14℃ 7℃
szeptember 30. Jeromos, Honória, Hunor
Zöldség-Gyümölcs

Már tudjuk, mitől csökkent a fecskék száma

Agrofórum Online

Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) egyik, több mint tíz évre visszanyúló kutatása azt elemzi, milyen hatása van a virágos sorközöknek a szőlő-, gyümölcsültetvényekre.

A legújabb vizsgálatuk pedig a hazai ültetvényekben alkalmazott élő sorköztakarás biodiverzitásra és ökoszisztéma-szolgáltatásokra gyakorolt hatásait mutatja be. Bár szinte közhely már, hogy az agrobiodiverzitás élelmiszerellátásunk és így a jövőnk feltétele is, ennek ellenére a gyakorlati megvalósításban jócskán vannak tennivalóink idehaza (is).

Az elmúlt évtizedekben a gazdaságilag fejlett országokban számos helyen drasztikus csökkenés történt mind a beporzók egyed- és fajszámában, mind az ízeltlábúak biomassza-mennyiségében, tömegességében.

Magyarországon az Erdészeti Tudományos Intézet 1962 óta működteti fénycsapda-hálózatát, hét fénycsapda fogási adatait elemezték 1962-től 2009-ig, és megállapították, hogy évtizedenként hozzávetőleg 20 fajjal szegényedik a befogott minta.

Növényegészségügyi szempontból is lényeges lenne

A HUN-REN Növényvédelmi Kutatóintézet vizsgálatában az általuk monitorozott lucernaföld és közvetlen szegélyének póknépessége 23 év alatt 40-60 százalékkal csökkent. A tendencia hátterében, ha nem is kizárólagosan, de meghatározó mértékben az éghajlatváltozás és az intenzív mezőgazdasági termelés áll.

Mindez tükrözi, hogy a virágos évelők sorköztakaró növényként való alkalmazására szükség lenne az eddiginél nagyobb mértékben, hiszen élőhelyfoltok, amelyek egyes fajok számára menedékek, míg mások számára az élőhelyeik közötti zöld folyosók lehetnek.

A sorközvetések mint hasznos élőhelyfoltok így növelni képesek az ízeltlábúak faj- és egyedszámát, ez pedig mind természetvédelmi, növényegészségügyi szempontból igen jótékony.

Az ízeltlábúakon túl a rájuk épülő táplálékhálóban olyan fajok vannak, melyek gyakorlatilag nélkülözhetetlennek, pl. beporzó, lebontó tevékenységük miatt. Abban az esetben, ha az ízeltlábúak csökkennek, akkor veszélybe kerülhetnek más, ízeltlábúakkal táplálkozó hüllők, kétéltűek vagy számos madárfaj is. Mint ahogy a fecskék számában bekövetkezett drasztikus csökkenés mögött is – többek között – ez áll.

Nem csak a méhek

Eljátszhatunk a gondolattal, mi történik, ha a beporzók eltűnnek. Ebben az esetben számos növényfaj termesztése szinte egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen lenne megoldható.

Hazánkban a házi méh mellett hat családban összesen közel 700 vadméhfaj fordul elő, melyek többsége aktív beporzó tevékenységet is végez. A vadméhfajok általában más és más növényfajhoz, vagy növényfajok csoportjához kötődnek, így más-más hatékonysággal porozzák be a növényeket.

A vadméhfajokon kívül számos más rovar is végez beporzást, a hártyásszárnyúak rendjén belül is, de egyéb rovarcsoportoknál is előfordul. Így a zengőlegyek, a lepkék, egyes viráglátogató bogarak, de a hangyák is képesek a beporzásra. Amíg a méhek csak nappal, számos bagolylepke és egyéb éjszaka aktív ízeltlábú éjjelente végez beporzó tevékenységet.

Leghatékonyabb fajösszetételű sorközvetés

„Az élőhelyek sokszínűbbé tétele közismerten fokozza a természet hozzájárulását a sikeres mezőgazdasági termeléshez. Azonban a hazai szőlőművelés és gyümölcstermesztés gyakorlatában csak most számszerűsítjük ezeket a hatásokat.

