Növényvédelem
Növényvédelem

Amerikai szőlőkabóca -Invazív gyümölcskártevő rovarok I.

Amerikai szőlőkabóca -Invazív gyümölcskártevő rovarok I.

Agrofórum Online

Észak-amerikai eredetű faj, szőlő szaporítóanyaggal, tojás alakban hurcolták be Európába az 1950-es években.

Következő néhány cikkünkben olyan invazív kártevő rovarfajokat mutatunk be, amelyek az utóbbi 10-15 évben kerültek hazánkba és okoztak, okoznak jelentős károkat gyümölcs kultúrákban. Elsőként az amerikai szőlőkaboca jellemzőiről olvashat.

Cikksorozatunkban az alábbi kártevő rovarfajokról jelenik meg írás: amerikai lepkekabóca, amerikai keleti cseresznyelégy, nyugati dióburok-fúrólégy, amerikai darázscincér, szelídgesztenye gubacsdarázs, mandula-magdarázs

Amerikai szőlőkabóca (Scaphoideus titanus BALL, 1932)

Rendszertan, morfológia

Az amerikai szőlőkabóca a valódi kabócák rendjébe (Auchenorrhyncha), a mezei kabócák családjába (Cicadellidae) tartozik. Az első stádiumú nimfa hossza 1,5-1,8 mm, a fej megnyúlt, a csápok viszonylag hosszúak. A test fehéres színű, az utolsó potrohszelvényen mindkét oldalon egy-egy fekete, rombuszalakú folt található. Az L1, L2 és L3 stádiumú nimfák hasonlóak, elsősorban méretben különböznek egymástól, színük sárgás-fehér. A negyedik (L4) és ötödik (L5) stádiumú nimfák 4,3-5,2 mm hosszúak és már megjelennek rajtuk a kifejlett imágóhoz hasonlító színek. A fej megnyúlt, és gyakran már okkersárgás foltok láthatók rajta. A test sárgás színű, a szárnykezdemények gyakran okkersárgák. A toron és a potroh egy részén barnás-feketés foltok találhatók. Az utolsó potrohszelvényen jól láthatók a fekete foltok. A hím imágók 4,5-5,2 mm, a nőstények 5,2-6,0 mm hosszúak.


A S. titanus fejlődési alakjai
(Fotó: Zsolnai Balázs /L1/, Varga András /L2-L5/, Keresztes Balázs /imágó/)

Származás, elterjedés

Észak-amerikai eredetű faj, szőlő szaporítóanyaggal, tojás alakban hurcolták be Európába az 1950-es években. 1958-ban jelezték először Európában egy Bordeaux környéki szőlőültetvényben. Azóta jelentős mértékben elterjedt Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Szerbiában, Svájcban, Horvátországban, Szlovéniában, Ausztriában és hazánkban is. Magyarországon elsőként, Somogy megyében, Csurgó környéki szőlőültetvényben találták meg 2006-ban. Ugyanebben az évben Bács-Kiskun megyében és Dél-Zalában is megtalálták. A legnagyobb egyedszámban a szerb határ közelében fekvő ültetvényekben detektálták, ebből arra következtettek, hogy a faj természetes úton érkezett a szomszédos országból. 2007-ben Baranyában, Csongrádban is találtak egyedeket, 2008-ban Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok és Tolna megyékben is gyűjtötték. 2010-ben Vas, 2012-ben Győr-Moson-Sopron megyék csatlakoztak a sorhoz. 2013-ra már csak Veszprém, Fejér, Komárom-Esztergom megye volt mentes a kártevőtől, de 2014-ben Fejér megyében is regisztrálták.

