Az öntözésnek elsősorban nem profitnövelő, hanem termésbiztonságot és hozamot növelő hatása van.
Jelen tanulmányban a hazai csemegekukorica-termesztés költség- és jövedelemviszonyait értékeljük. A vizsgálatok hat termelő üzem adataira alapoznak, így nem tekinthetők statisztikailag reprezentatívnak, de – a csemegekukorica-termelés viszonylag homogén színvonala és a számítások modellező jellege miatt – az eredmények a nagyságrendeket jól tükrözik.
A vizsgált üzemek relatíve magas átlaghozam elérésére képesek (15-20 t/ha), tehát jó színvonalon gazdálkodnak. A jó színvonal egyik fő jellemzője, hogy az eredmények tekintetében az időjárás a leginkább korlátozó tényező, nem pedig a szaktudás vagy a technológia. A kalkulációk fővetésű, normálédes fajtacsoport termesztésére készültek, az alkalmazott hibridek döntően a Spirit F1, Boston F1 és Royalty F1. A két elemzett technológiai változat az öntözött és az öntözetlen termesztés, előbbiben az öntözőberendezés típusa lineár és körforgó. A vizsgált üzemekben intenzíven, magas ráfordításokkal, jó/kiváló termőhelyi adottságok mellett gazdálkodnak.
A kalkulációkban az input és output oldal adatai is 1 hektárra vonatkoztatva fognak megjelenni. Az input anyagok árai a jelenleg releváns kereskedelmi árak alapján kerültek meghatározásra, a gépi munkák árát pedig műveleti önköltségen vettük figyelembe. A kézi munka (munkabért és közterheket figyelembe véve) a jelenleg átlagosnak számító munkabér alapján került kiszámításra, értéke 900 Ft/óra. A termelésben a hozamok tekintetében minden termelőtől az elmúlt 6 éves átlaghozamok (2010-2015) adatai kerültek begyűjtésre. Az értékesítési árakat a szintén hat üzem szolgáltatta (szintén 6 éves átlag), mely adatokat – összevetve az országos átlagadatokkal is – reálisnak ítélhetjük. A kalkulációban ezek alapján minden termelő esetében egységesen a 38 000 Ft/tonna értékesítési árat vettük alapul. A továbbiakban az I., a II., és a III. üzemek az öntözetlen, a IV., V., VI. üzemek pedig az öntözött technológiában termelő üzemek jelölései lesznek.
Ráfordítás, termelési költség
A következőkben a technológia két változatát vizsgáljuk, az egyik az öntözetlen, a másik az öntözött technológia. A csemegekukorica-termesztés a megfelelő termőhely kiválasztásával kezdődik, ugyanis a növény nagyon igényes a talajra.
Az 1. táblázat a csemegekukorica-termesztés technológiájának munkaműveletenkénti költségeit ábrázolja. A csemegekukorica termesztésénél fontos az alapos talajművelés. A talajművelésen belül az első agrotechnikai elem ősszel a tarlóhántás vagy a tárcsázás, illetve a szántás. Ezt követően még ősszel megtörténik a talajlezárás azért, hogy szántás után a talaj felső rétegének kiszáradását megakadályozza, valamint csökkentse az erózió kockázatát. Attól függően, hogy milyen a talaj minősége, szükség lehet kombinátorozásra, akár többször is. A kombinátorozást kötöttebb talajon érdemes többször elvégezni, valamint abban az esetben, ha a vetett növény érzékeny az egyenletes talajra, mint pl. a csemegekukorica. A talajművelésen belül az utolsó munkaművelet már tavasszal a magágykészítés, általában kompaktorral. A csemegekukorica-termesztés esetében nagyon fontos a gyom és rögmentes, porhanyós magágy.
Az öntözött és öntözetlen technológiák esetében a talajművelés során jelentős eltérés nincs, ezt inkább a talaj minősége befolyásolja. Minél kötöttebb egy talaj, annál több és alaposabb talajmunkát kénytelen a termelő elvégezni, ha homogén és jó minőségű kelést és termést szeretne. Az öntözetlen technológiában a talajművelés költsége átlagosan 36 075 Ft/ha. Itt érdemesem megemlíteni, hogy a talaj állapotától és minőségétől függően ez az érték 29 850 Ft/ha és 48 525 Ft/ha között is mozoghat. Öntözött technológia esetében ennek a munkaműveletnek a költsége átlagosan 42 801 Ft/ha, melynek értékei ugyancsak a talaj minőségétől függően változhatnak. Tehát az öntözött technológiában 16%-kal magasabb lehet a talajművelés költsége.
