A bagolylepkékhez tartozó őszi sereghernyó, Spodoptera frugiperda természetes élőhelye Amerikában van, egyelőre rejtély, hogy miként érkezett Afrikába. Feltételezések szerint a hernyó importtermékekkel, esetleg repülőgépek fedélzetén kerülhetett a kontinensre. A kártevőt 2016 januárjában találták meg először Afrikában, a földrész nyugati partjainál, az Egyenlítő mentén található São Tomé és Príncipe szigetét magában foglaló független köztársaságban.
A faj Afrikában hatalmas veszélyt jelent, amely számos okra vezethető vissza. Ezek közé tartozik az, hogy tápnövényköre széles. Elsősorban a kukoricát és a többi gabonafélét károsítja, hasonlóan, mint az Afrikában honos rokona, a kár mértékét azonban fokozza, hogy a gyapot, a szója, a burgonya és a dohány is az étlapján szerepel. Ha elárasztja Dél-Afrikát, a termesztett növények háromnegyedét tönkre teheti. Jelenleg még gyakorlatilag ismeretlen az afrikai gazdák körében, nem rendelkeznek a kártevővel kapcsolatos tapasztalatokkal és ismeretlenek számukra az ellene való védekezés lehetőségei.
A FAO szerint csupán nyolc hétre volt szüksége a fajnak ahhoz, hogy megjelenjen Dél-Afrika hat országában (Dél-afrikai Köztársaság, Zimbabwe, Malawi, Zambia, Namíbia és Mozambik), de Nyugat-Afrikából nigériai és ghánai felbukkanásáról is vannak adatok. A fő kártételt a hernyó okozza, a kifejlett lepke viszont hatalmas távolságok megtételére képes. Azoknak a területeknek a nagy részén, ahol már kimutatták a kártevőt a kukorica a legfontosabb alapélelmiszer. Az őszi sereghernyó röviddel a hatalmas, rekord méretű aszály után – a régióban 40 millió ember számára 15%-kal kevesebb élelmiszer áll csak rendelkezésre – jelent meg Afrikában.
Arról, hogy az elmúlt két év során milyen mértékű kárt okozott még nincsenek statisztikai adatok. A térség legnagyobb kukoricatermesztő országa a Dél-afrikai Köztársaság megerősítette, hogy az ország hat tartományában kimutatták a bagolylepke kártételét. A zambiai kormány jelentésében 130 ezer hektár szerepel, amelyet feltételezhetően az őszi sereghernyó fertőzött meg.
A rovarölő szerek csak a fiatal fejlődési alakok ellen hatásosak, ha ezt az időszakot elmulasztja a gazda és nem végez növényvédelmi kezelést, nagyon nehéz megfékezni a kártételt. A helyzetet súlyosbítja, hogy a többszöri permetezés hatására rezisztens biotípusok fejlődnek ki. A védekezési módok között a természetes ellenségek elterjedésének támogatása és a fertőzött növények elégetése is szerepel. A FAO szakértője szerint az őszi sereghernyó afrikai felszaporodásának csak a kezdetén járunk, nagyon fontos, hogy az érintett országok kellőképpen felkészüljenek a kártevő elleni védekezésre. Minderről bővebb információ a BBC oldalán érhető el.
Fordította: Polgárné Balogh Eszter
(Agrofórum Online)