Életmód, növényvédelmi jelentőség

Az amerikai szőlőkabóca egynemzedékes, tojás alakban telelő faj. A nőstények tojásaikat a két éves cser foszló kérge alá helyezik. A nimfák kelése időjárástól függően elhúzódó, május közepétől egészen július második dekádjáig tarthat. Az L1-L3 nimfák főleg a hajtások alsó leveleinek fonákán tartózkodnak, közel azokhoz a vesszőkhöz, ahová a nőstények tojásaikat lerakták. Az imágók július elejétől-közepétől jelennek meg – először a hímek, később a nőstények – majd egészen szeptember végéig, október elejéig jelen vannak. A rajzáscsúcs időjárástól függően a július vége augusztus közepe közötti időszakra esik.

Európában kizárólag termesztett szőlőn (Vitis vinifera) táplálkozik, míg származási helyén, a vadszőlőn (Vitis riparia) is előfordul. A kabóca önmagában nem okoz sem látványos, sem jelentős kárt a szőlőültetvényekben. Jelentős gazdasági kárt a szőlő aranyszínű sárgasága (Grapevine Flavescence Dorée Phytoplasma, FD) fitoplazma terjesztésével okoz, amelynek specifikus vektora. A kórokozó jelentőségét mutatja, hogy szerepel az Európai Unió tagállamainak közös karantén listáján, így az ezzel összhangban álló hazai növényegészségügyi rendeletben is. Az élelmiszerlánc biztonsági törvény szerint bejelentési kötelezettség alá tartozik. A fitoplazmát az Európai Növényegészségügyi Szervezet (European Plant Protection Organisation, EPPO) zárlati károsítónak nyilvánította járványszerű terjedése miatt.

A betegséget először Dél-Franciaországban regisztrálták, 1955-ben. Fertőző jellegét a vektor kabóca azonosításakor sikerült megállapítani. Járványszerű fellépését 1960-ban észlelték Dél-Franciaországban, valamint Korzikán. Azóta Franciaország egész területén megtalálható. Jelenleg az FD elleni kötelező védekezést előírások szabályozzák. Olaszországban legelőször 1964-ben figyelték meg Lombardiában. A 1990-es évek elejére a járvány kiterjedt méretűvé vált Észak-Olaszországban. Spanyolországban 1996-ban, Portugáliában 2003-ban, Szlovéniában 2005-ben, Ausztriában és Horvátországban 2009-ben, Romániában 2012-ben, hazánkban 2013-ban (Lenti és Kerkateskánd) jelentették a kórokozó előfordulását.

A Vitis vinifera fajták közül szinte valamennyi fogékony a fitoplazmára. A fertőzés tünetei hasonlóak a szőlő sárgaságot okozó egyéb fitoplazmák okozta tünetekhez. A betegség megtalálható a vesszőkön, leveleken, virágokon és a bogyókon. Tavasszal a késői rügyfakadás jellemző, a tipikus tünetek nyáron jelentkeznek, amikor a virágok és a bogyók fonnyadnak, a levelek pedig elszíneződnek (a fehér szőlőfajták levelei sárgulnak, a kék szőlőfajták levelei pedig pirosodnak) és háromszög alakban sodródnak. A FD által fertőzött szőlőtövek gócszerű csoportokban találhatók, ezekből az elsődleges forrásokból terjednek tovább. A FD és a vektora veszélyessége abban rejlik, hogy a kabóca monofág kártevő, kizárólag szőlőn táplálkozik, ezáltal a betegséget járványszerűen és gyorsan képes terjeszteni.

Napjainkban a FD a szőlő legsúlyosabb betegsége Európában, mivel a hozam akár 20-50 %-ban csökkenhet és a tőkék gyorsan pusztulnak. A fertőzött állomány évente megtízszereződhet, ha a vektor ellen nem folytatnak védekezést. Rendkívül fontos az állomány alapos szemrevételezése, valamint a vektor sárga ragacslapokkal történő előrejelzése, a későbbi rovarölő szeres kezelések időzítéséhez. A fertőzött állományokat kötelező felszámolni, ez azonban a helyi termelés hanyatlásához és tájfajták kipusztulásához vezethet ott, ahol a szőlőtermesztés nem elég jövedelmező. A betegség bejelentése az Európai Unió valamennyi tagállamában kötelező az illetékes növényegészségügyi szervezetnél.

