Növényvédelem
Növényvédelem

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

Újdonságok, aktualitások a növényvédelem területén – XIII. Növényorvos Nap Gödöllőn

Agrofórum Online

A Szent István Egyetem Gödöllői Campusának aulája adott otthont november 14-én a XIII. Növényorvos Napnak. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara (NMNK) és a SZIE Gödöllői Campusának meghívására a rendezvényre érkezők száma meghaladta a nyolcszázat. Megteltek a széksorok, akik nem fértek el, az emeletről követhették az előadásokat.

Dr. Tarcali Gábor az NMNK elnöke nyitotta meg a konferenciát, majd Dr. Palkovics László a SZIE rektorának köszöntője hangzott el, amelyben a felsőfokú növényvédelmi képzés fejlesztéséről esett szó, hangsúlyozottan a gyakorlati tudás átadásának jelentőségéről.

Dr. Tarcali Gábor az NMNK elnöke nyitotta meg a XIII. Növényorvos Napot

Az idei Növényorvos Napon is sor került a kiemelkedő szakmai munka elismeréseként Miniszteri Elismerő Oklevelek és Kamarai Kitüntetések átadására. A Miniszteri Elismerő Okleveleket Dr. Bognár Lajos, míg a Kamarai Kitüntetéseket Dr. Tarcali Gábor adta át a díjazottaknak.

Dr. Palkovics László a SZIE rektora

A növényvédelem agrárpolitikai, élelmiszerbiztonsági és hatósági vonatkozásai

 Dr. Bognár Lajos az Agrárminisztérium helyettes államtitkára kiemelte, hogy a fenntartható mezőgazdasági modell sikerét a szakszerű növényorvosi munka alapozza meg. Mivel az élelmiszerlánc-biztonság a talajnál és a növényi terméknél kezdődik, kiemelt szerepe van a növényvédelmi, növényegészségügyi szakembereknek ezen a területen. „E felelősséget elismerve az Agrárminisztérium kezdeményezte a növényorvosok számára is a társszakmákkal (állatorvos, humánorvos) megegyező doktori cím megszerzésével járó megbecsülést” – jelentette be Dr. Bognár Lajos.

Dr. Bognár Lajos az Agrárminisztérium helyettes államtitkára

Az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatban, a növényvédelemben nemcsak az új technológiák, hanem a lehetséges veszélyforrások megjelenése is folyamatos, ezek értékelése korszerű, kockázatbecslésen alapuló új felderítési módszerekkel történik. A legújabb eredmények felhasználásával kialakított integrált védekezés, az okszerű növényvédőszer-használat, az alternatív technológiák alkalmazása – amellett, hogy EU-s kötelezettség is – a növényvédőszer-maradványtól mentes egészséges élelmiszer előállításának eszköze. Az Európai Unió 2009-ben fogadta el a növényvédőszerek fenntartható használatának elérését célzó irányelvet. Ezzel összhangban minden tagállamnak Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Tervet kellett kidolgoznia, amely Magyarországon is megtörtént. Cselekvési Terv felülvizsgálata jelenleg folyamatban van, a szaktárca áttekintette és javaslatokat fogalmazott meg a szükséges módosításokra.

Az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese, Gábriel Géza szintén az integrált növényvédelem, és annak megvalósulását elősegítő stratégiai dokumentum, a Nemzeti Növényvédelmi Cselekvési Terv jelentőségéről beszélt.

Gábriel Géza az Agrárminisztérium főosztályvezető-helyettese

Jordán László a NÉBIH elnök-helyettese a szakma és a növényvédelmi hatóság kapcsolatát elemezte, illetve közeljövő kihívásairól, feladatairól számolt be. Mint elmondta, annak ellenére, hogy fokozódik az igény a növényvédelmi hatósági ellenőrzések gyakoribbá válására, a hatóság erőforrásait az olyan tevékenységek kötik le, amelyek nem a konkrét operatív ellenőrzéseken keresztül fejtik ki a hatásukat. Ebből adódóan a felelősség jelentős része a termelőkre és a növényorvosokra nehezedik. A 2018-as év értékeléséből nem maradhat ki az év közepi nagy méhpusztulás sem. Folyik az okok feltárása, a növényvédő szerek méhelhullásban vélt vagy valós hatásának tisztázása.