A tápanyag-gazdálkodás kérdése igen jelentős a termesztéstechnológián belül: öntözött és öntözetlen technológiában egyaránt nagy hangsúlyt fektetnek a tápanyag-ellátásra. Szinte mindegyik technológiában ősszel történik egy alaptrágyázás, melynek során komplex NPK (15-15-15) műtrágyát (300 kg/ha), MAP 12-52% műtrágyát (150-200 kg/ha), kálisót (150-200 kg/ha) és pétisót (27%) (400 kg/ha) juttathatnak ki. Tavasszal a vetést megelőzően szintén alapműtrágyázásra kerül sor. Ennek során jellemzően NPK 8-24-24 műtrágyát (200 kg/ha), Pétisót (27%) (70 kg/ha, önmagában 400 kg/ha), ammónium-nitrátot (34%) (70 kg/ha, önmagában 300 kg/ha), vagy NPK 7-20-28 (450 kg/ha) műtrágyát szórnak, melynek mennyisége szintén minden termelőnél eltérő a talaj tápanyagtartalmától függően. Magánál a tápanyag-gazdálkodásnál az öntözetlen technológiákban ősszel és tavasszal is juttattak ki alaptrágyát. Ezzel ellentétben az öntözött technológiában két termelő nem használt őszi alaptrágyázást, amelynek oka a talaj gazdag tápanyagkészletében keresendő, tehát ez véletlenszerű tényező.
Vetés előtt, tavasszal tehát minden termelő alaptrágyázott. Ezt követően még tápkultivátorozással egy menetben juttattak ki pétisót (27%) (100-250 kg/ha) és ammónium-nitrátot (34%) (70-150 kg/ha), ugyanis címerhányás időszakában a növénynek sok nitrogénre van szüksége.
Az öntözetlen technológiában a tápanyag-gazdálkodás költsége átlagosan 91 207 Ft/ha. Öntözött technológia esetében ez a költség 106 396 Ft/ha, ennek oka pedig a többlet kijuttatott mennyiség, ugyanis öntözés esetén a többlethozamhoz többlet tápanyagra is szükség van.
A vetés munkaműveleténél érdemes megemlíteni, hogy a vetéssel egy menetben talajfertőtlenítőt is ki kell juttatni (melynek anyagköltsége a növényvédelem költségeként jelenik meg), ez minden termelő esetében a Force 1,5 G volt, melynek dózisa 10-12 kg/ha között változik. A vetés optimális ideje április első felétől egészen május végéig tart, tehát a tavaszi fagyok végétől, amikor a hőmérséklet 10 °C körül alakul. A vetés gép- és anyagköltsége öntözetlen technológia esetében átlagosan 60169 Ft/ha, öntözött technológia esetében 59 195 Ft/ha, tehát jelentős különbség ebben az esetben nincs.
A növényvédelem kérdéskörébe tartozik a gyomirtás, valamint a kártevők és kórokozók elleni védelem. Preemergens gyomirtás esetében minden termelő Lumax gyomirtó szert használ a magról kelő gyomok ellen. Ennek dózisa 2,5-5,0 liter/ha termelőtől függően. A posztemergens gyomirtást Laudis gyomirtó szerrel végzik, mely szintén a magról kelő gyomnövények ellen védi a csemegekukoricát és 2,0-2,5 liter/ha dózisban juttatják ki. A gyomnövények mellett a csemegekukorica ellensége a kukoricabogár és a gyapottok-bagolylepke. E két kártevő a növény szárát, címerét és a csövét is károsítja. Először a kukoricamoly jelenik meg a címerhányás időszakában, majd pár héttel később a gyapottok-bagolylepke. A vegyszeres kezelést általában júniusban kezdik, de ez függ a vetés idejétől is. A legtöbb termelő elmondta, hogy a kezelés ismétlésének szükségességét szexferomon csapdák kihelyezésével állapítják meg. A két leggyakrabban használt növényvédő szer a hernyók ellen a Karate Zeon 5 CS (dózis: 0,25-0,30 liter/ha) és a Coragen 20 CS (dózis: 0,15 liter/ha). Ezután, a már kifejlett bogarak (kukoricamoly, kukoricabogár, gyapottok-bagolylepke) ellen a termelők nagy része Steward rovarölő szerrel védekezett (dózis: 0,17 kg/ha). A költségek tekintetében az öntözetlen technológiában a növényvédelem átlagosan 85 700 Ft/ha a termesztésben, míg öntözött technológia esetén átlagosan 94 548 Ft/ha, de ez a 10 % eltérés véletlenszerű, vagyis nem az öntözéstől, hanem a fertőzési helyzettől függ.
