A Budapesti Nagybani Piacon a fehér fejes káposzta termelői ára 21 százalékkal volt magasabb, míg a sárgarépáé 7 százalékkal, a petrezselyemgyökéré 17 százalékkal, a szabadföldi barna héjú vöröshagyma termelői ára 28 százalékkal volt alacsonyabb a vizsgált időszakban.
A kanadai/orange típusú sütőtök termelői ára 100 forint/kilogramm volt a 46. héten, ami 33 százalékkal magasabb az elmúlt év azonos hetében jellemzőnél. A Nagydobosi típus leggyakoribb ára 100 forint/kilogramm volt, ez a tavalyi év ugyanezen hetéhez viszonyítva 29 százalékkal alacsonyabb.
A vizsgált héten a karalábé kilogrammos és darabos kiszerelésben egyaránt szerepelt a választékban 150 forint/kilogramm, illetve 90 forint/darab áron. Az előbbinél 20 százalékkal magasabbak, az utóbbinál 10 százalékkal alacsonyabbak voltak az árak a 46. héten, mint egy évvel ezelőtt.
Belpiaci zeller csak szabadföldi termesztésből származott, és kétféle kiszerelésben értékesítették: 215 forint/kilogramm és 140 forint/darab áron. A kilogrammonkénti termelői ár 2 százalékkal nőtt, a darabos értékesítés ára 3 százalékkal csökkent az elmúlt év ugyanezen hetéhez képest.
A kilogrammos kiszerelésű, belföldi termesztésű paprikatípusok termelői ára a 46. héten átlagosan 7 százalékkal múlta felül a 2016 46. hetében mértet. A legjelentősebb, 19 százalékos különbség a pritaminpaprika 570 forint/kilogramm áránál mutatkozott. A bécsi nagybani piacon a Magyarországról származó paprikát 1,4– 1,6 euró/kilogramm közötti nettó áron értékesítették nyolc másik ország termékének versenytársaként.
A hazai fejes káposzta 75 és a vöröskáposzta 135 forint/kilogramm ára nem változott lényegesen a 46. héten az elmúlt év azonos hetéhez képest. A kelkáposzta 150 forint/kilogramm ára 17 százalékkal csökkent ugyanekkor. A kínai kel 200 forint/kilogramm leggyakoribb ára nem változott, a brokkoli 285 forint/kilogramm ára 21 százalékkal alacsonyabb volt a 46. héten az előző év ugyanezen heti áránál.
A tárolási zöldségfélék piaca
Az északnyugat-európai burgonyatársaság (NEPG) adatai szerint az NEPG öt tagállamában (Hollandia, Belgium, Németország, Egyesült Királyság és Franciaország) a burgonya termőterülete 5,9 százalékkal 585,9 ezer hektárra nőtt 2017-ben az előző évihez képest, ami az 5 éves átlagot 9,7 százalékkal múlta felül. A legnagyobb arányú (+8,8 százalék) növekedés Németországban történt, ahol 179 ezer hektárra nőtt a termőterület. Az öt ország együttes burgonyatermése 28,9 millió tonnára emelkedett az idén, szemben a 2016. évi 24,5 millió tonnával. A legnagyobb arányú (+24,7 százalék) növekedés Belgiumban volt, ugyanakkor a legtöbb burgonyaterméssel továbbra is Németország rendelkezik (8,9 millió tonna).
Magyarországon a burgonya termőterülete és termésmennyisége csökkent az elmúlt években (2014: 567 ezer tonna, 2015: 452 ezer tonna, 2016: 429 ezer tonna). A 2016. évi gyengébb termés miatt a behozatal 8 százalékkal 38,1 ezer tonnára emelkedett, míg a kivitel 10 százalékkal 6,09 ezer tonnára csökkent 2017 első nyolc hónapjában az egy évvel korábbihoz viszonyítva. Sem az időjárás, sem a kártevők megjelenése nem kedvezett idén a burgonyának. A Budapesti Nagybani Piacon az idei újburgonyát magasabb áron kínálták 2017 15–24. hetében, mint tavaly ugyanekkor. A primőr termék kifutását követően a szabadföldi burgonya termelői ára 2017. július–október között alacsonyabb volt, mint az előző év hasonló hónapjaiban. Fajtától függően jelentős eltérés mutatkozott a termelői árakban: legalacsonyabb a Fabiola fajta ára (72,5 forint/kilogramm), legmagasabb a Cherie fajtáé (150 forint/kilogramm) volt 2017 45. hetében.
Sárgarépa és petrezselyemgyökér
Az EU tagországai közül a legnagyobb sárgarépa- és petrezselyemgyökér-termelők Lengyelország és Franciaország. Franciaországban a sárgarépa termőterülete az előző évihez hasonlóan 8,2 ezer hektár volt 2017-ben, ugyanekkor a termése 4 százalékkal 313,8 ezer tonnára mérséklődött. A KSH adatai szerint Magyarországon a sárgarépa termése 90,9 ezer tonnára bővült, míg a petrezselyemgyökéré 38 ezer tonnára csökkent 2016-ban az egy évvel korábbihoz képest.
A sárgarépa és a petrezselyemgyökér külkereskedelmi adatai együtt szerepelnek a KSH adatbázisában. A sárgarépa és a petrezselyemgyökér külkereskedelmi egyenlege negatív. A behozatal 1 százalékkal 5,8 ezer tonnára nőtt, Olaszországból 24 százalékkal (1,41 ezer tonna) kevesebb, Csehországból 222 százalékkal több (1,86 ezer tonna) sárgarépa és petrezselyemgyökér érkezett Magyarországra 2017 első nyolc hónapjában az előző év azonos időszakához viszonyítva. A sárgarépa és a petrezselyemgyökér kiszállítása – döntően Romániába – 50 százalékkal (1,37 ezer tonnára) nőtt a vizsgált időszakban.
