A mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló 2013. december 17-i 1308/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 1308/2013/EU rendelet) 61-68. cikkei szabályozzák a 2016. január 1-jétől hatályos új szőlőtelepítési engedélyezési rendszert. Az alapfeltételeket az 1308/2013/EU rendelet határozza meg. Folyamatban van egy felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet és egy bizottsági végrehajtási rendelet elfogadása (a továbbiakban együtt: bizottsági rendeletek). 2016. január 1-jétől a szőlő telepítések engedélyezése során e három uniós rendeletet együttesen kell alkalmazni.

A telepítési jogok rendszerét 2016. január 1-től az engedélyezési rendszer váltja fel. Ez azt jelenti, hogy a meglévő telepítési jogokat fokozatosan telepítési engedélyekké kell átalakítani. Az új szőlőtelepítési engedélyezési rendszer az új telepítési engedélyek és az újratelepítések szabályait fogja át és átmeneti szabályként tartalmazza a meglévő telepítési jogok telepítési engedélyre való átváltására vonatkozó rendelkezéseket.
A telepítési engedélyek a megadásuktól számított három évig érvényesek. A termelővel szemben arányos, hatékony és visszatartó erejű igazgatási szankciót lehet alkalmazni, ha nem használja fel az engedélyt az érvényességi ideje alatt.
Az új rendszer szabályai szerint a telepítési engedélyt csak a jogosult használhatja fel és nem lehet átruházni a vis major esetét kivéve. A telepítési engedély örökölhető.
Az uniós szabályok értelmében
• csak a tagállam által bortermelés céljából osztályba sorolt szőlőfajtákat lehet telepíteni, újratelepíteni és oltani,
• ha a tagállam az osztályba sorolásból egy fajtát töröl, akkor azt a törléstől számított 15 éven belül ki kell vágni.

A meglévő telepítési jogok átváltása telepítési engedélyre

A 2015. december 31. előtt a termelők részére megadott és a kérelem benyújtásának időpontjában még érvényes telepítési jogokat, kérelem alapján telepítési engedélyre lehet átváltani. A telepítési engedély érvényességi ideje megegyezik a telepítési jog érvényességi idejével.
Az 1308/2013/EU rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok a telepítési jogok engedélyre való átváltásának kérelmezésére hosszabb határidőt állapítsanak meg. E szabály alapján Magyarország 2020. december 31-ig lehetővé teszi a telepítési jogok engedélyre való átváltásának kérelmezését. Így a fel nem használt „átváltott” telepítési engedélyek – figyelemmel a kérelem benyújthatóságának meghosszabbítására – Magyarország vonatkozásában csak 2023. december 31-én vesztik hatályukat.
Az ismertetett átmeneti szabály megfelelő alkalmazása feltételezi a telepítési jogok ez évi áttekintését.

Új telepítés engedélyezése

Az 1308/2013/EU rendelet alapján a tagállamok minden évben akkora területen engedélyeznek új telepítéseket, amely megfelel a területükön már szőlővel betelepített teljes terület 1 %-ának az előző év július 31-i adatokat figyelembe véve. Az újratelepítési engedély hatálya alá tartozó területek nem számítanak bele az új telepítés engedélyezésére meghatározott éves terület mértékébe.
Az 1308/2013/EU rendelet lehetővé teszi, hogy a tagállamok
a) nemzeti szinten 1 % -nál alacsonyabb, de 0 %-nál nagyobb mértéket alkalmazzanak, illetve
b) az oltalom alatt álló eredetmegjelölésű vagy oltalom altt álló földrajzi jelzésű borok vagy földrajzi jelzés nélküli borok előállítására szolgáló területek esetében regionális szinten korlátozzák az engedélyek kiadását.

Ezt a korlátozást csak akkor lehet alkalmazni, ha az
– a piaci kilátásokhoz viszonyított, kellően bizonyított túlkinálat elkerülése érdekében szükséges, vagy
– egy konkrét oltalom alatt álló eredetmegjelölés vagy oltalom alatt álló földrajzi jelzés elértéktelenedése kellően bizonyított kockázatának elkerülése érdekében szükséges.