Nagyobb termésbiztonsággal csemegekukoricát termelni csak öntözve lehet. A felvásárlók nagy része csak ennek megléte esetén köt szerződést a termelőkkel, főleg abban az esetben, ha a termés későn (szeptember-október) kerül betakarításra. Az öntözés technológiáját befolyásolja a termesztett terület egybefüggősége, mérete, valamint a víznyerési lehetőség milyensége. Ha a termelő közelében van csatorna, érdemes lineár öntözőberendezést választani. Ha az öntözés kútból történik, akkor a csévélődobos vagy a center pivot berendezés lehet a jó megoldás. A felkeresett három, öntözéssel termelő üzem közül kettőben center pivot berendezéssel, egyben pedig lineár berendezéssel öntöznek. Ezeknek a berendezéseknek inkább a beruházási költsége magas, egy lineár vagy egy körforgó befektetett tőkeigénye 800 000-1 000 000 Ft/ha körül van. Egy évben, a termelők elmondása alapján 3-4 alkalommal kell öntözni (címerhányás, terméskötődés, érés). A csemegekukorica esetében a víznorma 25-30 mm között változik öntözésenként. Ez költségben kifejezve azt jelenti, hogy egy öntözés működési költsége (gépüzemeltetés, szivattyú) kb. 4 000-5 000 Ft/ha, ehhez viszont a berendezés amortizációs költséget is hozzá kell venni, ami – ha azt vesszük alapul, hogy kb. 15 év a hasznos élettartama egy ilyen berendezésnek – 15-20 000 Ft/ha/öntözés. Összesen tehát egy öntözés kb. 22 000-25 000 Ft/ha/alkalom, a 3-4 alkalom pedig mintegy 70 000 Ft/ha az öntözött technológiában.
A betakarítás és a szállítás kérdése a csemegekukorica ágazatban eltérő a többi növénytermesztési ágazathoz képest, ugyanis ezeket a folyamatokat általában a felvásárló végzi, de a költség megjelenik a termelőnél. Idejét tekintve a csemegekukorica betakarítása július közepétől egészen október közepéig elhúzódhat, melynek költsége kb. 40 000-55 000 Ft/ha. A szállítás tekintetében a felvásárlók mindig igyekeznek olyan termelővel megkötni a szerződést, aki közel van a feldolgozó üzemhez, ugyanis ennek a tételnek a költsége igen meghatározó lehet.
Csemegekukorica esetében az áru legfeljebb 6 órát utazhat, mire az üzembe ér, nem kívánatos, hogy 150 km-nél távolabb legyen a termőterület. A kalkulációban átlagos 50-80 km-re történő szállítást vettünk alapul, ennek költsége 3-4 Ft/kg, vagyis az egy hektáron termett csemegekukorica mennyiségétől függően változhat. Az öntözetlen technológiában a hozamok 14-16 t/ha körül alakulnak, így a szállítás és betakarítás költsége átlagosan 90 200 Ft/ha (melynek kb. fele a betakarítás, fele a szállítás). Az öntözött termelési változatban a hozam elérheti a 18-22 t/ha-t, így a betakarítás és szállítás költsége átlagosan 101 850 Ft/ha (ebből a betakarítás 43%, a szállítás 57%). Vagyis a betakarítás és szállítás költsége 12%-kal magasabb az öntözött technológia esetén, melynek oka a magasabb hozamokban keresendő.
Mivel a csemegekukorica több, mint 80%-át a feldolgozóipar hasznosítja, ezért egyik változat sem tartalmaz szárítási és tárolási műveleteket, hiszen ennél a növénynél ez nem jellemző. Egyéb közvetlen költségként merülhet még fel a termelőknél a biztosítási költség, amely átlagosan 10 000 Ft/ha lehet. Emellett kalkulálni szükséges a földbérleti díjjal, amely megközelítőleg egyezik a területalapú támogatás összegével. Mivel a termőterületnek hozzávetőlegesen a fele saját terület, fele pedig bérelt, ezért a kb. 60 000 Ft/ha-os földbérleti díjnak a felét vettük alapul a számítások során.
