Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők - eredetmegjelölés és földrajzi jelzés - számát növelni kell Magyarországon
Az oltalom alatt álló földrajzi árujelzők – eredetmegjelölés és földrajzi jelzés – számát növelni kell Magyarországon, hiszen azok piaci értéket képviselnek – hívta fel a figyelmet a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára kedden Budapesten, egy szakmai konferencián.
Czerván György – az Eredetvédelem a termelők szolgálatában tanácskozáson – elmondta: a minisztérium 2015-ben indította eredetvédelmi programját, hogy gyarapodjon az oltalom alatt álló magyarországi földrajzi árujelzők száma és bővüljön a bennük rejlő lehetőségek kihasználtsága. Hozzátette: olyan nevekről van szó, amelyek hírüknél és a velük jelölt termékek minőségénél fogva sokak számára ismertek, elismertek, megvédésük közös érdek – közölte az államtitkár.
Kiemelte: a magyar földrajzi árujelzők a nemzeti kincsek közé tartoznak, a legtöbb már most hungarikum, vagy a nemzeti értéktár része. Hozzátette, olyan kincsek ezek, amelyeket a lehető legnagyobb gonddal kell óvni és továbbadni az utódok számára, ilyen például a szegedi paprika, a gyulai kolbász vagy a tokaji bor.
Magyarországon 58 név áll uniós oltalom alatt, 37 bor, 8 párlat, valamint 13 mezőgazdasági és élelmiszeripari termék. A törekvés azonban az, hogy számuk minél magasabb legyen, minél jobban megközelítse az oltalomra valóban érdemes nevek számát – mondta.
Az államtitkár szerint az eredetvédelem elsősorban a helyi vállalkozásokat segíti, az általuk termelt hagyományos, jó minőségű termékeket határozza meg pontosan, illetve betartatja a jelölésükre alkalmazott névhasználat szabályait. Így lehet elérni, hogy e nevek megtartsák értéküket és több generáción át segítsék a vidéki termelői közösségek boldogulását – húzta alá Czerván György. Megjegyezte: a földrajzi árujelzők az uniós mezőgazdasági minőségpolitikának az alapjai, mivel sok esetben a pályázatokban való részvétel előfeltételét jelenti az eredetvédelmi rendszer működtetése. Közölte, a magyar állam is értékeli az eredetvédelmet, hiszen például termőföld eladásakor vagy haszonbérbe adásakor előnyt élveznek a földrajzi árujelzős terméket előállítók.
Az államtitkár közölte: a szaktárcánál dolgoznak azon, hogy a földrajzi árujelző oltalomban rejlő lehetőségekkel minél több termelői közösség élhessen. Az eredetvédelmi programban 2017-ben országjáró konferenciasorozatot indítanak annak érdekében, hogy az ismereteket és tudást minél közelebb vigyék a termelőkhöz. Hozzátette, a földrajzi árujelzők megszerzésében a minisztérium munkatársai aktív és folyamatos, ingyenes segítséget nyújtanak a termelőknek és a termelői közösségeknek.
Gál Péter, az FM eredetvédelemért felelős helyettes államtitkára elmondta: a földrajzi árujelző használat legfontosabb előnye a termelők számára, hogy megfelelő alkalmazásakor jövedelmük növekedését eredményezi. Emellett az alaptörvény is rögzíti: a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelyek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége. A szaktárca az eredetvédelemmel összefüggő feladatait ennek szellemében végzi – mondta.
Rámutatott: a piaci versenyben a homogén termékkel szemben versenyelőnyt éveznek az egyedi (heterogén), például földrajzi árujelzővel ellátott termékek, mivel azok nehezebben helyettesíthetők más termékekkel, így áruk is magasabb. Fontos az is, hogy a vásárlók minél szélesebb körű információt kapjanak az egyedi, jó minőségű termékről, mert csak így érvényesíthető a piaci előny, a magasabb ár. A földrajzi árujelzők erre hívják fel a vevők figyelmét – tette hozzá a helyettes államtitkár.
(MTI)
Az Agrofórum beszámolója:
A rendezvényen – a moderátor szerint is – kimerítő előadást tartott Valeria Keller, a francia Nemzeti Minőség- és Eredetvédelmi Hivatal (INAO) munkatársa. Franciaországban 1100 terméknek van minőségi árujelzője, amelyek ezáltal hozzáadott értékkel adhatók el a piacon.
Ezek közül a legtöbb a bor: 366, míg a sajtok közül 50 részesült eredetvédelemben. A többi különféle élelmiszertermék. Az eredetvédelem első jogi szabályozása 1905-re vezethető vissza, a filoxéra járványt követően a borokra vonatkozóan.
Somogyi Norbert, a NAIK megbízott főigazgatója szintén Franciaországból hozott példákon keresztül mutatta be a termékek széles skáláját, színvonalas és érdeklődéssel kísért vetített képekkel színesített előadásában. Többször is hangsúlyozta azt az öntudatos vásárlási magatartást, miszerint a franciák szinte csak francia termékeket vásárolnak, mert szerintük a világon azok a legjobbak.
A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának képviseletében Szép Erika osztályvezető-helyettes az eredetvédelem jelentőségéről beszélt. Röviden:
– magasabb termelői jövedelmet biztosít
– hozzáadott értéket testesít meg
– jelentős szerepe van a hagyományok ápolásában és továbbadásában.
A védjegy – mondta – olyan üzleti azonosító, amely az egyes áruk, szolgáltatások azonosítására, a fogyasztók tájékoztatását szolgálja.
Kókai-Kunné Dr. Szabó Ágnes, az FM Eredetvédelmi Főosztályának vezetője, – egyik munkatársát is bevonva – arról adott tájékoztatást, hogy miként lehet jogosultságot szerezni akár az eredetvédelmi, akár a földrajzi árujelző védjegy használatára.
A védjegylajstromozással keletkezik, amelyet a SzTNH-nál lehet kérelmezni.
A továbbiakban a Hungarikumokról, illetve azok elődjéről a Hagyományok – Ízek – Régiók programról kaphattunk átfogó ismertetést, majd szó esett az oltalom és a marketing kapcsolatáról, illetve a Nemzeti Agrármarketing programról.
(Dr. Bódis László – Agrofórum Online)