Jordán László a NÉBIH elnök-helyettese

A szakmai előadások előtt két külföldi partner szervezet köszöntője is elhangzott. Ausztriából Dr. Josef Rosner üdvözölte a magyar növényorvosokat, míg a szlovák szervezet képviseletében Csicsay Péter szólalt fel.

Új kártevők, új kórokozók megjelenése

 Dr. Tuba Katalin a NyME Erdőművelési és Erdővédelmi Intézet egyetemi adjunktusa Új és várható kártevők és kórokozók az erdészetben és a dísznövényeken címmel mutatott be öt újonnan előforduló vagy várhatóan megjelenő károsítót. A japán cserebogár (Popillia japonica) Ázsiából került az USA-ba és Európába, amerikai légi támaszpontokról terjedt szét. Tápnövényei között fás és lágyszárú növények (pl. vadgesztenye, alma, zöldségnövények) is megtalálhatók. A lárva gyökerekkel, az imágó levéllel, virággal, gyümölccsel táplálkozik. Csoportosan rág, ami arra utal, hogy aggregációs feromonnal rendelkezik, és ez majd a védekezés alapját is jelentheti. Terjedésének korlátozásában az előrejelzésnek nagy szerepe van. A Mimela junii cserebogár fajnak még nincs magyar elnevezése. A szomszédos országokban már észlelték az előfordulását, valószínűleg nálunk is meg fog jelenni. Ahogy a japán cserebogárnál, e faj esetében is az előrejelzés szerepe kiemelkedő a kártétel kialakulásának megfékezésében. Egy cincér faj – melynek szintén nincs még magyar neve – az Aromia bungii a kajszi-, őszi- és szilvaültetvényeket veszélyezteti. A polifág kártevőt 2011-2012 során Olaszországban és Németországban azonosították. A tojásokat a kéregrepedésekbe helyezi, a lárva a háncsban rág, míg a bábkamrát mélyen a gesztbe süllyesztve készíti, így faipari szempontból is jelentős a károkozása. Az ellene való védekezési módszerek között található a fák növényvédő szeres injektálása is. Az Eutypella parasitica gomba a juhar rákosodását okozza. A leghatékonyabb védekezési mód a megelőzés lehet ellene. Ezért kerülni kell a törzs és a vázágak sérülését, illetve gondoskodni kell az erdőben a fák vadvédeleméről. Az ötödik új károsító a Cryptostroma corticale gomba, amelynek allergén spórája miatt közegészségügyi jelentősége is van. A fákon (pl. hárs, juhar, alma) edénynyaláb-betegséget okoz – aminek következtében hervadás lép fel –, majd kéregpusztulást vált ki.

Dr. Süle Sándor (tudományos tanácsadó, Gyümölcsért Kft.) Dr. Schwarzinger Ildikó (tudományos főmunkatárs, MTA ATK NÖVI) és Dr. Szabó Zoltán (kutatási igazgató, Gyümölcsért Kft.) előadásában szintén egy új károsítóról volt szó. A hazai kajsziültetvényekben megjelenő új baktériumos betegség tüneteit, a fertőzés folyamatát ismertette Dr. Süle Sándor, majd a kórokozó terjedésének kedvező időjárási körülményeket elemezte. A Xanthomonas campestris pv. pruni a leveleken erek által határolt szögletes foltokat okoz. A tünetek könnyen összetéveszthetők más betegségekkel. A fertőzés kialakulásához vízre van szükség, jelenlétében a kórokozó képes bejutni a gázcserenyílásokon, lenticellákon keresztül a levél szövetébe. A sejtközötti járatokban felszaporodik, majd felszínre tör a baktérium. Innen indulhat újra a folyamat. A fertőzés kialakulására a sziromhullás után lehet számítani. Szaporodásának kedvez a meleg, nedves időjárás, terjedésében fontos szerepe van a szélnek. Ha már felütötte a fejét a betegség, a fertőzési források megszűntetése nagyon nehéz. Terjedésének visszaszorítására a megelőzés a leghatékonyabb módszer, amely magában foglalja a fogékony fajták használatának mellőzését. Vegyszeres védekezéskor csak a réztartalmú szerek jöhetnek számításba. A baktériumot a Dunántúlon több helyen is már kimutatták, további megjelenésére az Olaszországból behozott szaporítóanyagokon kell számítani.

