Növényvédelem
Növényvédelem

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

Fókuszban a gyakorlatorientált növényvédelmi kutatás

Agrofórum Online

A Pannon Egyetem Georgikon Kar Növényvédelmi Intézete szervezésében idén 28. alkalommal rendezték meg a Keszthelyi Növényvédelmi Fórumot január 17. és 19. között.

A háromnapos rendezvény alkalmat teremtett arra, hogy a növényvédelem különböző szakterületeinek képviselői tapasztalatokat, gondolatokat cseréljenek, hogy a legújabb növényvédelmi kutatási eredmények minél szélesebb körben megismerhetővé váljanak, és a lehető leghamarabb alkalmazhatók legyenek a károsítók elleni védekezés során, valamint az élelmiszerbiztonság területén.

Dr. Takács András Péter köszönti az ülésen résztvevőket

Az első napon a Prekonferencia zajlott, amelynek részeként a gyakorlatot érintő kérdések álltak a középpontban, a második napon a tudományé volt a főszerep, a harmadikon pedig, a Fórumon a hatósági, jogi, szakmai köztestületi kérdések megvitatása zajlott. E beszámoló részeként a második napon elhangzottak összefoglalása olvasható.

A Plenáris ülésen Dr. Takács András Péter egyetemi docens, intézetigazgató (Pannon Egyetem) köszöntőjét és Dr. Polgár J. Péter egyetemi docens, dékán (Pannon Egyetem) megnyitóját követően négy előadás hangzott el. A témák szerteágazóak voltak, a növényvédelmi állattan, a kórtan és a növényvédelmi kémia területét érintették.

Elnöki asztal; Dr. Polgár J. Péter, Dr. Kontschán Jenő, Dr. Kőmíves Tamás, Dr. Palkovics László, Dr. Pénzes Béla

Új atkafajok felbukkanása várható

Elsőként Dr. Kontschán Jenő intézetigazgató (MTA ATK Növényvédelmi Intézet) “Magyarország takácsatkái és laposatkái: múlt, jelen és jövő” című előadása hangzott el. E két gazdaságilag jelentős atkacsoport tagjai tökéletesen alkalmazkodtak a növényeken való életformához. Szájszervük injekcióstűszerűvé módosult, a növényen történő megtapadásukat egyes esetekben a test morfológiai alakulása, más esetekben a hálószövés képessége segíti elő. E fajok határozása bonyolult, nagy szaktudást igénylő feladat. A takácsatka fajokat (Tetranychidae) leginkább a hím ivarszerv morfológiája alapján lehet azonosítani, a laposatka fajokat (Tenuipalpidae) pedig a háti szőrök és a kutikula mintázata alapján.

A továbbiakban az előadó ismertette a takácsatkák és laposatkák kutatásának történetét, bemutatta e két atkacsoport hazai képviselőinek listáját, valamint ismertette a legfontosabb fajokat. A Tetranychidae esetében a világon több mint 1300 faj, hazánkban 36 fordul elő, míg a Tenuipalpidae-hoz tartozó ismert fajok száma meghaladja az 1000-et, ebből 19 található meg Magyarországon. A jövőt illetően a klímaváltozás és a globális kereskedelem miatt új, köztük jelentős gazdasági veszélyt jelentő fajok várható felbukkanását említette az előadó, illetve kitért a rejtett életmódú fajok kutatásának fontosságára is.

Egyre kevesebb az új hatóanyag

Dr. Kőmíves Tamás akadémikus (MTA ATK Növényvédelmi Intézet) a növényvédelmi kémia területére kalauzolta a hallgatóságot. A 2002-2017 között eltelt időszakban 54 db új gyomirtó szer-, 46 db új gombaölő szer- és 48 db új rovarölő szer hatóanyag született. Ha azonban az elmúlt 5 évet vizsgáljuk meg, drámai csökkenés tapasztalható – 7 herbicid-, 6 fungicid- és 8 inszekticid hatóanyaggal gyarapodott a kínálat.

Dr. Kőmíves Tamás a növényvédőszer-hatóanyagok kutatásának helyzetét mutatta be

A növényvédő szerek kutatásának aranykora a 80-as évekre tehető. Ekkor nemcsak a nagyvállalatok vehettek részt a fejlesztésben, hanem egyetemi laboratóriumok, kisebb cégek, kutatóintézetek is. Ez a korszak a kutatás eredményességének romlása miatta zárult le. A könnyen szintetizálható és biológiailag aktív vegyületek kifogytak, emellett hatalmas költséget jelentettek az újonnan megjelenő ökológiai és környezettoxikológiai vizsgálatok. A költségek drasztikus emelkedése miatt cégek sora szűnt meg.

