Bár a téli hónapokban kisebb a kínálat a szezonális vitaminbombákból, mégis kis odafigyeléssel változatossá tehetjük velük az étkezésünket. Lássuk, hogy januárban és februárban milyen zöldség- és gyümölcsfajok vannak a listán!
Sajnos előfordul, hogy összekeverik a “szezonális” szót az “őshonos” vagy “helyben termelt” jelzőkkel, pedig ezek a fogalmak teljesen mást takarnak. A szezonális zöldségek és gyümölcsök nem kifejezetten hazánk területén termelt, vagy itt őshonos gyümölcsöket jelentenek. Például
- a reneszánszát élő naspolya (amelyet hazánkban is szüretelhetünk) őshazája a Kaszpi-tenger partvidéke, tehát nem őshonos, de most szezonális, és
- a banán, amit hazánkban még nem tudunk megtermelni, jellemzően Dél-Amerikából szállítják hozzánk az áruházak polcaira. Mivel a banánnak azokban az országokban akkor van jellemzően idénye, amikor nálunk a téli hónapok beköszöntenek, ezért a banánnak novembertől márciusig van “szezonja”.
A szezonális szó jelentése tehát idényszerű, évszakos, tehát ebben az esetben a (hazánkban vagy külföldön) frissen megtermelt vagy arra az időszakra eltárolt, abban az időszakban aktuális zöldség- és gyümölcsfélék listáját takarja.
Minden hónapban megismerkedünk majd pár különleges zöldséggel és gyümölccsel, így ebben a cikkben a naspolyával és a kökénnyel fogunk közelebbi ismeretséget kötni. A kicsit nagyobb kínálat kedvéért az egyéb kategóriában szerepelnek majd az áruházak zöldség- és gyümölcspultjain fellelhető egyéb termékek is (pl. ehető gombafajok), és kiegészítésként az importból származó (vagyis nem hazánk területén termelt, hanem külföldről beszállított) zöldségek és gyümölcsök is szerepelnek a listán.
A januári választék
Ebben a hónapban fogyaszthatjuk többek között a télen is fejlődő saláta- és káposztaféléket, az eltárolt burgonyát, hagymaféléket, téli almát és a télen is elérhető csiperkegombát.
A naspolyának is most, január és február hónapokban van szezonja. A rómaiaknak köszönhetően ismerkedett meg Európa ezzel a gyümölccsel, amely a Kaszpi-tenger partvidékén elterülő országokban őshonos. A régebbi korok királyi konyháin a kaviárral és a szarvasgombával együtt igazi ínyencségnek tartották. Kemény fájából gazdasági eszközöket, de még míves sétabotokat is készítettek. A naspolya különlegessége, hogy a megszottyosodott, lekvár állagú gyümölcsöket fogyaszthatjuk. Amíg beérik, addig tároljuk szellős, sötét, hűvös helyen, vagy hagyjuk a fán, hogy megcsípje a fagy.
A naspolyán kívül ezeket a szezonális gyümölcsöket, illetve zöldségeket fogyaszthatjuk januárban:
| Gyümölcs | Zöldség | Egyéb | Importból származó szezonális gyümölcs |
| kökény, naspolya, mandula, téli alma | burgonya, cékla, cikóriasaláta, madársaláta, cukorsüveg-saláta, édeskáposzta, bordás kel, kínai kel, kelkáposzta, csicsóka, sütőtök, fokhagyma, vöröshagyma, póréhagyma, lilahagyma, sárgarépa, zeller pasztinák | csiperkegomba | banán |
A februári választék
Gondolhatnánk, hogy az év két első hónapja sokban nem tér el egymástól, de érdemes utánanézni, hogy februárban milyen új szereplők jelennek meg: fogyaszthatunk téli körtét is, és megérkezett a korán vethető és nevelhető spenót és mángold. Az importból származó gyümölcsök között olcsóbban kapható már a szezonális grapefruit és citrom is.
A februári kiszemeltünk legyen a kökény, amely a naspolyával ellentétben hazánkban sokfelé meghonosodott. Erdőszéleken, kopár legelőkön fejlődik 1,5-2 méteres cserjévé, amely lombfakadás előtt apró, fehér virágokba borítja erősen tövises ágait. Ehető, kék bogyótermését ősszel hozza, amelyek fanyar ízűek, de ha megvárjuk, hogy megcsípje őket a fagy, akkor kellemes, zamatos ízük lesz.
Ezeket a szezonális gyümölcsöket, illetve zöldségeket fogyaszthatjuk februárban:
| Gyümölcs | Zöldség | Importból származó szezonális gyümölcs |
| kökény, naspolya, téli körte, téli alma | burgonya, csicsóka, spenót, mángold, kelbimbó, kelkáposzta, vöröshagyma | banán, grapefruit, citrom |
A következő hónapban megismerkedünk majd a márciusban szezonális zöldségekkel és gyümölcsökkel, köztük bővebben a spárgáról, a rukkoláról és a külföldről származó kiviről lesz szó. Addig is:
Mindig vásároljunk friss, megbízható forrásból származó, hazai élelmiszert, ezzel a saját egészségünket és a felelős gazdálkodást is támogatjuk! Ha lehetőségünk van rá, termeljük meg a kertünkben azokat a zöldség- és gyümölcsfajokat, amelyeket a családunk szeret és maradék nélkül elfogyaszt!
Kapcsolódó cikkek:
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
