Akárcsak a burgonyagumók bezöldülése, úgy a kicsírázásuk sem megnyugtató fejlemény, mert ilyenkor egy veszélyes méreganyag dúsul fel bennük.
Akár már rövidebb idejű tárolás során is előfordulhat, hogy a burgonya kicsírázik. Sokan ebből nem csinálnak nagy ügyet, a hámozás előtt eltávolítják a csírákat, majd sütve vagy főzve elfogyasztják a gumókat. Időről időre elterjed azonban a szóbeszéd, hogy a kicsírázott krumpli mérgező, ezért nem javallott a konyhai felhasználása. Vajon hol az igazság?
A csírázás akkor indul meg a burgonyagumóknál, ha túl sok fényt kapnak. A nem megfelelő tárolás a klorofilltermelődést is serkentheti, ennek hatására pedig bezöldülhetnek a gumók. Feldúsul bennük a szolanin nevű mérgező anyag, viszont szerencse a szerencsétlenségben, hogy ez többnyire a héjban, a csírákban és a zöld részekben koncentrálódik. Ha tehát ezeket eltávolítjuk, akkor jó eséllyel elkerülhetjük a szolanin okozta émelygést, hányást, hasmenést, idegrendszeri panaszokat. A mérgező anyag hő hatására nem bomlik le, a sütés-főzéssel tehát nem távolíthatjuk el a krumpliból.
A fentiek alapján tanácsos törekedni a csírázás megelőzésére, ennek pedig szakértők szerint több módja is van. A közösségi médiában elterjedt módszer szerint a burgonyák közé érdemes egy-két almát is tenni, bár ennek hatékonysága eléggé kérdéses. Alapvető, hogy a krumplit sötét, hűvös, jól szellőző helyen tároljuk, és akkor nagy valószínűséggel nem lesz gond vele.
Hatásos etiléngáz?
Az almás „trükk” azon alapszik, hogy a gyümölcsök (az alma mellett például a banán, de ezen a téren a paradicsombogyó is ide sorolható) etiléngázt – egyfajta növényi hormont – termelnek, ami segíti, gyorsítja az érési folyamatot. Laboratóriumi kísérletek bizonyították, hogy a gáz gátolni képes a burgonya csírázását is, a meghökkentő módszer mögött tehát van tudományos alap. Kevesen tudják, hogy 2020-ig a burgonyát klórprofám (CIPC) hatóanyagú csírázásgátló szerekkel kezelték, utána viszont betiltották, és azóta a termelők megfelelő alternatív megoldást keresnek a frissesség hosszabb távú biztosítására – az etiléngáz erre megfelelő lehet.
Egy házi körülmények közt elvégzett egyszerű kísérlet során az egyik zsák burgonyába almát tettek, a másikból kihagyták a gyümölcsöt, majd mindkettőt száraz, hűvös helyen tárolták. Több, mint egy héten keresztül vizsgálták a fejleményeket, és 7 nap elteltével előbb az almás zsákban, 24 órával később pedig az alma nélküliben kezdtek el csírázni a burgonyagumók. A teszt azért sülhetett el balul, mert bizonyos burgonyafajták ellenállóbbak lehetnek az etiléngázzal szemben, de az is lehet, hogy egyetlen alma nem volt képes megóvni a zsák tartalmát. Más kísérletekben arra az eredményre jutottak, hogy a banán ebből a szempontból hatékonyabb, mert több etiléngázt termel. A módszer tehát elméletben működik, otthoni körülmények között viszont ki kell tapasztalni, milyen és mennyi gyümölcsöt helyezzünk a krumplik közé.
Miért veszélyes a kicsírázott krumpli?
