Idén is a Balatonboglári borvidéken kezdődött a szüret, a gazdálkodók elsőként a Csabagyöngyét takarították be szőlőskertjeikből. Ugyanakkor a többi fajta is a megszokottnál előrébb tart az érési folyamatban, így szinte biztos, hogy az ország jelentős részén korábban kezdődik majd a betakarítás. Varga Zoltán, a Syngenta kampánymenedzsere szerint a szőlő csaknem mindenhol megfelelő állapotú, így mennyiségben és minőségben is jó évet várnak a termelők. Ugyanakkor ez az év sem növényvédelmi, sem időjárási szempontból nem tekinthető átlagosnak.

A szőlő fejlődése tavasszal későn indult el, de aztán jelentősen felgyorsult.

A fürtökön belül az egyes bogyók fejlettsége rendkívül eltérő, ezek akár fertőzési gócok kiindulópontjai is lehetnek. A kártevőkre is érdemes odafigyelniük a termelőknek, főként az atkák és a molyok okozhatnak problémát. Az elmúlt napok csapadékos időjárása a kórokozók elterjedésének is kedvez. Varga Zoltán hangsúlyozta: a szüret közeledtével a legfontosabb a szürkerothadás megakadályozása, mert ez olyan mértékű kárt tud okozni, ami az egész évi munkát tönkreteheti. A betegség kialakulásának feltételei a víz jelenléte és a fürtön mechanikai sérülések keletkezése. Az éréshez közeledve a bogyó cukortartalmának növekedése csak katalizálja a folyamatot, és a betegség terjedésének mértéke is felgyorsul, a rothadt fürtök pedig szüretkor rontják a minőséget és a mennyiséget is.

A várható termésbecslések kapcsán a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) egyelőre óvatosságra int, a terméshozam várható mennyiségét és minőségét ugyanis nagyban befolyásolja a késő nyári és őszi időjárás. A HNT a júniusi becslésekre alapozva készítette el idei árprognózisát, az előrejelzés borvidéki bontásban tartalmazza a jellemző fajták várható átlagárát. A felvásárlási árakat egyébként számos tényező befolyásolja a termésen kívül, így például a borpiaci kereslet is meghatározza, hogy a borászok milyen fajtából mekkora mennyiséget és milyen áron vesznek át.

A HNT idei előrejelzése szerint ebben az évben a termelési költségek növekedésének is meg kell jelenniük az árakban. Ezek közül kiemelkedik a bérnövekedés hatása: egy hektár szőlő élőmunkaerő-igénye legalább 400 munkaórát tesz ki évente, miközben az elmúlt két évben a minimálbér összességében 23 százalék feletti, a garantált bérminimum pedig 37 százalék feletti mértékben nőtt. A bérnövekedéshez kapcsolódóan a foglalkoztatás közterhei az elmúlt hét évben 66 százalékkal emelkedtek. A szakmaközi szervezet álláspontja szerint a szőlőár-növekedésnek együtt kell járnia a bor drágulásával.

– Amennyiben a termékek átvételi ára nem követi a termelési költségek, illetve a szőlőár növekedését, abban az esetben megtörhet a szőlő-bor ágazat eddigi fejlődési pályája – emelte ki elemzésében a szakmaközi szervezet. A HNT szerint ugyanis a termelési láncban a szőlőtermelők és a borászatok egyaránt egymásra utaltak, ezért mind a szőlő-, mind a bortermelő abban érdekelt, hogy partnere pénzügyileg is eredményes, jövedelmező és ezáltal fenntartható gazdálkodást folytasson.

Az átlagárprognózis egyébként nem egy kötelezően alkalmazandó árszint, hanem az adott borszőlőfajtából a szüret során felvásárolt teljes mennyiség átlagárának várható összegét jelzi, és egyfajta iránymutatóul szolgál a termelőknek és a felvásárlóknak egyaránt. Ahogyan a tényleges árak az elmúlt években, úgy idén is várhatóan eltérnek majd az előrejelzésben felvázolt szinttől. Ennek ellenére a szőlőtermelők döntő többsége, valamint számos felvásárló is fontos piaci információként tekint a szőlész-borász szakmai önkormányzat által közzétett átlagárprognózisra.