Határszemle-sorozatot tartottak kertészek és szőlészek számára

Napsütéses időben tartothatták meg a Lucza Kertész Praktikum kertészeknek és szőlészeknek hirdetett továbbképzéseinek utolsó eseményét a Pécsi Tudományegyetem Borbirtokán. Ezzel zárult a nyolc helyszínes sorozat, amelynek keretében a hazai szőlészeti-borászati és gyümölcstermesztési kutatóintézeteket látogattuk végig azzal a szakmai konzorciummal, amelynek tagjai a Magyar Talajtani Társaság, a Miskolci Egyetem, a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara, az Agrárminisztérium, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem, a Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft., az AGRO.bio Hungary Kft. és a Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletága voltak.

A határszemle típusú, szemléltetéses módszert alkalmazó és szakmai konzultációra alapozott felnőtt továbbképzésekre több mint 200 fő regisztrált. A szakemberek szinte minden esetben több szakterület ismeretanyagát jelölték meg a regisztrációnál, mint érdeklődési kört:

• talajtan, talajbiológia
• növényélettan, stressz-élettan
• növényvédelem
• kutatási eredmények
• támogatások, jogszabályok

Házigazdának, előadónak, látogatónak is mást jelentett és adott a Lucza Kertész Praktikum sorozatban való részvétel, az alábbiakban ezeket az értékeléseket közöljük.

Kovács Károly (tudományos munkatárs Miskolci Egyetem, Földrajz Geoinformatika Intézet; MTT Oktatási és Ismeretterjesztési Szakosztály titkára):

A Magyar Talajtani Társaság a Lucza Kertész Praktikumot sikertörténetként könyvelte el. Köszönhető ez a szervezők sokszínűségének, a talaj-növény-művelés témakör rendszer szintű bemutatásának, az élőben történő demonstrációnak; illetve az érdeklődők sokszínűségének, és hogy helyi problémákat sikerült körüljárnunk több szempontból is. A jövőben további, ehhez hasonló rendezvény lebonyolítását tervezzük. Célunk, hogy a Miskolci Egyetemmel közösen az agrár-térinformatika területeit is integráljuk a tematikába. Köszönjük a házigazda kutatóintézeteknek a lelkes támogatást, a lebonyolítás magas színvonalú, a tartalom érdekes és aktuális lett.

Daoda Zoltán (szakmai igazgató, AGRO.bio Hungary Kft.):

Abszolút érdemes volt egy hosszabb – 8 helyszínes –, a szőlő és gyümölcságazat szereplőinek szóló, illetve ezen ágazatok kutatóinak részvételével is fémjelzett sorozatot megszervezni. A hiánypótló feladat sok intézményt, szereplőt és szervezőt vonzott, ami segítette a mi munkánkat is, ahol a termőtalajok felszíne alá is betekintettünk, és feltártuk azon az információk nagy halmazát, ami eddig sokaknak fedve volt. A termőtalajok szervesanyag-tartalmának jelentőségére, a tápanyag-utánpótlás mikrobiológiai lehetőségeire, evidenciáira helyeztük bemutatóink során a hangsúlyt.

Szabó István (üzletág-fejlesztési igazgató, Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletág):

Hálás feladat volt a szervezési munkákban való részvétel, és nagyszerű szakembereket ismerhettem meg a konzorciumi tagokkal való együttműködés során. Az egy hónapos munka befejezése után bátran állíthatom, hogy a hazai szőlészeti- és gyümölcstermesztési kutatóintézetekben folyó munkáról nincs valós képe az ágazatnak. Örömömre szolgált, hogy a Lucza Kertész Praktikum segítségével talán mi is hozzájárulhattunk ahhoz, hogy az itteni kutatási eredmények eljussanak a gyakorlatban dolgozó szakemberekhez. A résztvevők száma és érdeklődése megerősített abban, hogy a határszemle típusú, szakmai konzorciumok által szervezett felnőtt továbbképzéseknek helye van az agráriumban. Remélem, hogy kollégáim segítségével sikerült felhívni a szőlészek és a kertészek figyelmét a fás kultúrák élettanának azokra a sajátosságaira, amelyek jobb megértése hozzásegítheti őket az elmúlt időszakban egyre komolyabb problémát jelentő klímakárok (fagy és aszály) mérsékléséhez.

