Az egyre hűvösebbé váló napok és az egyre hamarabb sötétbe váltó égbolt azt jelzik, ideje rendbe tennünk a kertünket és a magaságyásainkat, hogy jövőre még több és még jobb termésünk legyen. Lássuk csak, milyen munkák várnak ránk!
Tisztítsuk meg a magaságyásokat!
Sokan azt gondolják, hogy ha már betakarították a termést, nem sok teendőjük maradt, ám ezt rosszul hiszik. Ilyenkor ugyanis ki kell húzni, és ki kell dobni minden elszáradt növényt még a tél beállta előtt, kiváltképp, ha akadtak köztük beteg vagy fertőzött példányok.
A rajtuk lévő kórokozók nem mindig pusztulnak el a hidegben, így ha ott maradnak, befertőzhetik az egész ágyást.
Az egynyári növényeket is ki kell húzni, és vissza kell vágni az évelőket. Ha az év során voltak gombásodással kapcsolatos problémák, az érintett növényeket egy az egyben ki kell dobni (a kukába, nem a komposztálóba), és a földet ki kell cserélni. Az egészséges növények a helyükön maradhatnak, különösen, ha magosak, amelyek télen táplálhatják a madarakat.
Ültessünk takarónövényeket!
Ha olyan területen élünk, ahol a magaságyások ősszel és télen inaktívak, akkor ez az időszak kiválóan alkalmas arra, hogy tápanyagokat juttassunk a talajba. Ezzel feljavítjuk a talaj állagát és a szerkezetét, és mire újra használatba vesszük majd, jobb minőségű növények teremnek majd benne, mint azelőtt. A takarónövények szént és nitrogént juttatnak a talajba, növelik a talaj szerves anyag-tartalmát és megakadályozhatják a gyomok terjedését.
Adjunk komposztot az ágyáshoz!
Ez az időszak kiválóan alkalmas arra, hogy az év közben megérett komposztot fokozatosan a magaságyásra halmozzuk. Ha egész nyáron hulladékkal „etettük” a komposztálót, mostanra kellemes mennyiség érhetett meg, ami készen áll a felhasználásra.
Onnan lehet tudni, hogy a komposztunk már jó, hogy ha gazdag, sötét textúrája morzsalékos és sima a tapintása, az illata pedig földes aromájú.
A komposzt hozzáadása feljavítja a talaj szerkezetét, egyensúlyba hozza a talaj pH-ját, és táplálékkal látja el a benne élő egészséges mikroorganizmusokat. Nincs szükség azonban arra, hogy beleforgassuk a talajba, mivel az őszi-téli esőzések belemossák a tápanyagokat a termőföld mélyebb rétegeibe.
Ültessünk fokhagymát!
A magaságyások kiválóan alkalmasak arra, hogy fokhagymát termesszünk bennük. Válasszunk megfelelő fajtákat, és októbertől kezdődően ültessük el őket. A rendszeres fokhagymafogyasztás erősíti az immunrendszert, ami mindenkinek jót tesz az őszi, hűvösebbé váló hónapokban.
Ne szedjük le a kelbimbót!
A kelbimbó és a káposzta betakarításával várjunk egészen az első fagyokig, így ugyanis teltebb és jóval édesebb lesz az ízük. A fagy „érintése” arra ösztönzi a növényeket, hogy a keményítőt cukorrá alakítsák, így édesebbé válnak a hőmérséklet csökkenésével.
Mulcsozzunk!
Ha vannak olyan növényeink, amelyek átvészelik a telet, fontos, hogy lefedjük a talajt, ezzel ugyanis megakadályozzuk az eróziót, a gyomok terjedését és megőrizzük a talaj hőmérsékletét. Mulcsozásra alkalmasak az apró fakérgek, a szalma, az őszi falevelek (akár felaprítva).
Javítsuk meg a sérült deszkákat!
A magaságyások szerkezete megrogyhat, ha nem javítjuk ki a sérült részeket, nem pótoljuk a hiányzó léceket, szögeket, csavarokat. A felhasznált fa típusától függően a magaságyások általában 5 évig maradnak épek, de ha masszív anyagból (pl. fémből) készültek, 20 évig is kiszolgálhatnak minket.
Az őszi időszakban célszerű ellenőrizni és szükség szerint renoválni őket, hogy még a csapadékos, fagyos időszak alatt kitömítsük a repedéseket, kijavítsuk az esetleges sérüléseket, kiváltképp a sarkokban és az alapok szintjén, nehogy összerogyjon a meggyengült szerkezet. A kültéri pácok, lakkok is segítenek a fa időtállóságának növelésében.
Használjunk takarófóliát!
A takarófóliák használatával meghosszabbíthatjuk a betakarítási időszakot, hiszen a növényeink védve lesznek az őszi időjárás viszontagságai ellen. Akár egy masszívabb, fóliával letakart keretet is tehetünk a magaságyásra, hogy könnyen hozzá tudjunk férni az alatta termő zöldségekhez.