 Növényvédelmi aktualitások

 A zöldéghajtatás aktuális kihívásairól Ledó Ferenc számolt be. „A zöldségtermesztés a kertészet nehézipara, beruházásigényes ágazat” – mondta el a FruitVeb elnöke. A termesztéstechnológia szintjét elemezve az előadó kitért arra, hogy az üvegházak 25-30%-a korszerű, 30%-a felújított, míg a fóliák 400-500 ha-os nagyságban tekinthetők korszerűnek, automatizáltnak. Sajnos a korszerűtlen fóliák még többségben vannak. A zöldséghajtatásban a jelenlegi legnagyobb kihívást a klímaváltozás jelenti. A termesztéstechnológia kiemelkedően fontos eleme a növényvédelem, e területen az integrált és a biológiai megoldásokat helyezik előtérbe. Minderre azért is szükség van, mert egyre kevesebb az engedélyezett hatékony növényvédő szer, továbbá egyre szigorodó minőségi követelményeknek kell megfelelni. A hajtatásban a legnagyobb növényvédelmi problémát a poloskák, a spanyolcsiga és a paradicsommoly okozzák.

Farkas István a Vas megyei KH NTO növényvédelmi szakügyintézője a 2018-ban tapasztalt vetésfehérítő bogarakkal kapcsolatos kihívásokról beszélt. A vizsgált esztendőben az előző évekhez viszonyítva lényegesen nagyobb egyedszámban fordultak elő a vetésfehérítő bogarak a gabonában az országban. Az okok között fontos helyen szerepelnek a rovar számára kedvező időjárási viszonyok. A szakember elmondta, hogy az elmúlt vegetációs időszakban sok olyan bejelentés érkezett, hogy a vetésfehérítők ellen felhasznált engedélyezett hatóanyagok csökkent hatékonyságúak. Felvetődött, hogy mindez a rezisztencia kialakulására is utalhat, de a provokációs kísérletek nem igazolták a feltevést (klórpirifosz, cipermetrin). A bogarak elleni védekezés során a megelőzésre (szőrös levelű fajták) is hangsúlyt kell fektetni, emellett a természetes ellenségek támogatása is fontos része az integrált védekezésnek. A vetésfehérítő bogarak kártételi küszöbértéke Európában országonként különböző. Magyarországon 5-8 db imágó/m2 vagy 10 hálócsapásonként 10-15 bogár az az érték, amelynél ajánlott a védekezés, illetve, ha a felső levelek 20%-án megjelenik a lárvakártétel, már termésdepressziót okozhat. A tapasztalatok alapján a védekezés hatékonyságát számos tényező befolyásolja. Ezek közé tartozik a nem optimális időben, késve végzett kezelés, a nem megfelelő lémennyiség alkalmazása, illetve rossz cseppméret választása és a kedvezőtlen időjárási körülmények. Az előadó felhívta a figyelmet arra, hogy a hatékonyság fokozása érdekében előrejelzésre alapozva időzítsük a védekezést, vegyük figyelembe a védekezési küszöbértéket. A legcélravezetőbb a fiatal L1-es, L2-es lárvák ellen végzett kezelés, amelynek során a piretroidokat lehetőség szerint kombinációban alkalmazzuk.

Labant-Hoffmann Éva prezentációjának témája az őszi búza gyomszabályozása volt. A Növénypathyka Kft. növényvédelmi herbológusa elmondta, hogy az egyszikű gyomnövények (egynyári perje, héla zab, rozsnok fajok, olaszperje, nagy széltippan, szálkás borjúpázsit, tarackbúza) egyre nagyobb gondot jelentenek a búzatermesztőknek. Ezek közül is az olaszperje fokozódó gyomosító hatását emelte ki. Ennek az az oka, hogy e faj a zöldítésben is fontos szerepet játszik, illetve a takarmánykeverékekben is előfordul. Ez az egyedüli növény, amelyet tudatosan is bevihetünk a táblára és gyomfertőzést indukálhatunk.

