Zöldség-Gyümölcs

Mi a különbség a téli körte és a nyári körte között?

NAK / FruitVeB

Javában tart a körteszezon, az ősz egyik kedvenc gyümölcsét egészen október végéig szedik a hazai ültetvényeken. Hazánkban közel 2000 hektáron termelnek körtét, köztük számos tájfajtát.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FruitVeB) körképe szerint az idén a tavalyi aszályos évnél jobb, de a közepes szintet el nem érő termésre számítanak a gazdák. A körte kifejezetten egészséges, felhasználhatósága pedig nagyon sokrétű.

Az egyik legváltozatosabb színű gyümölcsünk a körte, amely a zöldtől a sárgán, valamint a barnán át a pirosig terjedő színeivel kápráztatja el a fogyasztókat. Finom, édes íze egyedi, ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható. Ma több mint 4000 fajtát ismerünk a világon, hazánkban is számos fajtát termesztenek, amelyek között van nyári, őszi és téli körte is. 

A téli körte elnevezés az utóérésre és az eltarthatóságra utal, ezeket a fajtákat ősszel takarítják be, majd hűtőtárolóban érlelik tovább. Az apróbb, puha, nyári körte már júniusban érik, a téliek közül több fajta a következő tavaszig eltartható, így a körte fogyasztási idénye az almáéhoz hasonlóan hosszú. 

Az egyes termőtájakon hagyományos helyi körtefajtákat is termesztenek, amelyek az adott termőhelyhez alkalmazkodott, helyben kialakult fajták. Főleg házikertben, szórványgyümölcsösökben találhatók. Az államilag elismert hazai fajták köztermesztésben is szerepelnek, de a környezeti igényük miatt egy-egy tájra jellemző termesztésük.

Így például a Csengőkörte, a Gyöngykörte a Dél-Alföldre jellemző, a Fehérvári körtét és a Köcsög körtét a Dél- és Közép-Dunántúlon termesztik, a Kétszertermő körte, a Tüskés körte és a Sózó körte a Nyugat-Dunántúlra jellemző, a Maróti téli a Dunakanyar fajtája. 

A körte termesztése nem egyszerű feladat, környezeti igényeit csak hazánk bizonyos területein tudjuk kielégíteni. A megfelelő légköri páratartalom fenntartása nélkülözhetetlen, főként az árutermesztésre alkalmas őszi és a téli körtefajták termesztésekor. Éppen ezért az ország nyugat-dunántúli része (Somogy, Vas és Zala vármegyék) alkalmasak a körte termesztésére. Nem véletlenül ezeken a területeken alakultak ki az üzemi körteültetvények. 

Hazánkban 1865 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók. Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében található a legtöbb ültetvény, mintegy 505 hektárra tehető a termőterület nagysága, Borsod-Abaúj-Zemplén 412 hektáron, Heves vármegyében 198 hektáron Zalában pedig 165 hektáron foglalkoznak körtetermesztéssel a gazdálkodók. A termőterület sajnos az elmúlt években folyamatosan csökken. 

Az éves átlagtermés mintegy 20-25 ezer tonnára tehető, amely nagyrészt kielégíti a hazai fogyasztási igényt. Az import választékbővítési céllal érkezik az áruházakba, évente mintegy 5 000-6 000 tonna mennyiségben.

Az idei évre vonatkozó termésbecslési adatok még nem állnak rendelkezésre, azt azonban már látni lehet, hogy az idén az előző évinél nagyobb hozamokban bízhatnak a gazdák, a termés mennyisége azonban a közepes szintet így sem éri majd el. Ennek egyik oka a dél-dunántúli termőtájakat ért áprilisi fagykár, másik oka pedig az ültetvények öregedése, kondícióvesztése.

