Növényvédelem
Növényvédelem

A szántóföldi kártevők jelentőségének átrendeződése napjainkban (1.) – Termelési viszonyok, vetésszerkezet, növénynemesítés

A szántóföldi kártevők jelentőségének átrendeződése napjainkban (1.) – Termelési viszonyok, vetésszerkezet, növénynemesítés

Agrofórum Online

Az elmúlt évtizedek globális klimatikus és urbanizációs változásai jelentős hatást gyakoroltak többek között hazánk szántóföldi, kertészeti növénytermesztésére és erdészeti tevékenységére.

Ennek következtében bizonyos növényfajok termelése a korábbi évekhez képest egyre romló gazdasági mutatókkal jellemezhető. Így például a cukorrépa vagy a burgonya termesztése e növények igényeit legkevésbé sem szolgáló melegedő, nyári aszályos periódusok miatt az utóbbi éveket vizsgálva egyre gazdaságtalanabb. Természetesen e változások következménye nem csupán a termesztett kultúrák ökonómiai sajátságainak változásában, hanem többek között károsító-, konkrétabban kártevő-közösségének gazdasági jelentőségű átrendeződésében is tetten érhető. Az ezredfordulót megelőző évszázadban fajsúlyos kártevőként nyilvántartott fajok szorultak háttérbe, míg napjainkra helyüket korábban kisebb jelentőségű, vagy új, hazánk faunájában eddig ismeretlen kártevők vették át.

Jelen, három részes cikksorozatban a szántóföldi kártevők jelentőségének átrendeződését kiváltó tényezők elemzésére vállalkoztam a termelési viszonyoktól kezdve az agrotechnikai tényezőkön keresztül egészen a klíma- és urbanizációs hatások tárgyalásáig. A befolyásoló tényezők következményeit a szántóföldi rovartan tárgyköréből merített példákkal igyekeztem alátámasztani. A cikksorozat végén, pedig konkrétan megnevezem kultúránként – a kiváltó vektorok feltűntetésével – az elő- és a háttérbe került kártevők listáját. Ezt követően tekintsük át a növényi kártevők (herbivorok) jelentőségének átrendeződését kiváltó komplexumot (1. táblázat) és elemezzük a felsorolt elemeket.

1. táblázat A növényi kártevők jelentőségének átrendeződését kiváltó tényezők összessége

Termelési viszonyok, termelési szerkezet változása

I./1. A termelési viszonyok változása: A XIX. század utolsó évtizedeiben kitornyosuló második ipari forradalom nem csupán a mezőgazdasági kemikáliák fejlesztését, terjedő használatát, a különböző mezőgazdasági gépfejlesztéseket, hanem a termesztett szántóföldi kultúrák iparszerű termesztési viszonyainak kialakulását is eredményezte. Ez több kultúra korábban nem látott, nagyfelületű termesztésével párosult. E jelenség pedig a továbbiakban bizonyos kártevők – melyek tápnövényükre lelvén – tömeges elszaporodását, globális léptékű terjedését, egyszóval sikertörténetét generálta.

Legjobb példaként a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) „sikertörténete” hozható (1. kép).

1. kép A kukoricamoly hímje
(Fotó: Dr. Takács András)

Talán kevésbé ismert, hogy a faj által károsított növények köre széles. Több mint 240 növényfaj ismert, amelyen képes e lepke lárvája kifejlődni. Érdekes, hogy a rovar magyar nevében is szereplő, elsődleges tápnövényének számító kukorica az Újvilágból behozva, Európában csupán a XVI. században jelent meg. Így kérdésként vetődhet fel: a kukorica európai termesztése előtt, milyen növényekkel táplálkozott a lepke lárvája? Erre a kérdésre a rovar polifág volta szolgálhat magyarázatul. Élettevékenysége több termesztett- és gyomnövényhez is köthető. Természetes körülmények között egyik fontos élőhelye a korábban nagyobb felületen megtalálható, bozótokkal átszőtt, ritkás égeres, az ún. alnetum volt.

A kukoricamoly mint őshonos kártevő a kezdetektől meghatározza a Kárpát-medencei kukoricatermelés eredményességét. A kukorica nagy felületen történő európai megjelenése, termesztése, azonban az amúgy rendkívül mozgékony és alkalmazkodóképes kukoricamoly tömeges elszaporodását is előidézte. Az okozott károsítás méretének növekedése szoros összefüggésben van a termesztéstechnológia változásával és volumenével. Régebben, a kisparaszti gazdaságokban a károsítás fontos gócai az összerakott szárak voltak, ahol a moly áttelelése zavartalanul megtörténhetett. Az iparszerű kukoricatermesztés kialakulásával, a monokultúrás termesztés térhódításával a kukoricamoly kártételi veszélyessége is megnövekedett.

