásokat kombinálják a gyomnövények elleni hatékony védekezés érdekében.
Fotó: Pixabay