Dr. Lakatos Tamás (kutatóközpont-vezető, MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Érdi Kutatóállomás):

Számunkra nem volt idegen a rendezvény formátuma, mert a Gyümölcstermesztési Kutatóközpont számos alkalommal szervez gyakorlati bemutatókat, ugyanakkor az, hogy egy adott ültetvényben több különböző szakterület (talajtan, talajbiológia, növényélettan, növényvédelem, kertészet) képviselői ismertetik az aktualitásokat, rendkívül izgalmassá tette a programot, amely nem csak a vendégeinknek, hanem saját kollégáinknak is hasznos újdonságokkal szolgált.

Dr. Varga Jenő (kutatóállomás vezető, MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont Fertődi Kutatóállomás):

A MATE GYKK Fertődi Kutatóintézetében a megjelent érdeklődők számára az időjárás nem a legkedvezőbb formáját mutatta, de a hasznos és gyakorlatias délelőtt, a programban résztvevő kiválóan felkészült kollégák hamar feledtették ezt a kis kellemetlenséget. Több részre osztva épült fel a program, egészen a talajtól, a növényen át a növényvédelemig minden szegmenst érintett a szakma. A talajtan és a talajszelvény ismertetés területén Kovács Károly Zoltán tudományos munkatárs nyújtott betekintést területeink jellemző talajtípusába, és adott vonalvezetőt a helyes talajmunkák megválasztásához. Ezt a vonalat erősítve következett Daoda Zoltán, az AGRO.bio Hungary Kft-től, aki felhívta a figyelmet a talajok védelmére, a talaj megfelelő kezelésére és a talajtakarás fontosságára. Az intézetben folyó kísérleteket bemutató előadását követően zárásként Szabó István, a Pro-Feed Kft. Növényegészség Üzletág igazgatója jellemezte a bogyósokat növényéleti szempontok szerint, kiemelte a stressz kérdését, a növénykondicionálás fontosságát.

A kutatás szempontjából a vizsgált és összefoglalt területek nagyon hasznosak voltak, hiszen egyre fontosabb és izgalmasabb kérdés a klímaváltozás, és az ahhoz történő alkalmazkodás témaköre.

Köszönjük a szervezőknek a sorozat létrehozásában végzett munkáját, továbbá köszönettel tartozunk a szakmát képviselő kollégáknak, a hallgatóságnak a színvonalas rendezvényben mutatott aktív részvételükért.

Szabó Attila (mb. kutatóállomás vezető, MATE SzBI Kecskeméti Kutató Állomás):

Fontos a K+F+I eredmények, az összegyűjtött ismeretanyag és a gyakorlati tapasztalatok folyamatos átadása és megismertetése a szakemberekkel. A kutatóhelyek egyik alapvető feladata ehhez hátteret biztosítani, aminek egyik alapja az elméleti és a kapcsolódó gyakorlati bemutatók megtartása többféle agrárterület képviselői számára. Különösen felértékelődik ez a környezeti tényezők jelentős megváltozása miatt, ami egyre inkább másfajta gondolkodást, új megoldásokat és gyakorlatokat kíván.

Papp Roland (PTE szőlész-borász BSc hallgató):

A PTE szőlész-mérnök szakos hallgatójaként volt szerencsém részt venni az Lucza Kertész Praktikum sorozatának pécsi állomásán. Nagyon hasznos volt, csak ajánlani tudom bárkinek – akár a szakmában dolgozónak, akár nem szakembernek – hogy a hasonló rendezvényeken részt vegyen. A szakembernek összegzést és támogatást nyújt, a nem szakembernek pedig információt és rálátást ad az agrárium egy szeletének működésére.  Az ilyen és hasonló események megerősítik bennünk is, hogy milyen jó a tudásunkat, rálátásunkat időközönként frissíteni.  Az érdeklődő laikusokat pedig érzékenyíti a szakma kihívásai iránt.

