A statisztikai adatok szerint a múlt év első kilenc hónapjában mintegy 81 százalékkal több fokhagyma érkezett a déli országból. A hazai termelésnek tavaly az időjárás sem kedvezett, így a korábbinál is kevesebb mennyiséget takaríthattak be a gazdálkodók.

Míg hosszú éveken át a dömpingáron érkező kínai fokhagyma lepte el a magyar piacot, mára a távol-keleti import helyét szinte teljes egészében átvette a spanyol áru, amely ráadásul a magyar ízlésnek is jobban megfelel, hiszen a termény tulajdonságai hasonlóak a hazaihoz. A tömegével érkező spanyol fokhagyma ráadásul jóval olcsóbb a magyarnál, aminek a vásárlók ugyan örülhetnek, a gazdálkodóknak viszont komoly fejfájást okoz, a versenyt ugyanis egyre kevésbé tudják felvenni vele. Az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) jelentéséből kiderül, hogy az Európai Unióban a legtöbb fokhagymát évek óta Spanyolország adja, ahol kiemelkedően sokat takarítottak be az elmúlt években. Az Eurostat adatai szerint az unió belső piacán a legtöbb friss fokhagymát Spanyolország, valamint Hollandia értékesíti. Spanyolország hat százalékkal, 69 300 tonnára, Hollandia négy százalékkal, 23 600 tonnára növelte kivitelét a múlt év első nyolc hónapjában.

A növekedés a magyar behozatali adatokban is tetten érhető. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a fokhagyma kínálata az elmúlt három évben átlagosan 870–1400 tonnányi importtal egészült ki. A behozatal 2018 első három negyedévében kilenc százalékkal, 683 tonnára csökkent. Ugyanakkor a Hollandiából származó áru mennyisége 56 százalékkal, a spanyolországi fokhagyma importja pedig 81 százalékkal nőtt. Szakemberek szerint a spanyol áru gyakorlatilag tömegével érkezik az országba, s mivel egész évben kapható, az árak is folyamatosan alacsonyan vannak. Az AKI szerint míg korábban az év első hónapjaiban a kínai fokhagyma tette ki a Budapesti Nagybani Piac importkínálatának jelentősebb részét, addig 2018-ban a kínai termék nem jelent meg a piacokon.

Itthon évente 6-8 ezer tonna fokhagymát takarítanak be a gazdálkodók, a vetésterület pedig évek óta csökken. Ennek egyik fő oka, hogy az olcsó import miatt a belföldi árak is alacsonyak, így a gazdálkodóknak egyre kevésbé éri meg ezzel a növénnyel foglalkozniuk. Tavaly az időjárás sem kedvezett az egyik legkedveltebb hazai fűszernövény termesztésének, így a korábbiaknál is kisebb mennyiség kerülhetett le a földekről. A belvíz miatt a tervezettnél kisebb területen vethettek vörös- és fokhagymát a gazdálkodók tavasszal, ráadásul az átnedvesedett talajon a megszokottnál egy hónappal később tudták megkezdeni a munkálatokat. A késői vetés miatt pedig a tenyészidő végére, azaz a júliusi-augusztusi időszakra nem tudnak kellő méretűre fejlődni a fejek, így a piac­ra is kisebb hagymák kerültek. Egyes becslések szerint a kiesés akár a 20-30 százalékot is elérhette az elmúlt évben. Az árak ennek ellenére alacsonyan maradtak. A fokhagyma termelői ára a nagybanin az elmúlt év egészében alacsonyabb volt, mint egy évvel korábban, ugyanakkor december elején 11 százalékkal drágult az előző évihez képest.

A hazai hagymatermesztés egyébként sem éli fénykorát, ágazati szakértők szerint a felzárkózáshoz elsősorban megfelelő vízgazdálkodásra, öntözésfejlesztésre és a termelők összefogására, integrációjára lenne szükség.