Fitoftóra – végre áttörés a védelemben?
A 19. század nagy, írországi éhínségeit okozó hírhedt Phytophtora infestans, vagyis a burgonyavészt okozó kórokozó fertőzési mechanizmusa kapcsán közöltek új eredményeket a Wageningen Egyetem (WUR) kutatói. A patogén szervezet a mai napig jelentős veszélyt jelent az növénytermesztés zavartalanságára nézve.
Sokáig homály fedte, hogy ezek a mikroszkopikus növénypatogén gombák miként törik meg – mechanikai értelemben – a gazdaszervezet védelmi vonalát. A Wageningen Egyetem növénypatológusai, sejtbiológusai és fizikusai egy egyedülálló együttműködés keretein belül most választ adtak erre a kérdésre. A felfedezés a kórokozóval szembeni védekezés hatékonyságának fokozására és fenntarthatóbbá tételére vonatkozóan is megfogalmaz javaslatokat.
A Phytophtora (jelentése: növénypusztító) genusba tartozó fajok rendkívül széles gazdanövénykörrel rendelkeznek, és évről évre jelentős, globális léptékű károkat okoznak. A burgonyatermelés például a fertőzés következtében évente 6-7 milliárd euró kárt szenved. A nemesítők hatalmas erőbefektetést végeznek a rezisztens fajták kialakítása érdekében, ugyanakkor az évtizedes kutatások ellenére sem derült fény arra, hogy pontosan miként zajlik le a betegség kezdeti szakasza.
A kutatók szerint a fertőző sporangiospórák „trükkös” megoldással, mintegy kiélesítve csíratömlőjüket felmetszik a növény felszínét, majd behatolnak az extracelluláris térbe. Ennek a stratégiának köszönhetően a kórokozó képes minimális energiabefektetéssel kolonizálni a gazdanövényt. „Első ízben sikerült feltárni ezt a mechanizmust” – mondta Joris Sprakel fiziko-kémikus professzor.
,,A mechanika törvényei szerint a Phytophthora nem képes behatolni a növényi szövetbe anélkül, hogy először szorosan rögzülne a levél felületén.” – Francine Govers fitopatológus professzor szerint.
A felfedezéstől vezérelve a burgonyalevelet tapadásgátló, nem toxikus, könnyen hozzáférhető anyaggal vonták be, amely 65%-kal csökkentette a fertőzési rátát. A hatás mesterséges felületeken végzett optimalizált kísérletek során akár a 100%-ot is elérte.