A rendezvény arra is rávilágított, hogy érdemes különböző tudásbázist is igénybe venni a hatékony agrárművelés és szakszerű döntéshozatal érdekében.

A talajszelvény vizsgálat nagyon látványos és főleg annak földtörténeti aspektusával nagyon izgalmas volt éppúgy, mint a talajbiológiai előadás, amely – főleg a talajtani vizsgálattal összefüggésben – informatív volt, a növényvédelem és a szabályozás kihívásairól is rendkívül hasznos és naprakész, a gyakorlati munka adminisztrációjában beálló változások követését is segítő információkat hallhattunk.

A rendezvény nem csak ismeretet, tudást és látásmódot erősít, illetve ad át, hanem nagyon jó lehetőség, hogy a résztvevő gyakorlati és hivatali szakemberekkel is mód legyen találkozni, beszélni, konzultálni.

Úgy gondolom, külön hasznos volt, hogy a helyszín a szőlészeti kutató területe volt, így a rendezvény a szakma gyakorlati művelőit és annak kutatóit, illetve a kutatásokkal foglalkozó tudományos műhelyt, annak munkásságával együtt is emberközeli közelségbe hozta.

A Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének munkatársai:

Örömmel fogadtuk a Szervezők ötletét, a Pro-Feed Kft. részéről Szabó István felkérését, hogy a Szántóföldi Praktikum után az ültetvényekre is összeállított országos programban, e rendezvénysorozat záró helyszínének házigazdája a pécsi kutatóhely legyen.

A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetben már számos talajszelvény került kiásásra, s ezekből kitűnt a Szentmiklós-hegyi terület talajainak sokszínűsége. Dr. Dobos Endre a Miskolci Egyetem professzora erre geotörténeti magyarázattal is szolgált a terület környezetének, domborzatának értékelésével. A rendezvény előadásai a talaj fizikai, kémiai, biológiai adottságainak ismertetése, jellemzése után a növényélettani, növényvédelmi területekre is kitértek, az egyes témák szervesen egymásra épültek. Az előadók felkészültségét dicséri, hogy szabadföldön, segédeszköz nélkül is szemléletes előadásokat tartottak. Nem volt könnyű feladatuk, hiszen a közönség felkészültsége is nagyon eltérő volt: a termelők mellett az egyetem 2. éves szőlész-borász hallgatói, a talajvédelemben dolgozó kollégák, szaktanácsadók is részt vettek a kb. 2 órás programon. A legtöbb kérdés a megváltozott támogatási rendszerrel kapcsolatban merült fel a résztvevők részéről. Értékes és új információkkal gazdagodhattak a rendezvény látogatói, s reméljük, hogy az intézet tevékenységét ismertető előadásban elhangzott kutatási témák iránt is sikerült felkelteni az érdeklődést a hallgatóságban. A Pécsi Tudományegyetem továbbra is nyitott arra, hogy helyt adjon a szőlészek, borászok érdeklődésére számot tartó programoknak.

Kneip Antal (szőlészeti kutatásvezető, Tokaji Kutatóintézet Szőlészeti és Borászati Kutató Nonprofit Kft.):

Szőlészeti kutatóként is nagyon érdekes és tanulságos volt meghallgatni fajtagyűjteményünk tipikus löszös talajszelvényének leírását, melyet borvidékünk geológiai történetének, jellemző kőzeteinek bemutatása kísért. Emellett megismerhettük a szőlőnövény téli tartalék-képzésének élettani hátterét, mely egyre inkább felértékelődik a vegetáció indulásának szempontjából, főképp a tapasztalható bizonytalan környezeti tényezők mellett. Biztos vagyok benne, hogy a résztvevő termelők is érezték, első kézből szerezhettek hasznos információkat, akár a talajtani, élettani ismeretekről, akár intézetünk kutatási tevékenységeiről legyen szó.

