Az étkezési minőséget és az ipari felhasználásra szánt gyümölcsöt is drágábban veszik át a felvásárlók. Az árakat tovább növelheti, ha a feldolgozóüzemekbe a tervezettnél is kevesebb lengyel alma jut.
Az Európa-szerte jelentős kereslet ellenére sem számítanak kiugróan magas felvásárlási árakra a hazai almatermesztők az idén, az elmúlt tíz évben megszokott intervallum felső harmadában mozoghatnak az árak – közölte a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (Fruitveb). Így az első osztályú étkezési almát kilónként 140 forint körüli áron adhatják el a gazdálkodók. A korai érésű, kisebb tételeket jelentő, nyári almafajtákért 120-140 forintot fizethetnek a felvásárlók, a tömegfajtáknál, mint a gála vagy az idared, ennél is alacsonyabbak lesznek az árak.
Jelenleg intenzív a kereslet az étkezési almára – a hazai kereskedőkön kívül – Ausztria, Szlovénia, Románia és Bosznia irányából is – írja a Magyar Idők. Az ipari feldolgozásra szánt, úgynevezett léalma feldolgozása a megszokottnál egy héttel korábban, már augusztus közepén elkezdődött, 33 forintos kilónkénti árak mellett. A Fruitveb szerint a hazai mellett már a lengyel kereskedők is megjelentek a magyar piacon, jelenleg 42-45 forintos ajánlattal várják a termelőket.
Az Európai Unió almapiacát ma jórészt a lengyel termelés mozgatja. Az idén a korábbinál jóval kevesebb, összesen 2,8 millió tonna almát takaríthatnak be az országban, s egyelőre kérdéses, hogy ebből mennyit tudnak étkezési minőségként betárolni a gazdák. Ha sikerül kétmillió tonnát a primőrpiacon eladni, akkor az ottani kereslet kiszolgálásában kisebb lesz a hiány, a feldolgozóüzemek ugyanakkor alapanyag nélkül maradnak. Mindez jelentős versenyt indíthat el a léalmáért, ami döntően Lengyelországban és Magyarországon terem meg. Ha a kereslet hosszú távon fennmarad, elképzelhető, hogy a hazai léalmaárak is 40 forint fölé kerülnek.
Magyarország egy átlagos évben 550-600 ezer tonna almát termel, melyből 150-200 ezer tonna szükséges a belső étkezési piac biztonságos ellátásához, a fennmaradó 350-400 ezer tonnát az ipar dolgozza fel. Az idén az átlagosnál is gyengébb minőség miatt mintegy 150 ezer tonna étkezési almát és 350 ezer tonna ipari almát vár a Fruitveb. A hazai terméskilátásokat július közepén még – a tavaszi fagyok ellenére is – átlagos-közepes jelzővel illették a szakemberek.
Az ezt követő közel másfél hónap csapadékhiányos és nagyon meleg időjárása miatt azonban a legtöbb termesztőkörzetben megrekedt a gyümölcsök növekedése, és az átlagosnál jóval több termés hullott le a fákról. Kedvezőtlenül hatott a termésre az is, hogy a virágzás alatt hűvös, szeles időjárás uralkodott, emiatt még egy-egy fán is nagyon heterogén gyümölcsméretek alakultak ki. Nagyobb terméskiesés főleg a későbbi érésű fajtáknál jelentkezik, egyedül a gálából várnak jó termést a gazdálkodók.
(Magyar Idők)