Munkahelyi vagy otthoni baleset során, amikor fennáll a mérgezés gyanúja, vagy már megbizonyosodtunk az esetről, azonnal meg kell akadályozni a növényvédő szer további felszívódását. Ezalatt értesíteni kell a mentőket (ha lehet, a terméket azonosítva) és megkezdeni az ellátást. A segítség megérkezéséig ne hagyjuk magára a mérgezett személy(eke)t, és a speciális teendőkön kívül az alap elsősegélynyújtó ismereteinket is használjuk – stabil oldalfekvés, életjelek folyamatos figyelése, kihűlés megakadályozása, nyugalom biztosítása.

Egy súlyos mérgezés akár végzetes kimenetelű is lehet, ezért próbáljunk meg higgadtan, de gyorsan cselekedni. A növényvédő szer további felszívódásának megakadályozása függ a bejutás módjától:

-bőrre kerülés

-szembe kerülés

-belégzés

-lenyelés.

Szembe kerüléskor haladéktalanul öblítsük ki langyos, tiszta vízzel. 10-15 percig végezzük a szemöblítést úgy, hogy a félig ülő, vagy fekvő személy fejét enyhén oldalra fordítjuk, alsó és felső szemhéját széthúzzuk, és egy tiszta edényből a vizet legfeljebb 10 cm magasságból a belső szemzugába irányítjuk. A művelet befejeztével minden esetben szükséges a szakorvosi vizsgálat.

Bőrre jutás esetén a védőfelszerelés és a szennyezett ruházat eltávolítása után egy vattával vagy ronggyal töröljük le a növényvédő szert, majd bő szappanos vízzel mossuk (de ne dörzsöljük) le a bőrfelületet. Ügyelnünk kell arra, hogy mi ne sérüljünk meg, közvetlenül ne érintkezzünk az anyaggal. Viseljünk kesztyűt, védőruhát, majd miután sikerült a növényvédő szert minden bőrredőből eltávolítani, alaposan mosakodjunk meg.

Belégzés esetén a segítségnyújtás alatt törekedjünk a saját testi épségünk megóvására is. Gáztérben viseljünk megfelelő légzésvédő eszközt, azonnal szellőztessünk, de ne menjünk be egyedül. A mérgezett személyt vigyük friss levegőre, helyezzük félig ülő helyzetbe. Nyugtassuk meg, távolítsuk el a ruházatát, tartsuk melegen és ne hagyjuk mozogni, beszélni.

Lenyeléskor az első dolog ami mindenkinek eszébe jut, a hánytatás. Az esetek többségében ez helyes, ám szeretném felhívni a figyelmet, hogy TILOS hánytatni savak, lúgok és cink-szulfát lenyelésekor, mivel ezek újra megsérthetik, felmarhatják a tápcsatornát, nagyobb gondot okozva. Ezesetben a cél az anyag felhigítása: itassunk a mérgezett személlyel tiszta vizet, tojásfehérjés vizet, vagy tejet. Semmiképp ne adjunk szódabikarbónát közömbösítés céljából. Tilos hánytatni eszméletlen állapotban (amikor eredménytelenek a hánytatási eljárások), előrehaladott terhességben, és szerves oldószer lenyelésekor.

Utóbbbi felszívódását egy pohár paraffin-olaj itatásával tudjuk megakadályozni. Abban az esetben, amikor a hánytatás célravezető, lazítsuk meg a ruházatát, vegyük ki műfogsorát, helyezzük biztonságos helyzetbe (ülő, vagy ha fekszik, fejét fordítsuk oldalra, megakadályozva a félrenyelést, fulladást). Először itassunk vele 1-2 pohár langyos sós vizet (nem 2 litert és nem tejet/zsírt/alkoholt), majd hánytassuk addig, amíg teljesen ki nem ürül a gyomorból a mérgező anyag. Félrenyelés esetén üssük meg a hátát a lapockák között, testét enyhén előrehajtva. Öblíttessük ki a száját. Amennyiben van lehetőségünk, a hánytatást orvosi szenet és sós hashajtót tartalmazó víz (3 dl vízben 30 g keserűsó + 2 kávéskanál por alakú orvosi szén) itatásával fejezzük be. Ez megköti a mérget, és segíti a kiürülését.

Minden hatóanyag(csoport) által okozott mérgezésnek megvan a speciális kezelése, ezért az orvost részletesen tájékoztatni kell a történtekről, a termék nevéről, bejutott mennyiségről. Ha tudjuk, adjuk át a növényvédő szer címkéjét vagy biztonsági adatlapját. Innentől már a szakemberek veszik át az irányítást, mi pedig legyünk magunkra büszkék, mert megmentettük egy társunk életét.