Bucsi Tamás (talajvédelmi szakértő, Agro Aim Hungária Kft. ügyvezető igazgató):

Egy olyan gyakorlatorientált képzés, ami terepen, adott termelési körülmények között mutatja be a szakemberek számára a megoldandó problémákat, csak jó lehet. Ezzel a gondolattal indultam talajvédelmi szakértőként is Ceglédre, ahol sok kiváló előadótól halhattam a tavasz közeledtével, elsősorban ültetvényekhez kapcsolódó ismertanyagokat. Kovács Károly Zoltán a Miskolci Egyetem talajtanosa először részletesen kifejtette, hogy a környékre milyen talajtípus a jellemző, ezen milyen problémák jelennek meg, majd Szabó Istvántól (Pro-Feed Kft.) részletes ismeretanyagokat kaphattunk az előttünk álló tavaszi időszak növény élettani folyamataival kapcsolatban is, ami mellett részletes növényvédelmi és szakpolitikai aktualitásokról is hallhattunk.

Nagy Attila (okl. agrármérnök, növényvédelmi szakmérnök, talajtani szakmérnök, biológiai talajerőgazdálkodási szakmérnök, az Ikladi Mg Szövetkezet elnöke):

A ceglédi szakmai továbbképzésen nagy érdeklődéssel vettem részt, azzal együtt, hogy szakmai tapasztalattal agrármérnökként és növényvédelmi szakirányítóként alapvetően szántóföldi növénytermesztés területén rendelkezem. Nagyra értékelem azt a komplex szemléletet, amellyel a rendezvény szervezői rendelkeztek a programpontok összeállításakor. Az ültetvényben tartott szakmai továbbképzésen részletesen bemutatásra kerültek a terület környezeti viszonyai, a klimatikus adottságok ismertetése mellett egy jellemző talajszelvény került feltárásra és kielemzésre. Az eredményes és gazdaságos növénytermesztés elképzelhetetlen a termőhelyi adottságok beható vizsgálata nélkül, ennek egyik legfontosabb részét képezi a talajviszonyok részletes feltérképezése, ez különösen igaz nagy beruházási igényű állókultúrák telepítése esetén. A talajadottságok ismeretében vizsgáltuk a terület talajának lehetséges tápanyag szolgáltató képességét, ennek helyes megítélése elengedhetetlen a telepítés sikeres megvalósításához csakúgy, mint a fejlődő ültetvény hatékony tápanyag utánpótlásának biztosításához. A továbbiakban részletes növényélettani elemzést hallhattunk a gyümölcskultúrák éves fejlődési ciklusáról, ami kimerítően elemezte a metszési műveletek kivitelezésének helyes gyakorlatán túl a tápanyag utánpótlási és a növényvédelmi beavatkozások helyes időzítésének kérdéseit is. Ezt követően szakmailag rendkívül körültekintő növényvédelmi technológiai összefoglalót hallhattunk, mely felhívta a figyelmet a klimatikus változások hatására megváltozó életciklusú károsítók, valamint az újonnan betelepülő kártevők és az újonnan megjelenő betegségek problematikájára is. Összességében elmondható, hogy felkészült szakemberek hiteles gyakorlati tapasztalatokon alapuló és egymásra építkező előadásai révén új ismeretekkel lettünk gazdagabbak, emellett véleményem szerint a növényélettant középpontba helyező szemléletmód új megoldások keresésére és további együtt gondolkodásra ösztönöz valamennyi résztvevő szakembert.

Zsigó György növényorvos:

1979-ben kezdtem a pályafutásomat a ráckevei Aranykalász MGTSZ-ben mint szántóföldi növényvédős. Műtrágyázás és szántás ismétlődött évről-évre a földjeinken az akkori gyakorlatnak megfelelően. Én pedig éjjel-nappal permeteztem azokkal a „mindent vivő” készítményekkel, melyek többségének már visszavonták az engedélyét.

Ma pedig az egyre szélsőségesebb időjárással, az idegenhonos károsítók özönével, a csökkenő növényvédő szerkínálattal és az inflációval kell megküzdenünk. Hogyan védjük meg a növényeinket? Már sokszor feltettem ezt a kérdést magamnak az elmúlt években.

