A Délalföldi Kertészek Szövetkezete idén is megtartotta hagyományos őszi hajtatási szakmai napját Szentesen.
Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnöke köszöntőjében kiemelte: a folyamatos változások korát éljük. A Délalföldi Kertészek Szövetkezetének feladata, hogy ezen körülmények között is mindig a lehetőségeket ragadja meg. Használja ki, ami a közösség érdekeit stabilan előre tudja vinni.
Ebben eddig is jelentős partner volt az Agrárminisztérium vezetése. Az elnök reményét fejezte ki, hogy a továbbiakban is számíthatnak a partneri együttműködésekre, mely segíti a hajtatók és a szabadföldi kertészeti közösség innovatív előremutató munkáját és fejlődését. Hiszen a DélKerTÉSZ nem az egyéni érdekekben, hanem a közösség erejében látta és látja a jövő munkáját.
Dr. Nagy István agrárminiszter az együttműködések, szerveződések szerepéről beszélt. Előadásban elmondta, a támogatási rendszer fejlesztésével, a szabályozási környezet adaptációjával és az adminisztráció csökkentésével növelni fogja az agrártárca a termelői szervezeteknek a vonzerejét. Minden erejükkel azon lesznek, hogy biztosítsák számukra a beruházási támogatásokhoz való közvetlen hozzáférést, javítva ezzel a technológia fejlesztéseknek a lehetőségét.
Törekedni fognak arra is, hogy a szerződéses kapcsolatokra vonatkozó új szabályozási elemek megalkotásával javítsák a vertikális integrációt, az átláthatóságot, elősegítve a piaci szereplők közötti hosszútávú kapcsolatok megerősödését.
„A szövetkezetek megalapítása és működtetése a termelők feladata és érdeke, így elsősorban nekik kell felismerni az együttműködés számtalan előnyét és olyan módon működtetni a hétköznapokban a szervezeteket, hogy az elméleti, közgazdasági előnyöket valós gazdasági haszonná tudják konvertálni.” – hangsúlyozta beszédében az agrárminiszter.
Ledóné dr. Darázsi Hajnalka, a DélKerTÉSZ szaktanácsadója a szövetkezet termékfejlesztésének – pritaminpaprika hajtatás és forgalmazás – tapasztalatait ismertette a megjelentekkel. A termékfejlesztésre piaci oldalról azért volt szükség, hogy bővítsék a színes paprikák választékát, új piaci lehetőségeket is teremtsenek, hiszen ez a termék tradicionális a környező országokban.
Marketing oldalról azért volt fontos, mert a szentesi paprika 2014-ben kapott oltalmat, és ebben az pritamin paprika is szerepel, mint ahogy a hungarikum védjegyben is. Tehát természetesen a piacon is jelen kell lenni ezzel a típussal.
Ugyanakkor a termelési oldalt tekintve a DélKerTÉSZ folyamatosan keresi azokat a paprika típusokat, amelyeknek a kézimunka igénye kevesebb, ezáltal spórolni tudnak a gazdálkodók az előállítási költségekkel.
A lehetőségről szaktanácsadók tájékoztatták a termelőket, akik önként vállalták a programban való részvételt. A technológia alapjait a szaktanácsadók ismertették a résztvevőkkel, azonban az elmúlt két év egy közös tanulási folyamat volt. Folyamatosan gyűjtötték az információkat és adták tovább egymásnak az eredményeket, a megoldandó problémákat.
A tapasztalatok alapján elmondható, hogy a biztonságos ültetést mindenképpen későbbre javasolják a szakemberek, mint a hidegfóliás fehér paprika termesztésnél – április közepe utánra –, mivel ez a típus igen érzékeny.
A metszés rendkívül fontos, hiszen ki kell alakítani azt az ágrendszert, azt a lombfelületet, amely el fogja bírni a folyamatos, nagy mennyiségű termés megkötését, kinevelését. Fontos a termés esetleges válogatása és eltávolítása a növényről, hogy ne legyen túl generatív a növény a kezdeti időszakban, hiszen a jó minőség alapvető cél.
Nagyon fontos szempont a tápanyag-utánpótlás és az öntözés. A típus az egyenletes gyökérfejlődést hálálja meg, a kezdeti időszakban nagyobb vízadagokkal lehet öntözni, viszont nagyon kell figyelni a túlöntözésre is. A főbb kötődés után fontos a nitrogén pótlása, plusz adagolása, mivel a növény nagy mennyiségű, darabos terméseket fog nevelni. A növényvédelemre szintén gondot kell fordítani.
A technológia utolsó fázisa a betakarítás. A típus rövid, vastag kocsánya miatt mindenképpen eszközt kell használni a leválasztáshoz. Érdemes és szükséges is nem teljes érettségben szedni a bogyókat, hanem korábban, úgymond 80%-os érettségben, hiszen egyrészt a paprika utóérő, másrészt pedig így folyamatosan friss termést takaríthatnak be.
Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB elnöke a hazai és külföldi paprika piaci lehetőségeiről szóló előadása végén zárógondolatként hangsúlyozta, hogy az európai uniós tagországok importja paprikából 1,3 millió tonna. Ehhez Magyarország 20 ezer tonnával járul hozzá, vagyis a nemzetközi kereskedelemben csak 1,5 százalék a piaci arányunk. Piac tehát van. Magyarország csekély részesedése azonban azzal magyarázható, hogy nem olyat, vagy nem úgy termel, amilyet, vagy ahogyan a piac igényel és elismer.
A szakmai nap kerekasztal beszélgetéssel zárult a paprikatermesztés kereskedelem kihívásairól és a szegmentálás lehetőségeiről.