A mai helyzetet az jellemzi, hogy a kutatás-fejlesztés-innováció területén működő vállalatok száma tovább csökken, tőkekoncentráció zajlik. Tavaly, 2017 a cégegyesülések éve volt. A hat nagy növényvédőszer-gyártó és -forgalmazó vállalatból (Syngenta, Bayer, BASF, Dow, Monsanto, DuPont) öten vettek részt különböző fúziókban (Bayer + Monsanto, DuPont + Dow Chemical, ChemChina + Syngenta). Dr. Kőmíves Tamás részletesen ismertette azt a folyamatot, ami a nagy hat kialakulásához vezetett, majd azt, hogy miként lett a nagy hatból a nagy négy.

Az előadás annak összefoglalásával zárult, hogy mit lehet tenni annak érdekében, hogy eredményesebbé váljon az új növényvédőszer-hatóanyagok kutatása. Egyrészt olcsóbbá lehet tenni tenni a szintézist, a különböző bioteszteket, másrészt a természetes molekulák felé kellene fordulni. Kiapadhatatlan forrás jelent metabolomika tudománya, a számítógépes molekulamodellezés, a növényvédő szerek alkalmazástechnológiájának fejlesztése. A felsorolásból nem hagyható ki nanotechnológia jelentősége sem. Fontos terület még az egyes hatóanyagok közötti kölcsönhatások – különös tekintettel a kémiai és biológiai hatóanyagok közöttiekre – kutatása is.

Nagyon magas a hazai fokhagymaminták vírusfertőzöttsége

Dr. Palkovics László egyetemi tanár, rektorhelyettes (SZIE, Budai Campus) új vírusokról, vírusrekombinánsakról és rezisztenciát áttörő vírusizolátumok azonosításáról, a legújabb kutatási eredményekről tartott előadást. Szó volt a fokhagyma vírusokról, amelyek együttes fellépés esetén akár 74%-os terméskiesés is tapasztalható. Mivel a vizsgálatok során arra derült fény, hogy a magyarországi fokhagymaminták vírusfertőzöttsége nagyon magas, a hazai fokhagymatermesztést sújtó problémák mérséklésére vírusmentesítési program indítására lenne szükség.

A Plenáris ülés közönsége

A továbbiakban a hazai pepino mozaik vírus izolátumok molekuláris jellemzéséről, a tarlórépa mozaik vírus által termesztett káposztaféléken okozott károkról, a viaszvirágról izolált tobamovírusról, a tulip breaking vírusról, a lily mottle vírusról, valamint a zöldségtermesztésben súlyos problémákat okozó, széles gazdanövénykörrel rendelkező paradicsom bronzfoltosság vírusról esett szó.

Kertészeti kultúrák kártevői

A kertészeti kultúrák kártevőinek változását befolyásoló tényezőket Dr. Pénzes Béla egyetemi tanár, (SZIE, Budai Campus) ismertette. A különböző termesztési módokhoz (pl. üvegházi, talaj nélküli, szabadföldi, takarásos termesztés stb.) más-más kártevőegyüttesek tartoznak. Az izolált termesztőberendezésekben jellemző módon a melegkedvelő trópusi kártevő fajokat találhatjuk meg, emellett az adott földrajzi helyen előforduló melegkedvelő fajok jelenhetnek meg. A domináns fajok azonban kizárólag idegenhonosak. Ebbe a sorba tartozik az ázsiai márványos poloska is, amely szabadföldön is áttelelhet, de a hideg elől szívesen húzódik be a növényházakba. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy társul hozzá a vándorpoloska is. Ma ez jelenti hajtató üzemekben a biológiai védekezés korlátját.

A növényházakban előforduló legfontosabb kártevők ismertetése után a káposztatermesztés főbb növényvédelmi problémáinak bemutatása következett. A szabadföldi zöldségtermesztésben megjelenő kihívások egy része a szántóföldi vetésszerkezet átalakulására vezethető vissza. A repcetermesztés előretörése a káposztafélék kártevőegyüttesének megváltozását okozta, a káposztalégy ugyanis a repcét is kedvelei, bár e szántóföldi növényen nem okoz olyan látványos kártételt, mint a káposztaféléken. A repcetáblákon bebábozódott állatokból a kirajzó imágók nagy része a keresztes virágú kertészeti növényekre repül. Ma már ez a kártevő az ország egész területén komoly gondot okoz a kertészetekben, védekezés hiányában akár 20-30%-os fiatalkori növényállomány-pusztulás írható a számlájára. Egyrészt a klímaváltozással, másrészt szintén a repcetermesztés felfutásával hozható összefüggésbe a közönséges liszteske kertészeti keresztes virágú növényeken való egyre nagyobb tömegű előfordulása.

