Növényvédelem

Genetikai védelemmel a napraforgó termésének maximalizálásáért

Corteva Agriscience

A napraforgó Magyarországon az egyik legnagyobb vetésterülettel rendelkező szántóföldi kultúrnövény, melynek kórtani megbetegedései hatalmas terméskiesést okozhatnak a magyar gazdák számára. A napraforgó nemesítés legnagyobb kihívása a genetikailag kiváló, adaptív hibrid létrehozása, amely megfelelő háttér rezisztenciával nyújt magasfokú stabilitást és segít a gazdálkodóknak a terméshozam maximalizálásában.

A napraforgó termesztés és nemesítés szempontjából egyaránt a kórtani problémáknak nagy szerepe van, kevesebb jelentős gazdasági kárt okozó kártevővel kell számolni, mint mást kultúrákban. A napraforgó kultúrának az egész életciklusa során vannak meghatározó jelentőségű kórokozói. A csírakori betegségekkel szemben elsősorban csávázással lehet védekezni. Korai fejlődési stádiumban okoz gondot a napraforgó-peronoszpóra, amely a talajból fertőz és itthon az egyik legjelentősebb terméskiesést okozó megbetegedést idézheti elő a kórokozó számára kedvező tavaszok esetén. Talajból fertőz a virágos élősködő szádor, bár jelentősége hazánkban nem kritikus, egészen a virágzásig okozhat problémát az állományban és veszélyeztetheti a termésbiztonságot. A virágzást megelőző és azt követő időszakban megjelenő betegségek veszélyeztethetik a szár, a levél és a tányér egészségét, mint például a diaporthe, szeklerotínia, mely lombvesztést, szártörést, sőt akár a tányér megsemmisülését is okozhatja, továbbá a fóma, alteránia, botritisz, egyes esetekben még a rozsda is jelentős terméskiesést okozhat, mely hatással lehet a gazdaságok jövedelmezőségére.

A nemesítés folyamatos és egyik legnagyobb kihívása, hogy lépést tartson a kórokozók fejlődésével, megelőzze a rezisztens kórokozó populációk kialakulását azáltal, hogy újabb és újabb rezisztenciájú hibrideket hoz a piacra, így biztosítva a termény védelmét a növény minden növekedési fázisában. A napraforgót megbetegítő kórokozók közül a peronoszpóra, rozsda, szádor esetében több patológiai változat is ismert, ezek az úgynevezett rasszok. Ahogy az új rezisztens hibridek megjelennek a piacon, ezekkel szemben újabb és újabb patológiai változatok, azaz rasszok alakulnak ki a kórokozókban.

A rezisztencia nemesítés során a nemesítők újabb és újabb rezisztenciagéneket használnak fel a munkájuk során, melyek a természetben is fellehetőek. A tudományos világ, az állami kutatóintézetek a világ különböző pontjain folyamatosan gyűjtik a vad napraforgó fajokat, tájfajtákat és vizsgálják, hogy milyen potenciális rezisztenciaforrásként tudnak szolgálni a leendő termesztésbe kerülő fajták számára, vagy esetleg milyen előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek élőhelyadaptációs szempontból. Többek között amerikai és európai kutatóintézetek fajtagyűjteményében is számtalan napraforgó található. A gyűjteményi anyagokat első körben kultúr napraforgókkal keresztezik, ezzel megkezdődik az új rezisztencia forrás bevitele a leendő fajtákba. Ezt követően elit anyagokkal való keresztezések és szelekció során távolítják el a nemesítők a vad fajokból visszamaradó kedvezőtlen tulajdonságokat, míg végül létrejön a stabil, rezisztenciával rendelkező elit hibrid.

Nagyon fontos, hogy egy adott rezisztencia forrás hatékonyságának időtartamát a gazdálkodók is tudják agrotechnikai módszerekkel befolyásolni. Ha nagyon szűk a vetésforgó, azaz egyre rövidebb forgóban vetik ugyanazokat a kultúrákat, akkor a talajban a napraforgót is fertőző kórokozók mennyisége felszaporodik, nem áll rendelkezésére elegendő idő, hogy gyérüljön a kórokozó állomány. Továbbá azt is jelenti, hogy a kórokozó gyakrabban találkozik a gazdanövénnyel és nagyobb eséllyel tud kialakulni egy új patológiai változat, mely ezután a felszaporodik az ott termesztett fajtán és az adott fajta rezisztenciájának megszűnéséhez vezet. Ezen kívül a rezisztencia hatékonyságát a csávázószerek használata és a különböző rezisztenciagénekkel rendelkező hibridek együttes alkalmazása is növelheti. A különböző fajták alkalmazása lehetőséget adhat arra, hogy ne mindig ugyanaz a genetika jelenjen meg egy adott területen, ami egy speciális szelekciós nyomást tud jelenti az adott területen jelenlévő kórokozókra. A vetőmag többszörös, genetikai és kémiai együttes védelme lecsökkenti a kórokozók új patológiai változatának kialakulásának veszélyét, meghosszabbítva az egyes rezisztenciaforrások hatékonyságának időtartamát.