A burgonyabogár (Leptinotarsa decemlineata) világméretű elszaporodása is az elsődleges tápnövényével, vagyis a burgonyával történő találkozás eredménye (1. ábra).

1. ábra A burgonyabogár világméretű elterjedése
Magyarázat: 1. A burgonya géncentruma; 2. A burgonyabogár géncentruma
▼. a burgonya elterjedési útvonala; ▼. a burgonyabogár terjedési útvonala; 1 a burgonyabogár ismert elterjedési területe; 1526 Pizzaro az Inkáktól megismeri a burgonyát; 1540 a burgonya bekerül Európába;1680-90 Észak-Amerika gyarmatosításával a nearktikumba kerül a burgonya; 1860-75 a nyugati területek gyarmatosítása; 1865 a burgonya és a burgonyabogár találkozása; 1874 a burgonyabogár meghódítja az Atlanti-partvidéket; 1877 a burgonyabogár első felbukkanása Mühlheim-ben; 1922 a burgonyabogár megjelenik Bordeaux-ban; 1947 megjelenik Magyarországon, Héderváron a burgonyabogár

Mint ismert a burgonya géncentruma Ecuador, Peru területének andoki vonulataira tehető. A növényt a spanyol hódítók hozták be Európába a XVI. század elején. A coloradói, vagyis Észak-Amerika midwest régiójában honos burgonyabogár ehhez képest jóval később, csupán a XIX. század közepén találkozhatott vele. Az észak-amerikai, őslakos indiánok visszaszorítását követően európai telepesek Nebraska, Dakota államok irányából érkezve „vitték el hozzá az elsődleges táplálékot.” Ezt az „ugródeszkát” felhasználva, már csak egy „könnyed kiruccanás” volt az USA sűrűn lakott keleti államainak kolonizálása. Majd a fokozódó tengeri kereskedelem a XIX. század végén, a XX. század elején átrepítette a károsítót a burgonyatermesztés fellegvárába, Európába. Ettől a pillanattól kezdve, pedig az uralkodó szélirányok segítségével a világméretű elterjedés már feltartóztathatatlan volt.

I./2. A mindenkori vetésszerkezet: Magyarország szántóföldi vetésszerkezete az elmúlt évszázadban jelentős változáson esett át. A piac kínálat-kereslet viszonyainak folyamatos változása, a hazai társadalmi berendezkedés átalakulása, vagy a nemzetközösségi szabályoknak történő megfelelés (pl.: 2004-es EU-csatlakozás, ill. az akkortól hazánkra is érvényes cukorreform, vagy a nemzeti fehérje program) egyaránt kihat a szántóföldi növények hazai vetésfelületére, megtermelt mennyiségére. Ebből adóan Magyarország szántóföldi növénykultúrái alapvetően három csoportba sorolhatók:

  1. a) A hazai szántóterületet stabilan uraló, meghatározó növények: e csoportba tartozik az őszi búza és a kukorica, melyek együttesen mintegy 2,1-2,2 millió hektárt fednek le Magyarországon, s az összes szántóterület közel 50 százalékán találhatók.
  2. b) A csökkenő vetésterületű, fokozatosan tért vesztő kultúrák: ezek az abrak-, szálas és tömeg-takarmánynövények, melyek a gazdasági állatállomány létszámának csökkenésével párhuzamosan kis, és egyre csökkenő felületen szerepelnek Magyarországon. Legjobb példa a gyökér- és gumós növények közé tartozó tarlórépa ( 2. kép) hazai termesztésének megszűnése, vagy az 1938-ban még 128 ezer hektáron szereplő, 2005-re 5 ezer hektárra visszaszoruló fehérhere.

2. kép Tarlórépa
(Forrás: blog.hu/2013/11/11/tarlorepa_egy)

  1. c) A növekvő vetésterületű, növekvő piaci keresletű kultúrák: a fokozódó keresletnek és az agrárstrukturális előirányzatoknak köszönhetően vetésterületük, és megtermelt volumenük évről évre globálisan és hazai szinten is növekszik. A „megüresedett” területeket e növénykultúrák foglalják el. Ezek az olaj- (napraforgó, őszi káposztarepce) és a fehérjenövények (szója – 2. ábra) összessége.