Védekezés

Az áttelelő tojások gyérítésére olajos lemosó szereket kell használni, a téli metszés során eltávolított vesszőket célszerű elégetni. Mivel a nimfák is vektorok, érdemes tavasszal a fás részek közelében lévő levelek fonákját is rendszeresen átvizsgálni. A nimfák elleni hatékony védekezésre kiválóan alkalmas a Reldan 22 EC 2,2 l/ha dózisban. Ez a kezelés szerencsés esetben egybeeshet a szőlőilonca és a szőlőmolyok első nemzedéke elleni védekezéssel. Július elején célszerű kihelyezni a sárga színű ragacsos lapokat, amelyekkel könnyen nyomon követhető a rajzás. Ezeket a lapokat érdemes hetente több alkalommal ellenőrizni. A Reldan 22 EC hatékonyan alkalmazható a kifejlett kabócák ellen is, a rajzáscsúcs idejére időzítve.

Dr. Marczali Zsolt, Dr. Keresztes Balázs
PE Georgikon Kar, Növényvédelmi Intézet, Keszthely

(Agrofórum Online)

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Idén is az innovatív megközelítésekre összpontosít a Corteva

2024. július 17. 15:40

A 2024-es, Corteva Agriscience globális mezőgazdasági kutató-fejlesztő vállalat által szervezett nyári Portfólió Farm bemutatósorozat során a vállalati portfóliójának újdonságait tárták az érdeklődők elé. A Szarvason, Dombóváron és Debrecenben megszervezett eseményen közel 400 gazdálkodó vett részt.

Szódabikarbónával a károsítók ellen

2024. július 7. 08:10

A szódabikarbóna szinte minden háztartásban ott lapul a szekrényben. Próbálta már növényvédő szerként használni?

Permetezés a biogazdaságban: amikor a szükség törvényt bont

2024. július 5. 13:10

Vannak növényvédő szerek, melyek biotermesztésben is engedélyezettek. Ezt használta ki egy német gazda, amikor a burgonyáját megvédte a fertőzéstől.

Poloskák a gyümölcsösökben: barátok vagy ellenségek?

2024. július 3. 14:10

Fontos megemlítenünk, hogy számos vírusvektor szervezeteként is közreműködnek, ezáltal okozva kisebb-nagyobb fertőzéseket.

Őszi aktualitás: záró lemosó permetezés

2018. október 4. 06:00

A még betakarításra váró növényeket jó ütemben aratják. Kertészeti kultúrákban növényvédelmi téren aktuálissá válik az őszi záró lemosó permetezés.

Spárgát is vethet az ősz első hónapjában - szeptemberi kerti munkák

2019. augusztus 13. 04:36

Szeptember az a hónap, amikor a zöldségeskertekből a legtöbb zöldségnövény betárolásra kerül, a gyümölcsösben pedig a nyári metszési munkálatok lezárásáról szól ez az időszak.

Biztos lehet a Zamir és a Mavrik hatékonyságában

2019. február 18. 09:17

Megállapítható, hogy a vizsgált kombinációkban történő kijuttatásuk nem jelent kockázatot a méhekre.

A pH hatása a permetezés hatékonyságára

2019. október 20. 08:38

Amikor azt hallom egy termelőtől, hogy nem használ a szer, vagy azt tapasztalom egy szaktanácsolt területen, hogy valóban nem úgy hat az a hatóanyag, ahogyan elvárnánk; akkor két dologra kell gondolnunk hibalehetőségként. Az egyik a kijuttatási technológia (mikor, hogyan, mivel, stb.) s miután ennek gyorsan utána lehet járni, jöhet a másik: a permetezéshez használt víz megfelelősége!