A szőlőterület kevesebb mint 8 százalékára, mintegy 5200 hektárra nyújtottak be a szőlő és borfelesleg piaci zavarainak megelőzésére szolgáló, zöldszüreti támogatási kérelmet a szőlőtermelők június 11-ig a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) - közölte a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) az MTI érdeklődésére.
A HNT emlékeztet, hogy a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Szervezet tavalyi évről szóló piaci tanulmánya szerint 2018-ban a fogyasztásnál 46 millió hektoliterrel több bort állítottak elő a világon, a bortermelés csaknem 18 százaléka – termelési többletként – kiélezett versenyhelyzetet eredményez, amely hat a 2019. évi magyarországi szüretre és szőlőfelvásárlásra is. A piac rövidtávú szabályozására a Közös Agrárpolitika (KAP) két intézkedést tesz lehetővé a tagállamok számára: a zöldszüretet és a krízislepárlást.
A zöldszüret a még éretlen állapotban lévő szőlőfürtök teljes eltávolítását jelenti. A zölden leszedett szőlő egyéb célra nem használható fel.
Magyarországon az idén először támogatják a zöldszüretet, amely elsősorban azon szőlőtermelőknek jelent gyors pénzügyi segítséget, akik nem rendelkeznek felvásárlási szerződéssel. A zöldszüretre önkéntesen jelentkezhettek a szőlőtermelők.
A zöldszüretért járó kompenzáció kizárólag uniós forrásból származik, kifizetését a kap határozza meg. A támogatás összegét az adott szőlőterület előző két évének átlagos terméshozama határozza meg, összege hektáronként 300 ezer-1,1 millió forint lehet. A támogatást a Magyar Államkincstár november 15-ig fizeti ki azon termelőknek, akik a zöldszüretet szabályszerűen elvégezték – írta a HNT.
A krízislepárlás a borászatoknál felhalmozott felesleges borkészletek levezetésére szolgáló, rövid távú intézkedés: a gyengébb minőségű borkészletek lepárlásával tárolókapacitásokat biztosítanak az idei szüretben. A rendelet várhatóan júliusban jelenik meg, annak kihirdetése ugyanis az Európai Bizottság jóváhagyásához kötött.
Krízislepárlás az elmúlt 10 évben nem történt, utoljára 2009-ben vezetett be szeszesitalpiaci lepárlást Magyarország a hatályos közösségi jogalap alapján. A 2012-ig igénybe vehető támogatás szőlőterületre vetített hektár alapú kifizetést tett lehetővé, ekkor 1300 hektárra, 1,775 millió eurót fizetett ki uniós forrásból a magyar állam.
A HNT kiemelte: mindkét intézkedés célja, hogy védőhálót nyújtson a piaci zavarok következményeinek leginkább kitett szőlőtermelők és borászatok számára, enyhítse a túlkínálatot a szőlő- és borpiacon, valamint csökkentse a szüreti időszakban a piaci feszültségeket. Ezen intézkedéseket jellegükből adódóan rövidtávú lehetőségként kell értelmezni, hiszen a fenntartható magyar szőlőtermelés és borágazat érdekében hosszú távú, összehangolt cselekvési tervre van szükség. Mindezek érdekében egy olyan intézkedési csomagot dolgoznak ki idén, amely a magyar bor minőségorientált fejlesztését és ezáltal az ágazat jövedelmezőség javítását szolgálja – közölte a HNT.