A Corteva Agriscience nemzetközi mezőgazdasági vállalat szegedi kutató-fejlesztő csapata azon dolgozik a nemesítés során, hogy az új fajták előállításához hosszú távon hatékony rezisztenciaforrásokat használjon. A vállalat kutató-fejlesztő munkájának köszönhetően a Pioneer® Protector® szádor minősítés jelzi, hogy az adott napraforgó hibrid a jelenleg Magyarországon azonosított szádor rasszok ellen genetikailag megalapozott toleranciával rendelkezik, azaz jelzi a gazdálkodók számára, hogy biztonsággal termeszthető az ország teljes területén. A vállalat portfóliójában jelenleg a P64LE168, a P64LE25, a P64LP170, a P64LE185, a P64LE269, a P64LP464, a P64HE244 és a P64HE188 napraforgó hibridek rendelkeznek Pioneer® Protector® szádor minősítéssel. A vállalat helyi nemesítő csapata a hazai klimatikus viszonyok közötti szelekciót teszi lehetővé, míg a globális nemzetközi kutató-fejlesztő hálózat hozzájárul ahhoz, hogy az itthon szelektált anyagok stabilak maradjanak különböző termőkörnyezetben, amely esetlegesen a klímaváltozással hazánkra is jellemző lesz a jövőben. A vállalat ezzel biztosítja azt, hogy a hibridjelöltek különböző klimatikus viszonyok között is ugyanolyan jól teljesítsenek, felkészülve egy esetleges, itthon még nem nagy jelentőséggel bíró kórokozó fokozottabb jelenlétére a jövőben.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Fenntartható növényvédelem? Ön is segíthet!

2025. szeptember 11. 09:10

A HUN-REN kutatói rovarölőszer-használati szokásainkat vizsgálják – még Ön is hozzájárulhat a beporzók védelméhez!

Egyem vagy ne? – A teljes kiőrlésű gabona nagy kérdése + videó

2025. szeptember 2. 16:10

Valóban érdemes-e, egészséges-e teljes kiőrlésű gabonatermékeket fogyasztani? Akadnak olyanok is, akik kifejezetten félnek az ilyen jellegű termékek fogyasztásától, mert úgy gondolják egészségügyi kockázatokat hordozhatnak. A téma alapos körüljárásában Hertelendy Péter növényorvos segített nekünk.

Egy gáz, ami megöli a kórokozókat – de jót tesz a növényeknek

2025. augusztus 3. 16:10

Az ózon alacsony koncentrációban hatásosan képes elpusztítani kórokozókat és rovarokat, ugyanakkor növényre szabott adagolás nélkül káros is lehet.

30. Tiszántúli Növényvédelmi Fórum

2025. július 30. 15:10

A Debreceni Egyetem MÉK Növényvédelmi Intézete szervező partnereivel együtt idén is megrendezi a Tiszántúli Növényvédelmi Fórumot.

Megjelent a Nufarmer Magazin 32. száma!

2022. április 5. 10:37

Magazinunkban azokat a gyomirtó, gomba- és rovarölő termékeket, valamint technológiákat mutatjuk be, amelyek tavasszal hatékonyan használhatók a szántóföldi kultúrákban, szőlőben és gyümölcsösökben.

Újult erővel folytatódik a 6 tonna program

2023. május 8. 16:12

Bár a tavalyi év komoly kihívások elé állította a termelőinket, a 6 tonna program szempontjából mégis sikeresnek mondható, hiszen nagyon jó lehetőséget biztosított tapsztalataink bővítésére.

Növényvédelmi előrejelzés: a hőség a kártevőknek kedvez

2018. augusztus 8. 06:21

A sok évre visszatekintő meteorológiai statisztikák alapján a július a legmelegebb hónap. Erre cáfolt rá az augusztus első dekádjára jellemző hőséghullám. A nappali legmagasabb hőmérséklet az utóbbi napokban 30 0C- alatt ritkán járt, az éjszaka pedig nem csökkent 20 0C alá. A hőséget csak ritkán enyhítették záporok, zivatarok.

Csökkentették Ukrajna 2022-es napraforgó- és repcetermési kilátásait

2022. április 25. 06:36

Az APK-Inform szerint a 2022-es napraforgó vetésterülete 13 éves minimum-szintre csökkenhet, mintegy 4,2 millió hektárra.