A finom, édes, egyedi ízű gyümölcs ősszel és télen is könnyen beszerezhető, tárolható, mégsem olyan kedvelt, mint az alma. Holott a körte számos ásványi anyagot – káliumot, kalciumot, nátriumot, foszfort, magnéziumot, vasat, bórt, fluort, cinket, rezet, mangánt, szelént –, valamint vitaminokat (A, B1, B2, B3, B5, B6, C, E, K, J) is tartalmaz. Összetétele miatt számos betegség megelőzésében természetes módon segíthet. 

A gyümölcsöt elsősorban nyersen fogyasztjuk, ugyanakkor a főételek, vagy desszertek alapanyagaként is széleskörűen felhasználható. Készíthetünk belőle levest, eltehetjük lekvárnak vagy kompótnak, fűszeres chutney-nak, de pálinkát is főzhetünk belőle.

A körte nagyon jól illik a kék sajtokhoz, akár salátában, rizottóban, tésztamártásban. A birsalmához hasonlóan magas pektintartalma miatt készíthetünk belőle sajtot (édes, sűrű desszert, tömör állományú gyümölcskocsonya), valamint az alma és a sárgarépa után szintén közkedvelt babaétel-alapanyag.

Érett gyümölcs vásárlása esetén a hűtőben 1-2 napig tárolhatjuk, azonban ajánlatos a mielőbbi elfogyasztása. A nagyon érett gyümölcsöket érdemes azonnal feldolgozni, felhasználni. Vásárlás során mindig gondoljuk át, mire fogjuk használni.

Pároláshoz, smoothie-hoz vagy süteményhez érett puha gyümölcsöket is használhatunk. A nagyon érett körte mellé ne tegyünk más gyümölcsöt, mert az könnyebben megromlik. A még nem érett gyümölcsök mivel utóérőek, jól szellőző, hűvös helyen az almához hasonlóan hosszabb ideig eltarthatók. Ekkor érdemes egyesével papírba csomagolni őket. 

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A szilva eltűnik a piacról? Ennyire kevés várható

2025. augusztus 20. 08:10

Idén a megszokottnál jóval kevesebb szilva várható: a hozam a szokásos 60 ezer tonna helyett csak 40-50 ezer tonna lehet.

Súlyos visszaesés: minden idők leggyengébb almatermésére készülhetünk

2025. augusztus 13. 11:10

Hazai gyümölcstermesztés újabb mélyponton: a FruitVeB szerint alig 160 ezer tonna alma kerülhet idén betakarításra – ez az előző évinek is csak a fele.

Ezért lesz idén finomabb a magyar csemegekukorica, mint valaha

2025. augusztus 12. 13:10

Északon kiemelkedő termés várható, délen gyengébb a hozam – a magyar csemegekukorica-szezon idén is ígéretesen indult.

Egy vetőmag megbukott – ezt inkább ne vegye meg!

2025. augusztus 5. 08:10

11 cukkinivetőmagot vizsgált a Nébih: egy tétel megbukott, de a legtöbb jól teljesített. Mutatjuk az eredményeket és a győztest!

Idén is szaktanácsadókat díjazott a NAK

2022. december 14. 11:54

Kihirdették „Az Év Szaktanácsadója 2021” díj nyertesét 2022. december 14-én.

E-permetezési napló - Kitolják a határidőt, változtatnak a szabályokon

2022. június 29. 15:45

2023. január 1-jétől vezetik be a e-permetezési naplókról szóló jogszabályt.

Nagyot „hajrázott” a kukorica Magyarországon

2023. november 16. 13:40

Az őszi betakarítási munkák befejeződtek, a munkálatok végét jelentősen megnehezítette az elmúlt hetek csapadékos időjárása.

Nem érdemes januárig várni az adatszolgáltatással!

2023. december 13. 14:10

Nem éri meg halogatni az elektronikus Gazdálkodási Napló (eGN) feltöltését, a mielőbbi ügyintézéssel már most teljesíthető az egész éves adminisztrációs kötelezettség, és elkerülhető a januári sorban állás – hívja fel a figyelmet a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara.