Magyarország az EU legnagyobb tormatermelői közé tartozik. Húsvétkor megugrik a tormafogyasztás, a hazai termés nagy része exportra kerül.
Magyarország a tormatermesztés egyik európai nagyhatalma. Évente mintegy 10-11 ezer tonna tormát takarítanak be közel 1250 hektárról. Ez az EU össztermelésének több mint egyharmadát teszi ki.
A termesztés szinte teljes egészében Hajdú-Bihar vármegyére koncentrálódik (a termőterület 98%-a itt található), ahol a hagyományok és a megfelelő talajadottságok is segítik az ágazatot.
A hazai boltokban kapható tormatermékek zöme itthoni termelésből származik, vagyis a magyar fogyasztók döntően hazai tormát tesznek a húsvéti asztalra.
Húsvéti kereslet megugrása
Húsvét közeledtével évről évre ugrásszerűen nő a torma iránti kereslet. Ilyenkor a legtöbb vásárló a klasszikus reszelt tormát keresi, amely a húsvéti sonka és főtt tojás tradicionális kísérője.
A piacon ugyanakkor más formákban is találkozni a tormával: a friss gyökér mellett savanyított vagy ecetes tartósítással is használják, például savanyúságokban (uborka, cékla, vegyes vágott).
Fontos megjegyezni, hogy nem csak a háztartások igénylik ilyenkor a tormát: az élelmiszeripar is ilyenkor halmozza fel a készleteket a különböző feldolgozott termékekhez. A húsvéti csúcsszezonban tehát a torma iránti belföldi kereslet rendkívül élénk.
Exportpiacok és termelési helyzet 2025-ben
A hazai tormatermés túlnyomó része exportra kerül. 2024-ben mintegy 9,5 ezer tonna tormát értékesítettek külföldön, ami a termés körülbelül 85%-a. A magyar torma legfontosabb felvevőpiacai 2025-ben is Nagy-Britannia, Csehország, valamint Németország és Lengyelország.
E piacokon jellemzően friss, feldolgozatlan gyökérként jelenik meg a termék. A nemzetközi kereslet stabil, sőt Nyugat-Európában is egyre nagyobb az igény a magyar tormára.
Érdekesség, hogy míg Nyugat-Európában inkább a karácsonyi időszakban fogy több torma (például halételek mellé), addig Közép-Európában a húsvét a fő szezon.
Termelési kihívások és piaci árak alakulása
Az elmúlt években ugyan az aszályos időjárás miatt visszaesett a terméshozam, de a termelők bizakodóak. Az erős kereslet miatt a következő években ismét fellendülés várható.
A 2025-ös év elején már érzékelhetőek a piaci trendek. Az első nyolc hétben a friss torma nagybani termelői ára 2000 Ft/kg-ra emelkedett, ami 65%-kal magasabb az előző év azonos időszakához képest.
Ez jelentős drágulásra utal, amit részben a kínálati szűkösség és a növekvő kereslet magyaráz. A magas árak a termelők számára kedvezőek lehetnek, ugyanakkor kihívást is jelentenek a feldolgozók és a fogyasztók számára.
Jövőkép: versenyképesség a hagyomány és innováció mentén
Összességében 2025-ben a tormaszektor stabil, a húsvéti időszak pedig továbbra is kulcsfontosságú a piacon. A magyar torma kiváló minőségére és mennyiségére alapozva a termelők nemcsak a hazai igényeket, hanem Európa jelentős részének ellátását is biztosítani tudják.
A jövőt tekintve a technológiai fejlesztések (például az öntözés javítása) és a termelők összefogása járulhat hozzá ahhoz, hogy ez a hagyományos termék hosszú távon is versenyképes maradjon.
Kiemelt kép: Pixabay.
