Az utóbbi években a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) egyedszám növekedése tapasztalható, mely fontos életmódbeli változásokra vezethető vissza.
Az utóbbi években a kukoricamoly (Ostrinia nubilalis) egyedszám növekedése tapasztalható, mely fontos életmódbeli változásokra vezethető vissza. A 20-30 évvel ezelőtt leírt szakirodalomban a kukoricamolyt, mint a mérsékelten meleg, csapadékos nyarakat kedvelő kártevőként írták le. Ezzel szemben napjainkban a meleg, száraz nyarakon nagyobb egyedszámmal jelentkezik. A magyarországi klímához való alkalmazkodásáról tesz tanúbizonyságot a második – korábban részlegesnek leírt – nemzedék folyamatos erősödése is. E tényezők sarkallják a szakmát a takarmánykukorica növényvédelmi technológiájának átértékelésére.
Pár évvel ezelőtt hasonlóképpen tett a Battonyán gazdálkodó növényvédő szakmérnök, Lung György is. A következőkben az ő gyakorlati tapasztalatairól olvashatnak. – Mivel, mikor és hogyan védekezzünk hatékonyan a kukoricamoly ellen a takarmánykukoricában?
Lung György egész életében növénytermesztéssel, növényvédelemmel foglalkozott, 2003 óta pedig a saját gazdaságának felépítésén, színvonalas működtetésén fáradozik. Mára kb. 900 hektár szántóterületen végez növénytermesztést, melynek felét minden évben gabonával veti be. A jó porozitással rendelkező, könnyen művelhető mészlepedékes csernozjom talajon a korszerű gépesítéssel rendelkező gazdaságban intenzív kukoricatermesztés zajlik, melynek fontos része a növényvédelem. Az egyik legfontosabb a kukorica gyomirtása, mely nélkül nem lehet sikeresen termeszteni ezt a kultúrnövényt. A vetésváltás révén a kukoricabogár lárvájának kártételét el tudja kerülni, azonban kukoricamoly elleni védekezésre néhány éve kiemelt figyelmet szentel, a kártevő erős felszaporodása és kártétele miatt. A korábbi évek tapasztalatai nyomán – amikor a táblán a legtöbb kukorica szára a cső alatt letört, a csövek a földön hevertek – a tömeges rajzás mértéke indokolttá tette, hogy 2012-től kezdődően teljes felületen védekezzen a moly ellen.
A szakember szerint nagyon fontos a moly elleni védelemben a megfelelő talajmunka, vagyis a kukoricaszárak talajba forgatása, mivel a moly kifejlett lárvája a szár 3-5. nódusza között telel át, és az imágók innen repülnek ki nyár elején.
A nőstények a petéket a felső levelek fonáki részére helyezik, ahol a kikelő lárvák a levél megrágásával jutnak táplálékhoz, majd berágják magukat általában a címer alá és onnan haladnak lefelé a szárban. Azonban a hernyó a kukorica kemény ízközét nem tudja átrágni. A nódusz felett tehát kimászik a szárból, majd alatta ismét berág.
A védekezések időpontjai az elmúlt években a kukorica címerhányásának idején történtek, melyek meghatározásában a DuPont szakembere is segítségére szolgált. A védekezés minden esetben a tömeges rajzást követő egy héten belül történt meg hidas permetezőgéppel. A kezelések optimális időben történő elvégzése révén alacsonyabb permetlé mennyiség is elegendőnek bizonyult, ugyanis a lárvák ekkor még a növények felső harmadában tartózkodtak.
A készítmény kiválasztásánál a fő kártevő, a lárva elleni hatékonyság volt a mérvadó, így esett a szakember választása a DuPont™ Coragen® rovarölő szerre. Mivel a lárvák kelése elhúzódó, így az ellenük való védekezésnek is folyamatosnak kell lennie. A Coragen® rovarölő szernek hőmérséklettől függetlenül 8-10 nap tartamhatása van, mely az elhúzódó lárvakelést átfogja, a később kikelt lárvákat is elpusztítja. Az inszekticid filmréteget képez a növény felületén, majd mikor a hernyó a nódusznál kirág a szárból, érintkezik a kezelt növényfelülettel, felveszi a hatóanyagot a bőrén keresztül és elpusztul. A készítmény gyomorméregként is funkcionál, így két ponton is támadja a lárvákat. A kezelés eredményekképpen a moly okozta kártételek nem jelentkeztek a battonyai gazdaságban. A korábbi évektől eltérően a címer nem sérült, nem volt szártörés és a kukoricacsövek teltek, egészségesek voltak.
Ezzel szemben a kontroll területen a kukoricaszárak tömkelege tört el, valamint a lárvák szárban való rágása nyomán a víz- és tápanyag-transzport akadályozva volt, ezáltal a növények nem tudták a csöveket megfelelően kinevelni. Lung Görgy elmondása szerint mindez szemmel is jól látható volt, ugyanis a kezeletlen kultúra csövei rövidebbé, vékonyabbá váltak, mely negatívan befolyásolta a termésátlagot.
Mivel a Coragen® a méhekre és egyéb hasznos élő szervezetekre nem jelölés köteles, így a kijuttatása sem igényelt különösebb odafigyelést. (Azonban a magas hőmérséklet miatt a permetezés az esti órákban történt.)
A gazdaságban a moly elleni védekezés célja egy részről a kártételének, ezáltal a terméskiesésnek a megakadályozása. Másrészről a következő évi fertőzöttség mértékének a csökkentése sem utolsó szempont, ugyanis nem mindegy, hogy egy gradációs hullám milyen szintről indul.
A szakmérnök a kezeléseket minden évben eredményesnek találta, ennek következtében a gazdaság kukoricatermesztésének elengedhetetlen technológiai elemévé válta a DuPont™ Coragen® rovarölő szerrel történő kezelés a kukoricamoly elleni védelemben. Nagy valószínűséggel 2015-ben sem lesz ez másként, hiszen Lung György egyik kedvenc mottója: „A sikeres kukoricatermesztéshez bizony kell egy kis szerencse is, de szerencse csak a jól felkészült embert érheti!”
Kmellár-Kürtösi Mónika
(DuPont)