Hozam, termelési érték
A vizsgált üzemek öntözetlen technológiában 15 t/ha, öntözött körülmények között 19 t/ha körüli terméshozam elérésére voltak képesek sokéves átlagban, ami mintegy 25%-os eltérésnek felel meg (2. táblázat). A talaj minősége és az időjárás nagyon fontos tényező a megfelelő hozam elérésében, ugyanis egy jó minőségű csernozjom talajon, csapadékos időjárású nyárral, öntözetlen technológiával akár a 18-19 t/ha hozam is elérhető, ugyanígy öntözve egy rosszabb minőségű, kötött talajon ez az érték lecsökkenhet 15-16 t/ha-ra.
Az értékesítési árak az elmúlt 5-6 év átlagában 38 000 Ft/t körül alakultak (1. ábra). A felvásárlási árakat leginkább a gabonaárak mozgása határozza meg: mint ahogyan a 1. ábrán is látható, a csemegekukorica ára egy év késéssel jól leköveti a gabonák árát. Ennek oka, hogy üzemen belül ezek a növények versenyeznek egymással a tőkéért és a termőföldért.
Ezek alapján az árbevétel, vagyis azért a termékért kapott érték, amely valójában kifizetésre került, öntözetlen technológiában átlagosan 552 932 Ft/ha, öntözött technológiában pedig 693 120 Ft/ha. A két technológia árbevétele között tehát van 140 000 Ft/ha különbség, melynek oka nem az árban, hanem a megtermelt hozamban keresendő. Ezt egészíti ki a területalapú támogatás, melynek összege 68 000 Ft/ha. Így az összes elérhető bevétel öntözetlen technológiában 620 932 Ft/ha, öntözött technológia esetén pedig 19%-kal magasabb, vagyis 761 120 Ft/ha (2. táblázat).
Jövedelem, jövedelmezőség, hatékonyság
A fedezeti összeg (termékszintű jövedelemkategória, amelyet az általános költségek figyelembe vétele nélkül számítunk) az öntözetlen technológiában átlagosan 217 580 Ft/ha, az öntözött technológiában pedig 248 828 Ft/ha, vagyis utóbbiban 13%-kal magasabb. Az általános költségek levonása után megkapjuk a „vállalati szintű” nettó jövedelmet, amely az öntözött technológiában 202 722 Ft/ha, vagyis 11%-kal magasabb, mint az öntözetlenben, ahol értéke 181 278 Ft/ha.
A csemegekukorica önköltsége a két eltérő technológiában átlagosan szinte azonosan 30 000 Ft/t, de értéke a 27 000 Ft/tonnától a 35 000 Ft/t-ig mozoghat. Az egyezőségnek az az oka, hogy az öntözött technológiában nagyobb ráfordítással tudnak előállítani arányosan magasabb hozamokat. A termelők azonban elsősorban nem azért öntöznek, hogy alacsonyabb önköltséggel termeljenek, hanem azért, hogy magasabb legyen a termésbiztonság és ezáltal kiszámíthatóbb legyen a termelés, valamint esetleg magasabb legyen a hektáronkénti profit.
A közvetlenköltség-arányos jövedelmezőség öntözetlen technológia esetén átlagosan 53,9%, öntözött technológiában 48,6%, vagyis minden 100 Ft közvetlen költséggel 53,9 Ft, illetve 48,6 Ft jövedelem érhető el. Az utóbbi esetében a mutató azért alacsonyabb, mert a jövedelem növekedett ugyan, de nem a költséggel azonos arányban. Az – itt nem részletezett – fedezetszámítások eredményéből kiderül, hogy ilyen árviszonyok mellett öntözetlen technológiában 10-11 t/ha, míg öntözöttben 13-14 t/ha hozam körül van a nyereségesség fordulópontja, tehát legalább ekkor termést el kell érni, hogy ne legyen veszteséges a termelés.
Összegezve megállapítható tehát, hogy az öntözésnek elsősorban nem profitnövelő, hanem termésbiztonságot és hozamot növelő hatása van. Ugyanis az öntözött technológiában magasabb termelési költséggel lehet elérni közel azonos nettó jövedelmet, a csemegekukorica termesztése azonban mindkét technológiai változatot tekintve nyereséges és relatíve jó hatékonysági viszonyokkal jellemezhető. Ennek megítélésében azonban az is fontos szempont, hogy mely évben hogyan alakul a gabonafélék és olajnövények jövedelmezősége, melyek 30-50%-kal alacsonyabb ráfordításokkal termeszthetők.
Kovács Evelin egyetemi hallgató
DE Gazdaságtudományi Kar, Gazdálkodástudományi Intézet