Az új telepítési engedélyeket a telepítőknek 3 éven belül fel kell használniuk. Az új telepítési engedélyeket a kérelmezők számára térítésmentesen kell biztosítani.
Az uniós szabályozás az új telepítési engedélyekkel kapcsolatban jogosultsági és elsőbbségi feltételeket is meghatároz. Az 1308/2013/EU rendeletet kiegészítő bizottsági rendeletek e feltételek alkalmazására részletes szabályokat írnak elő.
Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikke lehetővé teszi, hogy a tagállamok az új szőlőtelepítésekre vonatkozó engedélyek megadásánál a következő objektív és megkülönböztetés mentes jogosultsági feltételek, valamint elsőbbségi feltételek közül egyet vagy többet alkalmazzanak:
Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikk (1) bekezdésében előírt jogosultsági feltételek
a) a kérelmezőnek legalább a kérelemezett telpítési területtel megegyező méretű mezőgazdasági  területtel kell rendelkeznie,
b) a kérelmezőnek megfelelő szakmai készségekkel, kompetenciákkal kell rendelkeznie,
c) a kérelem nem jelentheti konkrét OEM jó hírnevével való visszaélés jelentős kockázatát
A felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet ezzel a jogosultsági feltétellel kapcsolatban további szabályokat határoz meg, amelyek szerint akkor nem áll fent a c) pont szerinti kockázat:
1) ha az újonnan telepített terület a konkrét OEM bor termelésére fog szolgálni, vagy
2) ha az az újonnan telepített terület nem a konkrét OEM bor termelésére fog szolgálni, továbbá a kérelmező kötelezettséget vállal, hogy az ezen a területen termesztett szőlőt nem használja fel és nem forgalmazza OEM borok előállítására, valamint nem vág ki és telepít szőlőt abból célból, hogy az újonnan telepített területet OEM bor előállítására szolgáló szőlő termesztésére hasznosítható területté változtassa.
A felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet olyan szabályokat határoz meg, amelyek megakadályozzák az új rendszerrel való visszaélést.
Az 1308/2013/EU rendelet 64. cikk (2) bekezdésében előírt elsőbbségi feltételek
(A felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet melléklete részletesen szabályozza, hogy az alábbi a)-h) pontokban felsorolt feltételek mikor minősülnek teljesítettnek.)
Az új telepítési engedélyek megadásánál – tagállami döntés szerint – a következő egy vagy több elsőbbségi feltételt lehet alkalmazni:
a) az engedélyt azok a termelők kapják meg, akik első alkalommal telepítenek szőlőt és hivatalosan a mg-i üzem vezetői,
b) az engedélyt olyan területekre adják meg, amelyeken a szőlőültetvények hozzájárulnak a környezet megőrzéséhez,
c) az engedélyt a területrendezési projektek keretében újonnan  telepítendő területekre adják meg,
d) az engedélyt hátrányos természeti adottságokkal vagy egyéb sajátos hátrányokkal rendelkező területekre adják meg,
e) a fejlesztési vagy újratelepítési projektek gazdasági értékelés alapján megállapított
fenntarthatósága alapján adják meg az engedélyt,
f) az engedélyt olyan területekre adják meg, amelyek hozzájárulnak a versenyképesség mezőgazdasági üzemi és regionális  szintű növeléséhez,
g) a földrajzi jelzéssel ellátott termékek  minőségének javítására potenciállal
rendelkező projektekre adják meg az engedélyt,
h) kis és közepes méretű mezőgazdasági üzemek méretének növelése keretében  újratelepített területekre adják meg az engedélyt.

