Két Nógrád megyei termőhelyen is megjelent a burgonya baktériumos gyűrűs rothadását okozó karantén károsító.
Két Nógrád megyei termőhelyen is megjelent a burgonya baktériumos gyűrűs rothadását okozó karantén károsító. Az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság elrendelte a fertőzött tételek megsemmisítését, valamint a növény-egészségügyi zárlat kiterjesztését a területre. A betegség elterjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy ne ültessünk növény-egészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát!
A burgonya baktériumos gyűrűs rothadása világszerte előforduló betegség. Okozója, a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus az Unió egész területén karantén károsítónak minősül. Nincs ellene termelői védekezési lehetőség, ezért elterjedése esetén nagy gazdasági kárt okozhat a burgonyatermesztésben.
Magyarországon először 2004-ben Baranya megyében fordult elő a fertőzés. Akkor az állomány megsemmisítésével sikerült felszámolni a betegséget. A kórokozó jelenlétének felderítésére a növényvédelmi hatóság az ország egész területén folyamatosan végzi a hatósági ellenőrzéseket. Újabb fertőzést 2014-ben mutattak ki egy Jász-Nagykun-Szolnok és két Nógrád megyei termőhelyen, ahol növény-egészségügyi zárlatot rendeltek el a szakemberek.
A zárlati intézkedések ellenére 2015-ben a fertőzött termőhelyeken végzett utóellenőrzések során a Nógrád megyei Szécsényben a két termelőnél, összesen 7,2 ha-on termelt étkezési burgonyából vett mintákban ismét kimutatta a laboratórium a kórokozó jelentétét. A megyei kormányhivatal a fertőzöttségre utaló előzetes eredmények birtokában, azonnal elrendelte a forgalomba hozatali, szállítási és felhasználási tilalmat. A megerősített eredmények alapján folyamatban van a fertőzöttnek nyilvánított táblákon termett összes burgonya megsemmisítése. Az idei fertőzés az előző évben elrendelt növény-egészségügyi zárlat kiterjesztését vonja maga után.
A betegség elterjedésének megakadályozása érdekében fontos, hogy ne ültessünk növény-egészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát! Legjobb a fémzárolt vetőgumó, mely a szaporítóanyag minőségét is garantálja. Megoldást jelenthet a saját előállítású burgonya felhasználása is a következő évi ültetésre, amennyiben a termelő a termesztési év március 31-ig bejelenti igényét és kéri a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályának vizsgálatát. A termőhelyi szemlével és laboratóriumi vizsgálattal kiszűrhető a karantén károsítók esetleges jelenléte, így növelhető a termesztés növény-egészségügyi biztonsága.
Bővebben a burgonya baktériumos gyűrűs rothadásáról:
A burgonya baktériumos gyűrűs rothadása világszerte előforduló betegség. Elsősorban a mérsékelt vagy hűvösebb éghajlati viszonyok között károsít. Legfontosabb gazdanövénye a burgonya, esetlegesen cukorrépában is előfordul. Okozója, a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus az Unió egész területén karantén károsítónak minősül. Nincs ellene termelői védekezési lehetőség, elterjedése esetén nagy gazdasági kárt okozhat a burgonyatermesztésben.
Magyarországon először 2004-ben fordult elő fertőzés a Baranya megyei Kisszentmárton határában egy 9 ha-os, Hollandiából származó szaporítóanyagból ültetett vetőburgonya táblában. Akkor az állomány megsemmisítésével sikerült felszámolni a betegséget.
A kórokozó esetleges jelenlétének kiderítésére az ország egész területén, folyamatosan végeztük a hatósági ellenőrzéseket. Újabb fertőzést 2014-ben mutatott ki a NÉBIH NTAI Pécsi Bakteriológiai Laboratóriuma három, Nógrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyei termelő, ismeretlen származású vetőburgonyából előállított étkezési burgonya tételében. Mindkét megyében növény-egészségügyi zárlatot és összesen 36 tonna étkezési burgonya megsemmisítését rendelte el az illetékes megyei kormányhivatal. A betegség felszámolása érdekében a fertőzött táblán legalább 3 évig megtiltották a burgonya termesztését, a termőhelyek többi részén vetőburgonyát 1 évig egyáltalán nem termeszthetnek, a 2-3. évben is csak fémzárolt vetőgumót ültetve. Három évig étkezési burgonyát is csak fémzárolt vetőgumóból állíthatnak elő.
