A Szegedi Tudományegyetem legkiválóbb szakértőinek részvételével megalakul Magyarország első olyan kutatócsoportja, amely egy adott régió, terület komplex vizsgálatát képes elvégezni, ezzel segítve a gazdasági szereplőket – elsősorban a borászokat –, hogy terméküket tudományos alapokra helyezett módon állítsák elő és tökéletesen tudják pozicionálni a világpiacon.
Felmerül a kérdés: tényleg van íze a talajnak? „A geológiai értelemben vett szervetlen alapkőzetnek, ásványtársulásoknak nincs íze, a terroir mégis a legpontosabb kifejezés arra a kérdésre, hogy mit vizsgál majd a kutatócsoportunk” – fejtette ki Dr. Pál-Molnár Elemér, a kutatócsoport vezetője, az SZTE TTIK Földrajzi és Földtudományi Intézetének intézetvezetője.
Majd hozzátette, hogy a terroir kutatása azért fontos, mert ez a biológiai sokféleség forrása. A lélekkel rendelkező bor oka. A terroir a bort többé teszi, mint egyszerű itallá; művészeti alkotássá, kulturális kifejezéssé, örökséggé válik. Megtestesíti a kutató, a borász szenvedélyét, generációk bölcsességét és egy közösség szívét.
A terroir egy francia kifejezés, amelynek gyökerei a latin terra szóból erednek, ami földet vagy talajt jelent. A terroir magába foglalja mindazon tényezőket, amelyek együttesen határozzák meg egy borvidékről, vagy ezen belül egy kisebb területről (termelőtől) származó bor egyediségét.
Ezek a tényezők a geológiai adottságoktól (alapkőzet és az abból eredő talaj, tektonika, geológiai idő, stb.) kezdve az éghajlaton és a szőlőművelési gyakorlaton keresztül a borász művészetéig és a fogyasztó közönségig terjednek.
Hogy jobban megértsük egy borvidékről származó bor egyediségét, ezeket a meghatározó tényezőket azonosítanunk és tanulmányoznunk kell. Ez természetesen alapvetés kellene hogy legyen, de az esetek többségében elszalasztjuk a tudományos értelmezést. Elfogulatlan tudományos megközelítésekre van szükség a terroir tanulmányozásához
– mondta el a vulkanológus, aki az SZTE egyik legnépszerűbb képzésének (a bor geológiája kurzus) vezetője.
Komplex információkkal segítenek
Az SZTE geológusai, geokémikusai, talajtannal foglalkozó szakemberei mellett biológusok, kémikusok, néprajzkutatók és a társadalomtudományok területéről érkező szakértők is részt vesznek a közös munkában. A cél, hogy olyan komplex információkkal segítsék a gazdasági szereplőket, amelyek sikeresebbé tehetik a magyar agráriumot, az élelmiszeripart, a turizmust és hazánk országimázsát is erősítik világszerte.
A terroir fogalma kiterjeszthető a mezőgazdasági termékeken túl más élelmiszerekre is. A terroir hangsúlyozza az adott terület sajátosságait és az ottani termesztési körülmények hatását az élelmiszer minőségére.
A fizikai környezet, a szőlő és a bor közötti helyspecifikus kapcsolatok leírásának tudománya később alakult ki, mint a régiók és a szőlőültetvények társadalmi és történelmi elismertsége. A terroir rendkívül fontos fogalom a szőlészetben, mivel a bor érzékszervi tulajdonságait a szőlő termesztésének környezeti feltételeivel hozza összefüggésbe. A minőségi hierarchia és a borstílus jelentős mértékben a terroirral magyarázható.
„Egy pohár borban messze nem csak a víz, a cukor és az alkohol van benne. Az alkohol tulajdonképpen nem is tényező az általunk vizsgált rendszerben. A bort azonban meghatározza a táj geológiai alapja, múltja, a geoörökség, az azon létrejött talaj, a klíma, a domborzat, a vízháztartás és természetesen az emberi tevékenység, mégpedig történelmi távlatokban.
Vagyis, hogy mióta, milyen módon, milyen kulturális környezetben termesztik a szőlőt, azt hogyan dolgozzák fel és hogyan fogyasztják. Ezeket együtt, összefüggéseiben vizsgálja és elemzi a terroir geológiai kutatócsoport a jövőben.
A Szegedi Tudományegyetemen mindegyik részegységnek megvannak a maga szaktekintélyei, akik közül többen a Magyar Tudományos Akadémia tagjai. Így szinte adta magát, hogy létrehozzunk egy olyan tudósokból álló, együtt gondolkodó társaságot, amely interdiszciplináris módon képes vizsgálni a hazai borvidékeket” – hangsúlyozta Dr. Pál-Molnár Elemér, a kutatócsoport vezetője.
