A mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen területalapú támogatások nélkül az Európai Unióban, így Romániában is. Az agrárminisztérium bizonyos növények és állatfajok kiemelt támogatásával próbálja előnybe hozni a különböző ágazatokat.
A Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) bukaresti központja a napokban tette közzé a tavaly átutalt mezőgazdasági támogatások értékét és eloszlását a különböző mezőgazdasági ágazatok között. A 2019-es esztendőben 759 466 romániai termelőnek fizettek mezőgazdasági támogatást 690,98 millió euró összértékben. A pályázó gazdák 90 százalékának támogatási kérését fogadták el – írja a Krónika Online. Összesen 850 ezer termelő kérése érkezett be a megyei hivatalokba, és ezek közül mintegy 90 ezer gazda pályázatát utasították el különböző okokra hivatkozva.
A kifizetett összegek 90 százalékát a területalapú támogatások teszik ki: tavaly a hektáronkénti alaptámogatás 102,6 euró volt, ami a gazdák vállalásaitól függően kiegészülhetett más támogatásokkal is. Míg a területalapú támogatások 80-90 százalékát a megyei APIA-igazgatóságok rendszerint az igénylés benyújtásának évében átutalják a gazdák bankszámláira, addig a különböző, termesztett növények és tenyésztett állatfajok után járó kiemelt támogatást csak a következő esztendőben kapja kézhez a gazda.
A mezőgazdasági termelés szerkezete és a termesztett szántóföldi növényi választéka egyre inkább az agrártámogatások mértékétől függ. Miközben Brüsszelben nagy viták övezik a Közös Agrárpolitika (KAP) 2020 utáni agrártámogatási sarokszámait – erősödik az az uniós lobbi, amely az eddigi agrártámogatások összegének egy részét átcsoportosítaná környezetvédelmi célokra –, a hazai termelők szerint azonban a támogatások csökkentése leépítheti az amúgy is takaréklángon égő román agrárágazatot.
Több olyan termelővel is elbeszélgettünk, akik azt kifogásolják, hogy a romániai területalapú támogatás eleve sokkal kisebb, mint nyugat-európai vetélytársaiké, és ha az uniós agrárbüdzsé lefaragásával ezt tovább karcsúsítják, akkor még több termőföld marad megdolgozatlan országszerte.
Kiszolgáltatott állattartók
Szepesi Lóránd mintegy négyszáz hektár mezőgazdasági területen gazdálkodik a szilágysági Menyő határában. Disznóhizlaldájából évente hét-nyolcezer hízott sertést értékesít szatmárnémeti és nagybányai vágóhidaknak. A több lábon állás érdekében tavaly Luxemburgból vásárolt 72 limousine tényészüszőt, hogy megalapozza új húsmarhafarmját. A Tövishát legjelentősebb agrárvállalkozójaként mégis arra panaszkodik, hogy kiszámíthatatlan a romániai agrártámogatási rendszer.
„Sok farmon megfordultam az utóbbi tíz évben Nyugat-Európában. A fő különbség a román és a nyugati országok agrárpolitikája között, hogy nálunk folyamatos bizonytalansággal találják szembe magukat a gazdák. Nemcsak a kiszámíthatatlan felvásárlási árak okoznak sok fejfájást, hanem az agrártámogatások körüli káosz. A francia, a német vagy az osztrák gazda már év végén tisztában van azzal, hogy a következő esztendőben milyen agrártámogatásokra számíthat, azaz mire alapozhat. A mi gazdaságunk a 2019-es területalapú támogatásoknak csak a 70 százalékát kapta meg, az eladott sertések és a törzskönyvezett marhák után járó tavalyi támogatás még csak ígéret, egy lejt nem utaltak át belőle. Legalább ekkora baj, hogy nem tudjuk, idén mire számíthatunk. Mindig év közben derül ki, hogy a szántóterületekért, a legelőkért és az állatokért mennyit fizet majd az APIA”
– összegzi a hazai termelők egyik visszatérő panaszát a Szilágy megyei agrárvállalkozó.