Az ellene való integrált védekezés első lépcsőfoka a megelőzés, amelynek alapja a zöldítő és a takarmánynövények helyes megválasztása. Az alkalmazott talajművelési eljárás is hatást gyakorol a gyomfaj fejlődésére. Figyelembe kell venni a helyes vetésforgó kialakítását és tudni kell azt is, hogy a vetésidő és a tőszám is befolyásolja az olaszperje terjedését. Visszaszorításában a kultúrnövény kompetitív képességeit is ki lehet használni. A védekezési stratégia fontos része a rezisztencia menedzsment is. Ha vegyszeres védekezésre kerül a sor, ajánlott a kétszeri kezelés: egy talajon keresztül ható és egy tavaszi, levélen keresztül ható készítmény alkalmazásával. A Növénypathyka Kft. a piacon elérhető készítmények olaszperje elleni hatékonyságát vizsgálta a kísérletek során. Két talajon keresztül ható készítmény adott jó eredményt: a klórtoluron és a flufenacet. Levélen ható készítményeket is alkalmaztak három időpontban (kora ősz, kora tavasz, április). A kísérletek eredményei alapján a megfelelő terméseredmények érdekében a gyomok minél korábbi időpontban történő kikapcsolására hívta fel a figyelmet az előadó.

A tarlórépa sárgaság vírus (TuYV) föllépése őszi káposztarepcében címmel tartotta meg előadását Garamvölgyi Péter a Limagrain Szántóföldi Vetőmagok Üzletág nyugat-magyarországi kereskedelmi vezetője. Az őszi káposztarepce állományban tarlórépa sárgaság vírus fertőzés esetén vöröses, antociános elszíneződésű leveleket találhatunk már az ősz folyamán is, de főként tavasszal. A fagyok elmúltával ilyenkor többnyire arra gyanakszunk, hogy a megfigyelt tünetek a hideg miatt alakultak ki, esetleg relatív vagy abszolút tápanyaghiányban szenved a növény. Sokan abban reménykednek, hogy műtrágyázás után kiheveri a növény. Ám, ha a tüneteket valóban a tarlórépa sárgaság vírus idézte elő, azok nem fognak maguktól elmúlni. Mint az előadó elmondta, a repcében kb. 15-20 vírust írtak le, ebből három az, amelyik fontos tényező a repcetermesztésben. Ezek közé tartozik a TuYV is. A fertőzés hatására elzáródnak a szállítónyalábok, aminek következménye az asszimilátumok transzportjának gátlása, ezért alakulnak ki tápanyaghiányra utaló tünetek is. A vírus vektora a zöld őszibarack-levéltetű. 2016 tavaszán Németországban és Ausztriában kimagasló fertőzéseket regisztráltak, ekkor Magyarországon is megjelent a kórokozó, de itt csak enyhébb fertőzés alakult ki. 2017 tavaszán szinte egész Európában magas volt a vírusfertőzés. A TuYV elleni legjobb megoldás a genetikában, a rezisztencianemesítésben rejlik.

 A növényi kivonatok és a talajoltás szerepe a növények védelemében

 A növényvédelemben felhasználható növényi kivonatokkal kapcsolatos tudnivalókat Dr. Nagy Géza a NÉBIH NTAI Növényvédelmi Technológia Fejlesztési és Koordinációs Osztály osztályvezetője foglalta össze. A növényi kivonatok két nagy csoportba sorolhatók: készülhetnek egyféle növény kivonatából vagy több komponensből tudatosan összeállított készítmények lehetnek. Ez utóbbi csoportnál hosszabb és stabilabb hatás figyelhető meg. A fő komponens mellett jelenlévő mellékkomponensek a növény fejlődésére pozitív hatást gyakorolnak, ami az ellenálló-képesség, így a hatékonyság fokozódásához járul hozzá. A növényi kivonatok sikeresen beilleszthetők a növényvédelmi technológiába kombinációban vagy rotálva a szintetikus peszticidekkel a nagyüzemi körülmények között. Elterjedésüket segítené, ha sztenderdizált hatóanyag-tartalommal rendelkeznének. Hatásmechanizmusuk – akár a szintetikus hatóanyagoknak – többféle lehet, így például vannak olyanok, amelyek az ergoszterol szintézist befolyásolják, míg mások az ATP-áz működésére gyakorolnak hatást.

A talajoltás növényvédelmi jelentőségére Szabó István az AGRO.bio Hungary Kft. üzletfejlesztési menedzsere hívta fel a figyelmet. A hazánkban termésnövelő anyagként számontartott talajoltó készítmények a növények stressztűrésének fokozásán keresztül fejtik ki növényvédelmi hatásukat. A patogének túlélését biztosító tarló bontása során a károsítók életterének csökkentésével segítik a kultúrnövények egészséges fejlődését.

