Amikor a szüret illata betöltötte a falvakat, a régi magyar szőlők nemcsak a borospincékben, hanem a családi kertekben is otthonra találtak. Ma, amikor egyre többen keresik a múlt ízeit és a természetes megoldásokat, ezek a fajták ismét helyet kaphatnak a házikertekben.
A magyar szőlőtermesztés több mint ezeréves múltra tekint vissza, és a Kárpát-medencében kialakult fajták évszázadokon át a hazai borkultúra alapját adták. Ezek a régi szőlők azonban nemcsak a pincékben, hanem a házikertekben is fontos szerepet játszottak: jó termőképességük és alkalmazkodóképességük miatt a családok biztos gyümölcsforrást láttak bennük. Ma, a hagyományőrzés és a fenntarthatóság előtérbe kerülésével újra sokan fordulnak feléjük.
Miért keresettek ma újra a régi magyar szőlőfajták?
A régi magyar szőlők iránt újra nő az érdeklődés, elsősorban a biodiverzitás megőrzése és a helyi hagyományok ápolása miatt. Egyre több kerttulajdonos keres olyan szőlőt, amely nemcsak jó ízű gyümölcsöt ad, hanem ellenálló is a betegségekkel szemben. A modern nemesítések sok esetben a piaci igényekhez igazodtak, míg a régi fajták sokszor erősebb alkalmazkodó képességet mutatnak a változó környezeti feltételekhez.
Előnyök a házikerti termesztésben
A régi fajták közül több is bizonyított a házikertekben. A Kadarka például jó termőképességű és gazdag ízvilágú, a Kövidinka könnyen kezelhető, bőtermő fajta, míg a Furmint kiváló minőségű gyümölcsöt ad. Ezek a szőlők hagyományosan nagy tőkeerőt mutatnak, és kevésbé igényelnek intenzív növényvédelmet, mint számos modern fajta.
A régi fajták jellemzően hosszabb életű tőkéket adnak, és sok esetben jobban tolerálják a szárazságot vagy a gyengébb talajviszonyokat. Ez különösen előnyös lehet a klímaváltozás körülményei között, amikor a szélsőséges időjárás egyre gyakrabban jelent kihívást a kertészeknek.
Milyen kihívásokkal kell számolni?
Fontos ugyanakkor tudni, hogy a régi fajták nem minden esetben állnak ellen a ma terjedő szőlőbetegségeknek, például a peronoszpórának vagy a lisztharmatnak. A filoxérajárvány a 19. században szinte teljesen kipusztította az európai szőlőket, ezért ma már az alanynemesítés elengedhetetlen. A régi magyar fajtákat is amerikai alanyokra oltva termesztik, így biztosítva ellenálló képességüket a talajlakó kártevőkkel szemben.
A kertészeknek számolniuk kell azzal is, hogy egyes régi fajták fürtjei lazább szerkezetűek, ami növeli a madár- és darázskártétel esélyét. A megfelelő támrendszer, metszési technika és növényvédelem így elengedhetetlen a sikeres házikerti termesztéshez.
Megőrzés és hagyományápolás
A régi magyar szőlők ültetése nemcsak kertészeti gyakorlat, hanem kulturális örökség is. Számos fajta szerepel a génmegőrzési programokban, amelyek célja a sokszínűség fenntartása. A kerttulajdonosok így nemcsak saját fogyasztásra nevelhetnek értékes gyümölcsöt, hanem hozzájárulnak a hazai szőlőhagyományok továbbéléséhez is.
Érdemes-e házikertbe ültetni?
A válasz egyértelműen igen, de körültekintően. Aki régi magyar szőlőt ültet, annak számolnia kell bizonyos növényvédelmi kihívásokkal, ugyanakkor olyan fajtához juthat, amely különleges ízvilágot, történelmi jelentőséget és hosszú távú értéket képvisel. A házikertekben a régi fajták nemcsak gyümölcstermő növények, hanem élő hagyományőrzők is.
Képek: Pixabay.