A zárlati intézkedések ellenére 2015-ben a fertőzött termőhelyeken végzett utóellenőrzések során a Nógrád megyei Szécsényben a két termelőnél, összesen 7,2 ha-on termelt étkezési burgonyában ismét kimutatta a laboratórium a kórokozó jelentétét. A megyei kormányhivatal elrendelte a forgalomba hozatali, szállítási és felhasználási tilalmat, a továbbiakban pedig sor kerül a fertőzött tételek megsemmisítésére és az előző évben elrendelt növény-egészségügyi zárlat kiterjesztésére.
Ez az ismételt fertőzés is felhívja a figyelmet arra, hogy milyen nehéz felszámolni e betegséget. A terjedés legjelentősebb forrása a gumó. A fertőzött gumók évről évre történő elültetésével a baktérium hosszú ideig képes tünetek kiváltása nélkül jelen lenni a zöld növényi részekben és az új gumókban. Állományon belül a művelő- és betakarító gépek útján terjed, amelyekre tapadva fertőzőképességét hosszú hónapokon keresztül megőrzi. Terjedésében a burgonya másik baktériumos karantén betegségével, a barna rothadását okozó Ralstonia solanacearummal ellentétben az öntözővíz nem játszik szerepet.
A betegség tünetei hazainak megfelelő éghajlati viszonyok között szántóföldön ritkán észlelhetők, akkor is többnyire csak a tenyészidőszak végén. A tünetek felismerését élettani, vagy egyéb betegségek kiváltotta elváltozások gyakran nehezítik, vagy akadályozzák.
A betegség hervadással kezdődik és eleinte a levélszélekre korlátozódik. A fertőzött, fiatal levelek rendszerint tovább fejlődnek, ami szabálytalan alakú levelek kialakulásához vezet. Az idősebb leveleken gyakran jelentkezik az érközök sárgás, narancssárgás elszíneződése. A fertőzött levelek, szárak végül elpusztulnak. Esetenként megfigyelhető a növények növekedésbeli visszamaradása. Más kórokozók okozta hervadással ellentétben ez általában lassabban alakul ki, gyakran csak részleges, a fertőzött szárak mellett épek is vannak ugyanazon a tövön.
A gumót kettévágva az edénynyaláb szövetek üvegessége, megpuhulása figyelhető meg. A betegség nevét onnan kapta, hogy a fertőzés következtében az edénynyalábok, elszíneződésük miatt, gyűrűt alkotnak. A szövetek előbb sárgulnak, később megbarnulnak, a gumóból nyomásra opálos, sajtszerű massza tör elő. A gyűrűn kívül eső gumórész gyakran elválik a gumó belsejétől. A betegség következő fázisában a gumó felszínén repedések jelennek meg, szélei gyakran vörösesbarnák. A betegség végső szakaszában a gumót más baktériumok és kórokozó gombák is megtámadhatják. Más károsítók okozta gumótünetek eltérőek: a barnarothadás esetén barna színű a nyálka, a gombák, fonálférgek vagy a szárazság kiváltotta hervadásoknál pedig nem tapasztalható nyálkatermelés. A baktériumos nedvesrothadás (feketelábúság) esetén barna gyűrű nem alakul ki.
A baktériumos gyűrűs rothadás fertőzöttség az Unió egészére vetítve elenyésző, azonban a Lengyelországban és Romániában végzett vizsgálatok évről évre jelentős, bár csökkenő mértékű fertőzöttséget mutatnak ki. A lengyel étkezési burgonya szállítmányok 2012-13-ban végzett intenzív monitoring ellenőrzése során növényvédelmi szervezetünk a lengyel hatóság tudta és ellenőrzése nélkül forgalmazott 16 szállítmányban azonosította a Clavibacter michiganensis subsp. sepedonicus fertőzöttséget. 2013 nyara óta nem mutattunk ki lengyel burgonyából fertőzést. Előfordulhatott azonban, hogy az előző években ültettek Lengyelországból származó étkezési burgonyát hazánk területén.
Annak érdekében, hogy elejét vegyük behurcolt, esetleg lappangva jelen lévő baktériumos gumórothadás terjedésének, fontos, hogy ne ültessünk növény-egészségügyi szempontból ellenőrizetlen burgonyát! Legjobb a fémzárolt vetőgumó, mely a szaporítóanyag minőségét is garantálja. Megoldást jelenthet a saját előállítású burgonya felhasználása a következő évi ültetésre, ha ezen igényét a termesztési év március 31-ig a termelő bejelentette és vizsgálatát kéri a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi osztályától. A termőhelyi szemlével és laboratóriumi vizsgálattal kiszűrhető a karantén károsítók esetleges jelenléte, így növelhető a termesztés növény-egészségügyi biztonsága.
(NÉBIH)