Az egészséges, jó táperőben lévő növények ellenállnak még a közepes fertőzési nyomásnak is.

Egy korabeli tankönyvemből idéztem. Ezt megtanultuk Gödöllőn már a hetvenes években is. Rájöttem, hogy elő kell venni a tankönyveinket, pl. a növényélettant, a mikrobiológiát, a talajtant és megkeresni azokat a – leggyakrabban online elérhető – képzéseket melyek a talajokról, a talaj és a növény kapcsolatáról szólnak.

A Lucza Kertész Praktikum úttörő szerepet vállalt abban, hogy a gyakorlatba ülteti át azokat az ismereteket, melyek nélkül ma nem lehet gazdálkodni. Érden a kutatóintézetben a feltárt talajszelvény elemzése után a kísérletbe állított legújabb gyümölcsfajtákat néztük meg. A nyárvégi 3 hónapban elvégzett tápanyag utánpótlás és a rügydifferenciálódás, a „téltűrés” kapcsolatáról és a talajbaktériumok szerepéről is beszéltünk pl. a légköri nitrogén megkötésében betöltött szerepükről.

Kecskeméten a szőlőültetvényekben jelentkező aktuális növényvédelmi gondokról (tripszek, kabócák, ESCA, foltosszárnyú muslica, Xylella fastidiosa, stb.), majd a kutatóintézet eredményeiről hallottunk pl. az algakísérleteikről, a SAR-ról. Újra kell gondolni a szőlő termesztéstechnológiáját. Már a telepítéskor használnunk kellene azokat a talajbaktérium és mikorrhiza készítményeket, majd a talajalgát melyekkel úgy javíthatjuk, stabilizálhatjuk a talaj szerkezetét, hogy azt már öntözni is érdemes.

Mukli Dániel független szaktanácsadó (szőlőtermesztés, növényvédelem):

A Lucza Kertész Praktikum rendezvénysorozat kecskeméti eseményén volt szerencsém részt venni. Örömmel tapasztaltam, hogy nem egy termékbemutatón vettem részt, hanem elsősorban szemléletformáló információkkal gazdagodhattam. A rendezvényen hallottak tovább erősítették bennem azt a gondolatot, hogy szakítani kell a korábbi „oldjunk meg mindent a növény helyett” gyakorlattal. Sokkal inkább fenntartható lehet a „támogassuk a növényt” gyakorlat, melynek során igyekszünk harmonizálni a talaj és a növény kapcsolatát, valamint oly módon segítjük az élettani folyamatokat, hogy a növény, a számára kihívást jelentő helyzeteket nagyrészt önállóan képes legyen megoldani.

Dr. Varga Péter talajvédelmi szakértő, NAK szaktanácsadó:

Az éghajlatváltozás, azon belül is a szélsőséges időjárási tényezők egyre gyakoriabbá válása nagy kihívást okoz a gyakorlati gazdálkodóknak és annak tudományos hátterével foglalkozóknak egyaránt.

Talajvédelmi szakértőként a Balaton-felvidéken és a Balaton környékén, több száz szelvényfeltárását végeztem el ültetvénytelepítést megalapozó talajvédelmi szakvéleményekhez. A mintegy öt-hatféle jellemző genetikai talajtípus előfordulása során az erózió számos formájával találkoztam a különböző kitettségű lejtőkategóriákon. Ezért is fontosnak tartom a talajborítottság meglétét. A talaj borítottságát ültetvényeinkben talajtakarással (Sás-Nád-Kanadai aranyvessző, stb), és vagy vetett növénytakaró (gabonaféle, pillangós keverék, speciális kis vízfogyasztású fűkeverék, stb) kialakításával érhetjük el, erről is hallhattunk a rendezvényen Badacsonyban.  Az ottani kísérletek témavezetőjeként a kezdetektől, közel két évtizedig voltam a felelős kutató az intézetben. A aljtakarás és a növénytakarás pozitív hatásáról ebben a tartamkísérlet sorozatban számos hazai és idegen nyelvű publikációt jelentettem meg.