A Budapesti Nagybani Piacon a sárgarépa termelői ára alacsonyabb volt 2017 elején az előző év azonos időszakához képest. Az importsárgarépa január és május között Belgiumból származott. A primőr csomós sárgarépának a betárolt termék mellett versenytársa volt a belgiumi és a hollandiai tárolókból származó, valamint az olaszországi csomós termék is. A szabadföldi sárgarépa termelői ára (90 forint/kilogramm) 7 százalékkal volt alacsonyabb 2017 32–46. hetén, mint az előző év azonos időszakában. A primőr csomós petrezselyemgyökér kínálata idején a kilogrammos kiszerelésű tárolási és primőr áru is jelen volt a piacon. A szabadföldi petrezselyemgyökér termelői ára 17 százalékkal (349 forint/kilogramm) volt alacsonyabb a 32–46. héten, mint az előző év azonos időszakában.
Fejes káposzta
Az unió legnagyobb káposztatermelője Lengyelország, ahol a 2016. évi termés meghaladta az 1 millió tonnát. A poznani nagybani piacon az idei betakarítású fejes káposzta termelői ára – a kisebb kínálat miatt – emelkedett késő ősszel az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva.
A KSH adatai szerint Magyarországon a fejes káposzta termőterülete 2,5-2,6 ezer hektár körül alakult az elmúlt években. A termés 52,9 ezer tonnára mérséklődött 2016-ban az előző évihez képest. A fejes káposztát döntően szabadföldön termesztik, a hajtatott fejes káposzta idei termőterülete 230–250 hektár között alakult. Magyarország fejeskáposzta-külkereskedelmi egyenlege negatív volt az elmúlt két évben. Az idei év első nyolc hónapjában a behozatal 41 százalékkal 2,39 ezer tonnára esett az elmúlt év azonos időszakához képest.
A Németországból származó import 12 százalékkal 1,28 ezer tonnára, a Macedóniából érkező 278 százalékkal 676 tonnára bővült, ugyanakkor Hollandiából 80 százalékkal 229 tonnára és Lengyelországból 74 százalékkal 130 tonnára csökkent a beszállítás. Az export 37 százalékkal csökkent, 2,40 ezer tonnát tett ki, ennek jelentős hányada Romániába, valamint a skandináv államokba (Finnország, Norvégia, Svédország) irányult. A Budapesti Nagybani Piacon a fehér fejes káposzta termelői ára a 2017. év elején alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban. A primőr fehér fejes káposzta április közepén tűnt fel a kínálatban, amelyet 8 százalékkal kínáltak magasabb áron (206 forint/kilogramm) a 16–24. héten, mint egy évvel korábban. Ebben az időszakban a kínálat hollandiai importtal egészült ki. A primőr termék kifutása után a szabadföldi fehér fejes káposzta ára a 26–46. héten 21 százalékkal 92 forint/kilogrammra emelkedett az előző év azonos időszakához képest.
Vöröshagyma
Az Európai Unióban a 2016. évi hagymaszezonban bőséges termést takarítottak be, ezért a hagyma ára csökkent. A 2017. évi termés betakarításakor az előző évről áthúzódó hagymakészletek nyomást gyakoroltak a piacra, ami az árak zuhanását okozta. Az előzetes becslések szerint 2017-ben várhatóan 1 százalékkal (6,01 millió tonnára) csökkenhet az unió vöröshagymatermése az egy évvel korábbihoz képest, ugyanakkor a minősége gyengébb lesz. Spanyolországban 11 százalékkal 1,30 millió tonnára csökkenhet, míg Hollandiában 7 százalékkal 1,28 millió tonnára, Lengyelországban 4 százalékkal 0,66 millió tonnára nőhet a betakarított vöröshagyma mennyisége.
Magyarországon az elmúlt három évben 2,1-2,4 ezer hektáron évente átlagosan 60 ezer tonna vöröshagymát termeltek. Szakértők az idén az átlagosnál jobb termést (60-65 ezer tonna) vártak mennyiségben és minőségben egyaránt. Magyarország a belföldi termelés mellett jelentős mennyiségű behozatalra szorult az elmúlt években, évente átlagosan 9-16 ezer tonnát ért el az import mennyisége.
Magyarország 2017 első nyolc hónapjában 4 százalékkal kevesebb, 13,05 ezer tonna vöröshagymát importált, mint egy évvel korábban. A legtöbb vöröshagymát Németország szállította, ahonnan 4,34 ezer tonna érkezett. Hollandiából 34 százalékkal kevesebb, azaz 2,42 ezer tonna vöröshagymát vásároltunk, ugyanakkor Ausztriából 59 százalékkal 2,55 ezer tonnára bővült a beszállított mennyiség. Magyarország vöröshagymaexportja éves szinten nem jelentős, mindössze 1-2 ezer tonna kerül külföldre, főként Romániába és Szerbiába. Az idei év első nyolc hónapjában 29 százalékkal 2,4 ezer tonnára nőtt a kivitel, amelynek 95 százaléka Romániába került.
A Budapesti Nagybani Piacon a 2016. évi tárolási időszakban (1–12. hét) a barna héjú vöröshagyma termelői ára 21 százalékkal alacsonyabb volt (94 forint/kilogramm) az egy évvel korábbinál. Januártól júniusig Ausztriából, valamint áprilistól júniusig Hollandiából érkezett vöröshagyma a Budapesti Nagybani Piacra. Az idén betakarított barna héjú vöröshagyma termelői ára a 23–46. héten 28 százalékkal volt alacsonyabb (78 forint/kilogramm) a 2016. év ugyanezen időszakának átlagárához képest.
(Agrárgazdasági Kutató Intézet)