Dr. Pénzes Béla a kertészeti kultúrák kártevőinek változását befolyásoló tényezőket ismertette

Dohánytripsz és gyapottok-bagolylepke

A kertészeti üzemeknek a megfelelő vetésforgó hiányában sajátos problémákkal kell szembenézniük. Ha ilyen esetben az tapasztalják a termesztők, hogy a gondos tápanyag-utánpótlás és öntözés ellenére nem fejlődnek kellő mértékben a növények, akkor nagy valószínűséggel fonálféreg (Heterodera crucifera) kártételével kell szembenézni. A káposztafélék fontos kártevője a dohánytripsz is. A gyomnövényekről, vöröshagymáról elmigráló állatok a fejeskáposzta fejet alkotó levelei közé húzódnak. A szúrásuk nyomán felszakított bőrszövet elparásodik, a tünetek akár 10-20 levél mélységben tapasztalhatók. A 80-as években Magyarországra kerülő új nyugat-európai káposztafajták nemesítése során nem volt cél a dohánytripsz-ellenállóság kialakítása, mert a hűvösebb klimatikus viszonyok között ez a kártevő nem okozott gondot. E fajták széleskörű hazai elterjedése a dohánytripsz felszaporodásához vezetett. Ma már megtalálhatók a tripszrezisztens fajták a piacon.

A klímaváltozás következtében hazánkban is megjelenő rovarok közül az előadó a gyapottok-bagolylepkét emelte ki, amely a szabadföldi termesztésű paprika és paradicsom egyik legfontosabb kártevője. Az áttelelésre hazánkban a lepke csupán kis számban képes, a gondot a nyár folyamán délről migrációval érkező populáció okozza.

A házikertekben a műveletlen területeken elszaporodó inváziós Arion meztelencsiga fajok okozhatnak komoly károkat. Érdekes megfigyelés, hogy a túrógyártás melléktermékeként keletkező savót nagyon kedvelik ezek az állatok, hatékonyan összegyűjthetők a veteményeskertekben ezzel a módszerrel.

Poszterszekció a konferenciaterem előterében

Az előadás az állókultúrák kártevőegyütteseit érintő változásokkal zárult. Az almafiloxéra, azaz a vértetű ellen rezisztens alanyhasználat, az M9-es alanyok termelésből való kivonása jelentene megoldást. A gyümölcsösökben előforduló kártevők összetétele folyamatosan változik, de nem a fajok, hanem a hangsúlyok, az arányok tekintetében. Mindez a klímaváltozásra és a megváltozott peszticidhasználatra vezethető vissza. Jó példa erre a kaliforniai pajzstetű, amelynek megjelenésére az enyhe telek előfordulása miatt ismét számítani kell.

A Plenáris ülést követően délután a szekcióüléseken (növénykórtan, növényvédelmi állattan, valamint herbológia és növényvédelmi technológia) folytatódott a tudományos konferencia programja.

A Növényvédelmi Fórum teljes időtartama alatt poszterkiállítás és Dr. Pintér Csaba fotókiállítása várta az érdeklődőket.

Veszélyes kártevők: Repcedarázs

2019. szeptember 20. 04:36

A repcedarázs elleni sikeres védekezés kulcsa a kártevő helyes, több szempontot mérlegelő előrejelzése, a gyakori táblabejárás és az időben elvégzett kezelés.

A csávázás és a Bayer neve elválaszthatatlan

2019. szeptember 16. 11:36

Elérkezett az őszi vetésű gabona vetőmagok csávázásának ideje. A munka megkezdése előtt nem árt felfrissíteni a tudásunkat, feleleveníteni az elmúlt évek tapasztalatát.

Veszélyes kártevők: a keresztesvirágúak földibolhái

2019. szeptember 16. 04:36

A káposztabolhák legjelentősebb kártételét a kora tavasszal előjövő imágók okozzák, ami akár a csíranövények pusztulását is okozhatja. Kártételük az úgynevezett „lyuggató hámozás”.

Inváziós kártevők: Földközi-tengeri gyümölcslégy

2019. szeptember 12. 13:26

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival. 2010 decemberében először budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya.

Az ázsiai márványospoloska

2019. január 24. 04:36

Hazánkból az eredetileg kelet-ázsiai elterjedésű ázsiai márványospoloska első egyedei 2013 őszén kerültek elő. A Magyarországon is általánosan elterjedt bencepoloskával téveszthető össze. E szélsőségesen polifág faj elleni védekezés során a fő hangsúlyt a megelőzésre kell helyezni.

AgroApp – egy új növényvédőszer-kereső applikáció

2018. március 26. 17:39

Az AgroApp-ban készítmény, hatóanyag, kultúra és károsító alapján tudunk keresni. Az AgroApp ingyenesen letölthető Appstore-ból és Playstore-ból egyaránt.

Valóban elegendő egy bioaktív készítmény használata gombaölőnek?

2019. június 30. 05:38

Sz. Tamás kérdése: Tisztelt Németh Zoltán Úr! Egyik kertész ismerősöm kizárólag egy bioaktív készítményt használ a gyümölcsfáira, de szinte valamennyi növényére a kertben (gyümölcsfák, palánták, eper, málna, tuja, buxus stb.). A kérdésem az volna, hogy ez igaz lehet? Valóban elegendő lenne a kertben e készítmény gombaölőnek, és az a technika, amit leírtam?

Kezdődhet a fejtrágyázás és a gyümölcsfák tisztogatása

2018. február 26. 16:04

Hiába a február végi nagy hideg, a kártevők és betegségek nem fognak tömegesen elpusztulni, a növényvédelemre ismét fel kell készülni.