A borágazat értékesítési nehézségekkel küzd, emiatt az Agrárminisztérium tavaly intézkedéseket hozott a zöldszüret bevezetésével és a kényszerlepárlás meghirdetésével – vázolta a készülő bortörvény-módosításra az igényt megteremtő alaphelyzetet Nagy István agrárminiszter a Világgazdaságnak. Ezek a drasztikus, de a piacszabályozás érdekében megtett lépések a piaci fölöslegek kivonását célozták.

Az új jogszabály bezár majd most még létező kiskapukat. Szerinte például ilyen, amikor az alkoholfokot nem a valóságnak megfelelően jegyzik fel, majd – ahogy Nagy István fogalmazott – „hirtelen megszaporodik a bor, ami meg sem termett”. Kiemelte: a hazai bor minőségvédelme érdekében fontos, hogy a bortörvényben megjelenő módosítások után erre már ne legyen lehetőség.

A miniszter a hazai borágazat előtt álló nagy lehetőségnek véli az idén induló borpromóciós programot, amelynek keretében 4 milliárd forint áll rendelkezésre a magyar borok határon túli és belföldi népszerűsítésére.

„Ahhoz, hogy ez valóban jól működjön, tudnunk kell a precíz adatokat” – mondta. Amikor a tárcavezető korábban összehívta a külgazdasági és agrárattasékat azzal, hogy fölösleges bor van készleten a hazai pincékben, amit el kell adni, azzal szembesült, hogy amikor beérkeztek a külpiacokról az igények, „házalni kellett a pincéknél, hogy hol van a fölösleg” – hozott példát arra, hogy miért van szükség pontos információkra. Mindig tudni kell a tőkén lévő szőlő, a must, a készleten lévő folyó és palackozott borok mennyiségét. A telepítési támogatások ügyében ágazati szintű egyeztetések kellenek. Nagy István szerint nem kínálati, hanem keresleti pályázati rendszert érdemes kialakítani. Vagyis ne arra pályázzanak a gazdák, ami éppen megjelenik, hanem olyan kiírások szülessenek, amilyenekre igény van.