2. ábra A szója magyarországi vetésterületének alakulása az ezredforduló éveit követően
(Forrás: KSH)

E tényekből adódóan a kalászos gabonák és a kukorica kártevőinek jelentősége globálisan és nemzetgazdasági szinten is jelentős. Többek között e tényekkel magyarázhatóan az ipari növények állati károsítóinak jelentősége folyamatosan nő (emellett természetesen repcében regisztrált esetenként súlyos kártételek a zöldítés következményeképpen hazánk szántóin soha nem látott felületet elérő keresztes virágú kultúrák /olajretek, fehér mustár/ jelenlétével is magyarázható). Ezzel szemben az extenzív termesztéstechnológiájú szálas takarmányok (pl.: lucerna, bíbor- és vöröshere, keverék-takarmányok) kártevőinek nemzetgazdasági megítélése csekély.

Korszerű, speciális igényeket kielégítő szaporítóanyagok köztermesztésbe vonása

II./1. A növénynemesítés, genetikai módosítás: A genetikailag módosított növényi szervezetek termesztésétől, szaporításától hazánk védzáradékkal élve elhatárolódik. Így itt, mint csak elvi lehetőségként tárgyalható az első generációs, rovarrezisztenciával felvértezett növények kártevő jelentőségre gyakorolt hatása. Alapvetően az Európában legelterjedtebb, rágókártevők ellen cry-toxint termelő ún. MON 810-es Bt-kukoricák (3. kép) összes vetésterülete is csupán 136,4 ezer hektár volt 2014-ben. Így e szegmens globális kártevő jelentőség befolyásoló hatásától is – az Újvilággal szemben – Európában eltekinthetünk. Csupán lokális, táblaszintű befolyásoló hatásairól kell említést tenni, melyről számos tanulmány jelent meg az elmúlt évtizedben.

3. kép Izo- (non Bt-corn) és transzgénikus (Bt-corn) kukoricaegyedekről származó csövek
(Forrás: https://twitter.com/AgBioWorld/status/580545349867147267)

II./2. A növénynemesítés, konvencionális nemesítés: A hagyományos növénynemesítés gyakorlatba átültetett eredményei viszont már számos, hazánk kártevő összetételét, elterjedését kiváltó hatás eredője. Kiváltó hatás szempontjából két, jól elkülöníthető csoportba sorolhatók e változást indukáló tényezők. Az egyik csoportba a közvetlen kártevő-tolerancia kialakítását célzó nemesítői eljárások, míg a másik csoportba az egyéb, speciális minőségi igényeket kielégítő szaporítóanyagok közvetett kártétel hajlamosító vagy éppen enyhítő hatásai sorolhatók.

Számos példa hozható a gyakorlatból a klasszikus növénynemesítés sikereire, a szőlő-gyökértetű (Daktulosphaira vitifoliae) példáján keresztül a gyökérgubacs-fonálférgek (Meloidogyne spp.) elleni sikeres védekezésig. Így többek között a nemesítői munka sikeréről árulkodik a napraforgómoly (Homeosoma nebulellum) hazai visszaszorítása is. A napraforgó korábban legnagyobb terméskiesését kiváltó kártevőjeként ismert napraforgómoly napjainkra a nemesített, korszerű ipari hibridek termesztésével csaknem teljes mértékben visszaszorult. Ennek oka az alkalmazott agrotechnika iparszerűvé válása mellett, a vastag fitomelán-réteggel rendelkező olajipari hibridek kinemesítése, elterjesztése.

E nemesített szaporítóanyagok esetében a tányérban táplálkozni kívánó hernyó rágása a héjvastagított kaszatok miatt ellehetetlenül (4. kép). A faj kártétele ezt követően csupán étkezési napraforgó táblákra koncentrálódott, hiszen az itt kialakított vastagabb kaszathéj e hibridek hasznosítását veszélyeztette volna.

4. kép Napraforgómoly lárvák napraforgótányéron
(Forrás: https://www.google.hu/search?q=homoeosoma+nebulellum&dcr=0&source)

A növénynemesítői munka közvetett kártevő jelentőség befolyásoló hatásainak elemzésénél mindenképp tisztázni kell, hogy a növénynemesítés eredményeinek gyakorlatba ültetése egyre nagyobb terméshozamokkal kecsegtető, ill. megváltozott, az ember igényeihez igazított szaporítóanyagok köztermesztését tette lehetővé. Tudnunk kell azonban, hogy ez az „előrelépés” minden esetben haszonáldozatokkal jár. Az említett pozitívumok elérése többek között a növények adaptív képességeinek leépülését, akár elvesztését is okozzák. Így csökkent a kultúrnövények károsítókkal szembeni ellenálló képessége, mely egyes új, speciális, fajta vagy hibrid esetében rendkívül szembetűnő.

Kiválóan példázza e jelenséget a WAXY és HO hibridek kártétel érzékenysége. A WAXY kukoricák 100% (5. kép) amilopektin összetételéből adódóan jelentős szénhidráteltérés mutatkozik a hagyományos kukoricákhoz képest.