 Méhpusztulást okozó szermaradékok, permetezéstechnikai kérdések

 A repcében mért neonikotinoid szermaradékokról Tóth Péter az OMME szaktanácsadója tájékoztatta a hallgatóságot. Inszekticides csávázószerrel kezelt repce vetőmaggal vetett növényállományban, a talajban és a belvizes foltokban vizsgálták a neonikotinoid hatóanyag mozgását. Megállapították, hogy tavasszal a növények virágzata mentes volt a vizsgált hatóanyagoktól (tiametoxam, klotianidin), viszont a vegyszer kimutatható volt a belvizes foltokban. Ebből az következik, hogy a megfigyelt méhpusztulást nem a virágpor és a nektár okozta, hanem az növényvédő szer maradékot tartalmazó víz, amelyből a méhek ittak.

Both Gyula az NMNK Vas Megyei Területi Szervezetének elnöke a víz szerepét mutatta be a permetezéstechnikában. Sorra vette a víz minőségét befolyásoló tényezőket. Az ion- és szervesanyag-tartalmat, azért kell ismerni, mert erre igen érzékenyen reagálnak a növényvédő szerek, ugyanis megkötődhetnek ezek felületén. A víz hőmérséklete is hatással van a permetezés hatékonyságára; túl magas hőmérsékleten a szerek bomlása, míg az ideálisnál alacsonyabb előfordulásakor gélesedése figyelhető meg. Ezek mellett természetesen a keménységi fok és a pH is fontos tényező, hiszen oldódási problémákat okozhat az ideális értékektől való eltérés.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Két ragadozó atka kombinációja egy termékben

2024. február 22. 08:10

Két ragadozó atka páratlan kombinációja „kelt életre” a Bioline legújabb termékével, a Bugline Duo-val. Ez az innovatív növényvédő szer ugyanis nemcsak hatékonyan védi a növényeket a kártevők ellen, de egyszerű alkalmazásával és könnyű kijuttatásával idő- és költséghatékony megoldást kínál a termesztőknek.

Tartós védettség a ToBRFV-vel szemben

2024. február 20. 16:10

A tartós ellenálló-képesség kulcsfontosságú stratégia a ToBRFV ellen. Ha erre nem találnak megoldás mielőbb, a folyamatosan mutálódó vírus győz a paradicsomokkal szemben.

Az alternatív növényvédelemé a jövő

2024. február 14. 16:10

Az agrár inputanyag-kereskedelemben idén 25 éve működő Malagrow Kft. sajtótájékoztató keretében foglalta össze a hazai növénytermesztés legfontosabb kihívásait, és azokat a tényezőket, melyek egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az ágazati jövőkép alakulásában. A tájékoztatón részt vett Malatinszki György, a Malagrow ügyvezetője, Pálinkó Zsolt, a Malagrow kereskedelmi vezetője, valamint Dr. Takács József, a Malagrow szakmai vezetője.

A melegebb telek sokkal agresszívabb rovarokat hoznak

2024. február 13. 09:10

Az üvegházas termesztők számára a rovarok egyre komolyabb fenyegetést és egyben egyre nagyobb leküzdendő kihívást jelentenek.

Eltűnt a gyapottok-bagolylepke?

2023. július 22. 06:40

Az idei évben az elmúlt évi tapasztalatokkal szöges ellentétben a gyapottok-bagolylepke károsítása eddig csak minimális mértékben jelentkezett. A kártevő „eltűnése” viszont kb. idáig tartott és várhatóan a károsító populáció a soron következő hetek, hónapok során jókora növekedésnek indulhat.

Növényvédő szerek sorsa az Európai Unióban

2021. október 3. 04:39

Emmanuel Macron, Franciaország elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió Tanácsának francia elnökségi ideje alatt felgyorsítják az egyes növényegészségügyi termékek kivonását.

Fitoftóra - végre áttörés a védelemben?

2021. július 11. 04:36

A felfedezés a kórokozóval szembeni védekezés hatékonyságának fokozására és fenntarthatóbbá tételére vonatkozóan is megfogalmaz javaslatokat.

Laudis a mákban, avagy a kötelező jó!

2019. április 25. 10:03

A mák Közép-Ázsiából kiindulva hódította meg szinte az egész világot; a legrégebben termesztett növénykultúrák között említi számos szakirodalom.