Az egész évben zajló intenzív zöldségtermesztést egyre pusztítóbb időjárási események teszik nehézzé az Európa zöldségeskosarának számító Almería körzetében.
Spanyolország déli részén, a Földközi-tenger nagyjából 100 kilométeres partszakaszán húzódik végig az Andalúziához tartozó Almería tartomány. A régió az üvegházak „fővárosa”, nagyjából 33 ezer hektárnyi fedett létesítményben folyik ott zöldségtermesztés, amely az európai előállítás közel negyedét teszi ki. Ez talán a legintenzívebb, ugyanakkor leginkább költséghatékonyabban működő gazdálkodási régió az egész világon.
Az Almería város székhellyel működő tartomány száraz, szubtrópusi klímája lehetővé teszi az egész éves zöldségtermesztést, mégpedig az üvegházak fűtése nélkül, ami jelentősen olcsóbbá teszi az előállítást. A globális klímaváltozás nyomán emelkedő átlaghőmérséklet, illetve az éves csapadékmennyiség csökkenése egyelőre nem érinti károsan az itt működő ágazatot, az időjárási szélsőségek viszont egyre jelentősebb alkalmi károkozásokkal társulnak.
A FruitVeB – Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet összefoglaló cikke is kiemeli, hogy az idei tél nem egyetlen extrém csapással, hanem elhúzódó, ismétlődő káreseményekkel okozott jelentős problémákat Almería körzetében. A jelentős mértékű csapadék ugyan hozzájárult a több éve fennálló vízhiány enyhítéséhez, de a termelési ciklusok folyamatosságát súlyosan megzavarta.
Eső, szélvihar
Az elmúlt hetekben, hónapokban Almería több egymást követő, nagy mennyiségű csapadékot és szélviharokat hozó ciklon hatására jelentős károkat szenvedett, ami terméskiesést és az infrastruktúra pusztulását is okozta. A decembertől februárig tartó időszakban tartós esőzések, lokális áradások és erős, gyakran viharos széllökések Andalúzia teljes területét elérték: országos szinten több mint 22 ezer hektárnyi biztosított mezőgazdasági területre érkezett kárbejelentés, de a becslések szerint akár 40 ezer hektár is érintett lehet.
A decemberi első frontok idején több hullámban sérültek meg a fóliaborítások. A viharos szél számos helyen feltépte vagy teljesen leszakította a burkolatot, különösen a régebbi, kevésbé stabil szerkezeteknél és a part menti, szélnek kitettebb zónákban. A tartószerkezetek meghajlása, a rögzítések kiszakadása és a fólia vitorlaként való viselkedése miatt több hajtató blokk részleges vagy teljes károsodása következett be.
Ahol a borítás nem szakadt le, ott a huzat és a hirtelen hőmérséklet-ingadozás stresszreakciókat váltott ki a növényállományban, ami kötődési problémákhoz, virághulláshoz és későbbi hozamcsökkenéshez vezetett.
A nagy mennyiségű csapadék más jellegű károkat is okozott: a lejtős területeken a víz befolyt a hajtató létesítményekbe, elöntötte az öntözőárkokat, és több helyen gyökérfulladást, gyökérrothadást idézett elő, különösen a már előrehaladott fejlődési stádiumban lévő paprika-, paradicsom- és uborkaállományokban. A magas páratartalom és a korlátozott szellőztetési lehetőség kedvezett a gombás betegségek – például botritisz és lisztharmat – gyors terjedésének.
Helyreállítás
A januári újabb ciklonok még erősebb széllel érkeztek, ami tovább növelte a szerkezeti károk arányát. Sok gazdaságban a fóliacserék és javítások miatt több napra le kellett állítani a munkát, ami késleltette a növényvédelmi kezeléseket és a szedést.
A februári időszak egyelőre valamivel kedvezőbb volt, de a talaj telítettsége és a korábbi károk miatt a termelés stabilizálása továbbra is nehézségekbe ütközik. A helyreállítási munkák – fóliacserék, szerkezeti megerősítések, újratelepítések – jelentős költséget róttak a gazdaságokra. A károk felmérése még jelenleg is folyamatban van, kártérítésre a 35-100%-os károkat szenvedő gazdaságok számíthatnak.
150 km/órás széllel járó vihar tombolt január legvégén is Andalúziában:
