A tavaszi virágzáskori lehűlés és fagyok miatt idén – térségenként változóan – a kajszitermés 70-95 százalékos kiesése várható, derül ki a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) körképéből. A klímaváltozás miatt hosszabb távon mindenképp szükséges új, ellenállóbb ültetvények telepítése, a fajtahasználat optimalizálása és a termesztés korszerűsítése.
A NAK a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Mezőgazdasági Genetikai Erőforrások Igazgatósággal (NÉBIH-MGEI) közösen rendezett kajszi szakmai tanácskozást és fajtabemutatót 2021. július 20-án, Tordason. Itt a kajszi fajtaújdonságokat, a fajtahasználat hazai trendjeit, a kajsziültetvények termésbiztonságának és növényegészségügyi állapotának javítását segítő technológiákat ismertették a gazdálkodókkal.
Emellett bemutattak jó példákat intenzív kajsziültetvényekből, valamint a fagykárosodott csonthéjas ültetvények kezelésével, a kajszifajták fagytűrésével kapcsolatos előadások is elhangzottak. Továbbá gyakorlati bemutatóval is segítették a termelők munkáját.
A klímaváltozás miatti szélsőséges időjárás idén komoly károkat okozott nemcsak hazánkban, hanem Európa minden jelentős kajszitermesztő országában, és hasonló tavaszi fagyokkal a következő években is számolni kell. Ez is rámutat arra, hogy szükséges a hazai gyümölcstermesztés – és kiemelten a korai virágzású gyümölcsfajok termesztésének – átfogó újjászervezése. Még inkább felértékelődik a termőhely helyes megválasztása, továbbá a megfelelő, hazánkban is adaptált és alkalmas fajták használata, a korszerű művelési rendszer.
A kormányzat az elkövetkező években kiemelkedő mértékű forrásokat biztosít az agrárium fejlesztéséhez, hatékonyságának növeléséhez, ennek keretében a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére is sor kerülhet, amit a NAK is szorgalmaz. Egy idén kiírt és nyitva álló nagyszabású, gyümölcstelepítést, felújítást, korszerűsítést támogató pályázat pedig lehetőséget nyújt a gyümölcstermesztés megújítására.
Hazánkban kajszitermesztés megközelítőleg 5628 hektáron folyik, és 10-35 ezer tonna között változik a termés mennyisége. A kajszi nagyon kedvelt a fogyasztók körében, valamint a feldolgozóüzemekben is igény mutatkozik rá. Szakemberek szerint ezen átlagos mennyiség akár duplája is értékesíthető lenne. A kajszi legjelentősebb termőtája Borsod-Abaúj-Zemplén megye, ahol közel 1400 hektár ültetvény található. Nagyobb termesztőterületek vannak még Bács-Kiskun, Fejér, Pest, Tolna, Somogy és Heves megyében. Általánosságban a hazai termés 70 százalékát az ipar használja fel, 30 százaléka kerül a frisspiacra. A magyar kajszi kiváló tulajdonságait külföldön is elismerik, hosszú évek óta egyike a legmagasabb áron értékesíthető kertészeti exporttermékeinknek.
