A CornProtect olyan mesterségesen előállított feromonokat tartalmaz, mint amilyeneket a nőstény kukoricabogarak bocsátanak ki, magukhoz vonzva ezzel a párosodás során a hímeket.
Az Agria Logisztikai Centrum Kft. 2015. február 5-én, Tácra, kukorica állományvédelmi tanácskozásra invitálta partnereit, melynek középpontjában a kukoricabogár, ill. az ellene való védekezés lehetőségei, valamint ehhez kapcsolódóan az Agria kínálatában szereplő, a kukoricabogár imágók párzásának megzavarásán alapuló, környezetkímélő CornProtect készítmény bemutatása állt.
Dr. Papp Komáromi Judit, a gödöllői Szent István Egyetem Növényvédelmi Intézetének tudományos munkatársa előadásában az amerikai kukoricabogár életmódját, biológiáját, és az ellene való védekezés lehetőségeit foglalta össze a jelenlévő gazdálkodóknak.
A kukoricabogár biológiája kapcsán kiemelte, a legtöbb levélbogárral ellentétben e kártevő nem imágó, hanem tojás (0,4-0,6 mm) alakban telel a talajban. Egy nőstény alkalmanként 60-80 db, összesen pedig 400-800 tojást tud szabadföldi körülmények között a kukorica talajába (10-35 cm mélyre), csomókban lerakni. A tojásrakás július második felétől indul, de augusztustól tömeges. A nőstény imágók számától függően 1 hektár kukorica talajában 1-15 millió tojás is előfordulhat. 1000 tojásból pedig átlagban 11 imágó kel ki.
Az L1-es lárvák május közepétől kelnek ki, melyet hőösszeg-számítás alapján jól időzíteni lehet. A lárvák gazdasági kárt kizárólag a kukorica gyökerén okoznak. A gazdasági kárküszöb tövenként 6-8 lárva a gyökereken.
Az előadó következőkben számos fotóval szemléltette a gyökérkártételt, az ennek nyomán jelentkező hattyúnyakas kukoricákat. Rámutatott, az L3-as lárvák egy hétig tartó bábozódása a kukorica gyökérzónájában június közepétől indul meg, és akár augusztus végéig is folyamatos. Ebből következik, június közepétől egész szeptemberig elhúzódó lehet a fertőzött táblákon a kifejlett bogarak rajzása. Megjegyezte, az imágók esetében mindig a hímek jelennek meg előbb (általában 4-5 nappal a nőstények előtt). Az imágók ugyan polifág kártevők, de gazdasági kártétellel csak a kukoricán kell számolnunk. A levelek hámozgatása mellett a bibék visszarágásával, ill. a teljes érésben lévő szemek megrágásával okozzák a legnagyobb kártételt, ezzel utat nyitva a másodlagos kórokozók (pl. Fusarium) megtelepedésének is. A vizsgálati eredmények alapján növényenként 1-3 imágó fogása naponként az adott évben már termésveszteséget okoz, ill. a következő évi lárvakártételre nézve – ha kukoricát vetünk az adott területre vissza – növényenként naponta egy kukoricabogár a gazdasági kártételi küszöb.
A védekezési lehetőségek közül elsőként a vetésváltásra hívta fel a jelenlévők figyelmét, ugyanis a kukoricabogár lárvája kizárólag csak a kukorica gyökerén képes kifejlődni, a nőstény imágók pedig szinte kivétel nélkül a kukorica talajába helyezik a tojásaikat. Így ha ezt a folyamatot megszakítjuk más növénykultúra vetésével, várhatóan nem lesz gazdasági kártételünk a rákövetkező évben.
A vetésváltás kapcsán kitért arra, hogy az USA-ban ún. vetésváltás rezisztens kukoricabogár törzs is megjelent már, mely az első éves kukoricában is komoly gazdasági károkat okoz. Azért, hogy ezt Európában elkerüljük, jelen kutatások alapján, a teljes vetésváltással szemben térség szinten 30 %-os kukorica visszavetés javasolt, mely biztosíthatja a kukoricabogár populáció nyugodt fennmaradását, pufferelve a káros környezeti hatásokat, elkerülve a rezisztens törzs kialakulását.
Az agrotechnikai védekezési módok között – mindig adott térség, gazdaság szintjén vizsgálva – a korai vagy a kései vetésidő alkalmazási lehetősége, valamint a hosszú vagy rövid tenyészidejű fajták választása is elhangzott. Az imágók betelepülésének kockázatát csökkentheti a tarlók gyommentesen tartása is. Az agrotechnikai védekezések közé sorolta – ez irányú kísérletek eredményeit is ismertetve – a töltögető kultivátorozást is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy entomopatogén gombákkal, ill. fonálférgekkel is folynak kísérletek a kukoricabogár egyedszámának csökkentésére.
A kémiai védekezés lehetőségeire áttérve, ezek közül a lárvák ellen irányuló, vetéssel egy időbeni talajfertőtlenítést, valamint az imágókat gyérítő állománykezelést említette meg. Az állománykezeléssel – időzítésétől függően – vagy az adott évi kártételt (bibe-, ill. szemrágás), vagy a nőstény imágók peterakását, és így a jövő évi lárvakártételt akadályozhatjuk meg. Ez utóbbi, fontos szempont, ha a következő évben is az adott területre kukorica visszavetését tervezzük.
Kolonics Ferenc, az Agria Logisztikai Centrum munkatársa röviden az EU-ból növényvédő szerek paralel importjával foglalkozó osztrák anyacégüket, majd a kukoricabogár elleni védelemben az osztrák Lithos cég által gyártott, az imágók párosodásgátlásán alapuló, feromontartalmú CornProtect készítményt mutatta be a hallgatóságnak. E környezetre és emberekre teljesen ártalmatlan készítmény 3 éves hazai vizsgálata a tavaly fejeződött be, 2015-ben május 1. és augusztus 31. között már felhasználható. Az előadásból megtudhattuk, a CornProtect olyan mesterségesen előállított feromonokat tartalmaz, mint amilyeneket a nőstény kukoricabogarak bocsátanak ki, magukhoz vonzva ezzel a párosodás során a hímeket. E feromonok vivőanyaga a készítményben finomra őrölt zeolit, mely jó tapadást biztosít a kipermetezés során. A CornProtect kijuttatása után, a kukoricabogarak teljes termékeny repülési ideje alatt, 8-10 héten át folyamatosan bocsátja ki a feromonokat, ezáltal megzavarva, megakadályozva a hím és nőstény imágók egymásra találását, és így a jövő évi lárvaképződést is. Elhangzott, mivel a nőstény kukoricabogár imágók 14 napos korukban egy héten belül 1-3-szor párosodnak, majd a spermatasakukban tárolt spermatartalékból kb. 8 héten át termékenyítik meg az általuk folyamatosan lerakott petéket, ezért a készítmény hatékonysága szempontjából döntő fontosságú a jól időzített, júniusi, korai kijuttatás.
Az előadás második részében, a rendezvény lezárásaként a PlanTonik növénykondicionáló készítmény hatásmechanizmusáról, valamint szántóföldi felhasználásnak előnyeiről hallhattunk beszámolót.
(Kosztolányi Attila – Agrofórum Online)