Az előadások között részletes talajkémiai és talajbiológiai összefüggésekről, továbbá számos újdonságról hallhattunk, melyek a gyakorlati élet számára nélkülözhetetlen és követendő. Kiemelném a talajbiológiai életére pozitív hatást gyakorló talajbaktériumok (nitrogénkötő és/vagy tápanyag feltáró), valamint a növényélettan oly bonyolult rendszerébe pozitívan beilleszthető makro – és mikroelem pótlás 21. századi megoldásait.

Összességében a tudományos kutatási eredményeknek az ilyen és ehhez hasonló rendezvényeken való bemutatása segítségére lehet a gyakorlatban való elterjedésüknek.

Vincze János (megyei elnök Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Vármegye Területi Szervezete):

Hasznosnak tartom a gyakorlatias szakmai bemutatókat. A Luca Kertészeti Praktikum rendezvényei tovább erősítették hitemet abban, hogy kézzelfogható szakmai tudást gyakorlatias bemutatók segítségével hatékonyabban lehet átadni. A résztvevő szakemberek felkészültsége a talaj és növényélettan területén kiváló volt, a hasznosítható tudást érthető formában közvetítették a megjelentek felé. Úgy gondolom, mindenki hasznos információkkal tért haza.

Tóth Milena (szaktanácsadó – Yara Hungária Kft.):

Nagy érdeklődéssel vártam a pécsi Szőlészeti Kutatóintézetben szervezett bemutatót, mert sokszor jártam már itt és a munkám révén szőlő tápanyag-utánpótlási szaktanácsadással is foglalkozom.

Először Dr. Teszlák Péter tájékoztatta a hallgatóságot a Kutatóintézetben folyó szőlőnemesítési, genetikai, szőlőtermesztés-technológiai és borászati kutatásokról. Majd Dr. Dobos Endre egyetemi docens kellő tudományossággal, de halandó számára is érthetően, élvezetesen magyarázta el a környék talajtani viszonyait, az itteni talajok kialakulását, a végbemenő talajképződési folyamatokat. Ezek ismeretében a kiásott talajszelvényben egyszerű volt a szintek felismerése, a fizikailag és kémiailag eltérő rétegek és talajtani képződmények felfedezése. Majd a Pro-feed Kft. munkatársai ismertették a szőlő élettani jellemzőit. Az esemény záró részében az új AÖP rendelettel kapcsolatban hangzott el naprakész tájékoztatás.

A gyönyörű helyen zajlott bemutató mind témájában, mind mondanivalójában igazi hiánypótló esemény volt.

Dr. Varga Katinka:

A Lucza Kertész Praktikum utolsó állomása Pécsen volt a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet területén. A rendezvény számomra legérdekesebb előadója Dr. Dobos Endre, a Miskolci Egyetem tanára és a Magyar Talajtani Társaság elnöke volt. Az előadás közben az jutott eszembe, végtelenségig tudnám hallgatni a történelmi korszakokban lezajlott folyamatokat és azok ok okozati összefüggéseit, aminek eredményeképpen most azt látjuk a tájon, amit. Teljesen más szemléletben adta át a tudásanyagot, mint annak idején az egyetemen tanultuk, ahol szintén jó volt a tartalom, csak kissé szárazabb. Nem is hittem volna, hogy a talajtan ilyen színes és érdekes is tud lenni. Gondolatban visszautaztunk az időben és feltárásra kerültek a táj kialakulásának állomásai, a talaj viselkedése, különböző furcsaságok, egyediségek és mindezek összefüggései. Sajnos a jelenlegi helyzet, a talajok állapota, a termőréteg hiánya is teljesen egyértelművé vált a szemközti domboldalt nézve.  Szabó István előadása szervesen kapcsolódott az előbbiekhez, ő most a talajbiológia, talajélet témaköréről beszélt (Daoda Zoltán sajnos nem tudott jönni), ami szintén rávilágított arra, hogy a talaj mennyire érzékeny rendszer, és muszáj lenne vigyáznunk rá.