Minden évben számtalan helyi és internetes hirdetésben megjelennek a „vetésre alkalmas”, a „vető méretű” és a „kisméretű burgonya” vagy a „malackrumpli” megnevezések. A hirdetők burkoltan vetőburgonyát kínálnak eladásra, viszont az ilyen tételek – mint nem ellenőrzött növényanyagok – potenciálisan fertőzöttek lehetnek karantén és egyéb károsítókkal is. A növényegészségügyi kockázatok csökkentése érdekében a Nébih és a megyei kormányhivatalok kiemelten ellenőrzik idén a vetőburgonya-árusítókat.
A burgonya baktériumos hervadását és barna gumórothadását okozó Ralstonia solanacearum zárlati baktérium 2019-ben – az előző évekhez képest – jóval több helyszínen fordult elő hazánkban. Ennek egyik fő oka a fémzárolt, ellenőrzött vetőburgonya használatának visszaesése.
A fémzárolt vetőburgonya ültetésének számos előnye van. Vetőburgonyának ugyanis kizárólag a származási bizonylattal ellátott, többlépcsős minősítési folyamaton és hatósági ellenőrzésen átesett, fémzárolt burgonya nevezhető és árusítható. Annak érdekében, hogy a legjobb minőségű vetőburgonya kerüljön forgalomba, a teljes hazai vetőburgonya-előállító területen hatósági szemlét és laboratóriumi vizsgálatot végeznek a szakemberek. Ezzel minimálisra csökkentve a zárlati és vizsgálatköteles nemzárlati károsítók előfordulásának lehetőségét. A fémzárolt vetőburgonyának biztosított a nyomonkövethetősége és a fajtaazonossága, valamint a megfelelő termesztési gyakorlat mellett az elvárható termésmennyiség is elérhető.
A fémzárolt burgonyából következő évben visszavetett (utántermesztett – UT) burgonya már nem minősül vetőburgonyának, ugyanakkor növényegészségügyi követelmények vonatkoznak rá. Az ilyen szempontból nem vizsgált burgonya ültetése veszélyezteti a felelős gazdák következő évi termését. Az utántermesztés ugyanis kockázattal jár, előfordulhat többek között különböző vírusok okozta leromlás, mely egyik évről a másikra akár 60-70%-os terméskiesést is jelenthet, vagy megjelenhetnek uniós zárlati károsítók is (pl. Ralstonia solanacearum, Clavibacter sepedonicus stb.), mely esetben az illetékes megyei kormányhivatalok a tétel megsemmisítését rendelhetik el.
A hatóság fokozottan ellenőrzi a nem regisztrált, kis területen burgonyát előállító termőhelyeket, valamint intenzívebben vizsgálja és mintázza a többi tagállamból származó vetőburgonya-szállítmányokat. Továbbá célzottan ellenőrzi a vetőként árult vagy reklámozott (vető méretű, apró burgonya), de nem fémzárolt burgonyatételeket, és nem megfelelőség esetén bírságot szab ki.
Az olyan zárlati károsítóval történő fertőzés esetén, amely nem ellenőrzött vetőburgonyából előállított étkezési burgonyánál jelenik meg, nem jár kártalanítás a termelőnek.
Nem érdemes takarékoskodni az ültetési anyag költségeivel, sokkal többet veszíthet egy bekövetkező fertőzéssel vagy terméskieséssel. Ne vásároljon bizonytalan eredetű vetőburgonyát!