5. kép WAXY kukorica csövei
(Forrás: https://newsbits.mb.com.ph/2017/02/15/eating-quality-protein-corn-recommended/)

E szaporítóanyagok növényvédelménél kiemelkedő jelentősége van a kártevők hatékony leküzdésének. A csemegekukoricához hasonlóan a kártevők a WAXY kukoricát előnyben részesítik a hagyományos árukukoricákkal szemben. E hibridek szénhidrát-, szabadcukor-tartalma magasabb, éréskori vízleadása vontatottabb az árukukoricákénál. Így a rovarok számára vonzóbb és akár ún. akkumulátor területnek is minősülhetnek.

Napraforgónál ugyanilyen párhuzam vonható a magas olajsavas (HO) hibridek esetében. E hibridek – megváltozott telítetlen zsírsav összetételüknek köszönhetően – humán egészségügyi kockázata mérsékeltebb, bioüzemanyagként történő felhasználása lehetővé vált. Emellett sajnos a kártevők folyamatos felvételezése is kiemelt fontosságú állományaikban, mivel a betelepedés mindig e genotípusokon kezdődik. Különösen a szívókártevők, a különböző mezei poloska fajok (Miridae) kártételére kell esetükben felkészülni.

*

A sorozat következő részében az agrotechnika kártevő jelentőség befolyásoló hatásait boncolgatom a talaj-előkészítés, a vetőmagnorma és a kemikália kijuttatás jelenlegi trendjeit érintve.

A publikáció elkészítését az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00008 számú projekt támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

Veszélyes kártevők: Gyapottok-bagolylepke

2019. augusztus 14. 10:18

Napjainkra Magyarországon a gyapottok-bagolylepke populációi stabilak, egyben nem túlzás kijelenteni, hogy a hazai agrártermelés egyik legnagyobb gazdasági súlyú kártevője.

Új (gondolat)vetés a csávázásban

2019. augusztus 13. 08:20

Az Európai Unió hatósága az egyes rovarölő hatóanyagok betiltásával pontosan kettészelte az őszi kártevők elleni stratégiánkat. Ezidáig a talajlakó és gyökérzetet támadó és a talajfelszín feletti növényi részeket károsító rovarfajok ellen egyidőben és egy helyen – csávázással – lehetett védekezni. Jelenleg kalászosaink föld feletti részeit károsító levéltetvek, kabócák elleni beavatkozást el kell választani a talajban élő lárvák elleni védekezéstől.

Egy különleges évjáratot követ egy másik… - Milyen volt a szőlő növényvédelme 2019-ben eddig?

2019. augusztus 12. 04:36

A növényvédelmi szezon a „célegyenesbe” fordult. A szürkepenész elleni védekezések már fürtzáródás előtt elkezdődtek, de az időjárás előrejelzés alapján fontos a megfelelő fürthigiénia fenntartása és a megfelelő zöldmunka elvégzése.

Nufarmer Magazin Kertészeti Különszám (+pdf)

2019. július 26. 08:33

A kertészetekben megjelenő kórokozók és kártevők elleni sikeres fellépéshez speciális ismeretekre, valamint egyszerre hatékony és a fogyasztókra veszélytelen hatóanyagokra van szükség.

Inváziós kártevők: a pettyesszárnyú muslica

2019. március 22. 05:36

A földrészek közötti személy- és áruforgalom ugrásszerű növekedése következtében folyamatosan telepednek meg korábban nem ismert idegenhonos károsítók Európában, újabb és újabb kihívást jelentve a növényvédelmi szakemberek számára.

Mi lesz az állományszárítással? - Újabb növényvédő szereknek inthetünk búcsút

2018. december 11. 09:04

Az EU rendeletek értelmében a tirámmal csávázott vetőmagok 2020. január 30-ig forgalmazhatók és vethetők el, a dikvát készítmények felhasználásának végső határideje pedig 2020. február 4.

Időben gondoskodjon a repce egészséges tavaszi indulásáról!

2018. március 26. 07:13

Első alkalommal, amikor a repcénket permetezzük, gondolnunk kell a fóma és egyben a szárormányosok elleni védelemre.

Egy különleges évjáratot követ egy másik… - Milyen volt a szőlő növényvédelme 2019-ben eddig?

2019. augusztus 12. 04:36

A növényvédelmi szezon a „célegyenesbe” fordult. A szürkepenész elleni védekezések már fürtzáródás előtt elkezdődtek, de az időjárás előrejelzés alapján fontos a megfelelő fürthigiénia fenntartása és a megfelelő zöldmunka elvégzése.