A kérelmek elbírálása

Az új telepítések engedélyezés iránti összes kérelmet be kell fogadni. Összesíteni kell az egyes kérelmekben foglalt igényelt területeket.
a) Valamennyi kérelmet engedélyezni kell, ha az összes igényelt terület nem haladja meg a nemzeti (regionális) szinten meghatározott növekedési ütemnek megfelelő területet.
b) Az elsőbbségi feltételeket kell alkalmazni, ha az új telepítések iránt benyújtott összes kérelem egy nagyobb területű telepítésre terjed ki, mint az összesen engedélyezhető új telepítés. Ebben az esetben a bizottsági végrehajtási rendelet szabályai szerint a tagállam által meghatározott módon arányosítással pro rata alapon, illetve az elsőbbségi feltételek alkalmazásával kapnak engedéyt a termelők. A vonatkozó részletes szabályokat a bizottsági végrehajtási rendelet tartalmazza.
Az a termelő visszautasíthatja az engedélyt, aki az igényelt terület 50 %-nál kevesebbet kapott.
A fel nem használt engedélyek tulajdonosait szankcióval kell sújtani.

Újratelepítés engedélyezése

Az 1308/2013/EU rendelet alapján újratelepítési engedélyt azok kaphatnak, akik 2016. január 1-jét követően szőlőt vágnak ki, majd kérelmet nyújtanak be. A tiszta szőlőtermő területben kifejezett, a kivágott területtel megegyező mértékű területet lehet engedélyezni. Az engedélyt ugyanabban az üzemben kell felhasználni, amelyben a kivágásra sor került.
A tagállamok a szakmai szervezet ajánlása alapján az OEM és OFJ borok előállítására szolgáló területeken a telpítést az OEM, illetve OFJ borok tekintetében a kivágott szőlővel azonos feltételeket tejesítő szőlőre korlátozhatják.
A tagállamok engedélyezhetik az újratelepítést azon termelő részére is, aki vállalja, hogy a szőlővel betelepített területen legkésőbb az új szőlőtelepítés időpontjától számított negyedik év végéig kivágja a szőlőt. A felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet lehetővé teszi, hogy a négy éven belül történő kivágás engedélyezését a tagállamok feltételhez pl. a termelők által letétbe helyezendő biztosítékhoz kössék. A telepített szőlő engedély nélkül telepített ültetvénynek minősül, ha a termelő a telepítéstől számított négy éven belül nem vágja ki a régi szőlőt.

Kísérlet, oltványiskola vagy a bortermelő saját fogyasztásának céljára szolgáló telepítés

Az uniós szabályok lehetővé teszik, hogy
a) kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt területeken a telepítéshez és az újratelepítéshez,
b) kizárólag a bortermelő háztartási fogyasztására szánt bor-, vagy szőlőtermékek termesztésére szolgáló területekre, valamint
c) a nemzeti jog értelmében közérdekből történő kisajátítási intézkedések keretében újonnan telepített területekre
nem kell engedély.

A kísérleti célokra vagy oltványiskola létesítésére szánt területeken a telepítést be kell jelenteni az illetékes hatóságnak. Tagállami döntéstől függ, hogy az ezeken a területeken termett szőlőt és az abból előállított terméket forgalomba lehet-e hozni.
A bortermelő háztartási fogyasztására szolgáló telepítésre csak akkor kerülhet sor, ha 0,1 ha-nál nem nagyobb területről van szó és az érintett termelő nem foglalkozik bor vagy egyéb szőlőből készült termék kereskedelmi célú forgalmazásával.

Összegezés

E cikk keretében a 2016. január 1-jén hatályba lépő új engedélyezési rendszer főbb szabályait foglaltam össze. Az ismertett szabályok is rámutatnak arra, hogy számos kérdésre vonatkozóan meg kell alkotnunk a nemzeti szabályinkat. Az uniós rendeletek alapján hozott hazai döntéseink szabályait a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény végrehajtási rendelete tartalmazza.

Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes
FM Eredetvédelmi Főosztály, Budapest

A cikk az Agrofórum Szaklap szőlőtermesztőknek szóló 61. extra lapszámában jelent meg. Előfizetés az Agrofórum Szaklapra >>>

(Agrofórum Online)