Abban bízunk, hogy eredményeink és a kutatásban részt vevő gazdálkodók tapasztalatai elősegítik, hogy az állandó növénytakarás a sorközökben minél szélesebb körben a termesztéstechnológia szerves részévé váljon” – foglalta össze Dr. Drexler Dóra, az ÖMKi ügyvezetője.

„Kutatóink arra is keresik a választ, hogy milyen fajösszetételű sorközvetésekkel lehet a leghatékonyabban segíteni a talajvédelmet, a vízmegtartást és a hasznos ízeltlábúakat a szőlőültetvényekben, kifejezetten a mai, egyre szélsőségesebb időjárási körülmények között.

Az előzetes eredményekből jól látható, hogy virágos növények sorközvetésével eredményesen növelhető a hasznos ízeltlábúak egyedszáma” – számolt be az eredményekről Dr. Mezőfi László, az ÖMKi projektvezető kutatója. Majd kitért a termésmennyiség lehetséges növekedésére is.

Alma esetében termésmennyiség növekedés is

 „A szőlő esetében a beporzók támogatásának inkább természetvédelmi és a fajokat megőrző ökológiai jelentősége van, hiszen a szőlő beporzásában a rovaroknak kicsi a szerepe. Azonban a rovarok beporzó tevékenységére jobban támaszkodó gyümölcsfajoknál sokkal inkább felértékelődhet a virágos sorköztakaró aljnövényzet funkciója: például az alma esetében a vadméhek fajgazdagságának növekedésével nő a megporzás sikere is, ami akár termésmennyiség-növekményben is megmutatkozhat.”

Mindemellett azonban kiemelt fontossággal bír az, hogy a virágos sorköztakarás alkalmazásakor a növényvédelmi beavatkozásoknak is „beporzóbaráttá” kell válniuk, vagyis a rovarölőszeres kezeléseket mellőzni kell.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

Indiai banán termesztése: mit kell tudni róla?

2025. szeptember 28. 16:10

Az indiai banán különleges gyümölcs, mely Magyarországon is termeszthető – ízletes, tápláló és egzotikus.

Szuperélelmiszer, amit az orvosok is imádnak!

2025. szeptember 26. 16:10

Az alma igazi őszi szuperélelmiszer: segít a szívnek, szabályozza a vércukrot, és természetes energiát ad.

Az alma barna foltjai: ezt kell tudni róla

2025. szeptember 25. 07:10

Barna foltok jelentek meg az almán? Nem biztos, hogy betegség okozza! Mutatjuk, hogyan különböztesd meg a leggyakoribb okokat.

Őszi metszés: így hoz a málna dupla annyi termést!

2025. szeptember 24. 08:10

A málna őszi metszése kulcsfontosságú: nemcsak a terméshozamot, de a bokor egészségét is alapvetően befolyásolja.

Egy kicsi kert is lehet növényzetben gazdag és színes

2024. július 2. 05:40

Hogyan lehet játszani a terekkel és mitől lesz biodiverz egy olyan kert is, mely alig két ágyásból áll? Nézzünk egy esettanulmányt, hogy mi hogyan oldottuk meg!

Élő kincs a talpunk alatt: a talaj

2021. szeptember 28. 06:39

A talaj élet, a talpad alatt. Stefanovics Pál megfogalmazását használva: a talajon nem csak állsz, hanem élsz is.

AM: fel kell gyorsítani a digitális és a zöld átállást

2023. június 2. 15:26

A héten Brüsszelben rendezték meg az agrárkutatás és -innováció legnagyobb seregszemléjének számító „EU AgriResearch Conference” eseményt, amely témájában a kutatás és fejlesztés környezeti dimenziójára fókuszált.

Biodiverzitás – áldás vagy átok a gazdálkodóknak?

2021. július 6. 10:04

Unos-untalan hallani, hogy a környezet pusztul, a biodiverzitás csökken, fajok tűnnek el. Ennek hatását a mindennapjainkban nem nagyon érezzük, sőt, a kártevők vagy a szúnyogok esetében például még szurkolunk is némi pusztulásnak. Mi tehát a helyzet, mi a szerepe a biodiverzitásnak, hogyan értelmezzük a történéseket?