A házisertés (Sus scrofa forma domestica) rendszertanilag a valódi sertésfajba, a Suinea családba tartozik. Őse a vaddisznó, háziasítása 9000 éve kezdődött Dél-Nyugat Ázsiában. A disznó mindenevő, tehát növényeket és állatokat egyaránt fogyaszt. A „kan” a hím, a „koca” (emse, göbe) a nőivarú sertés. A fiatal egyed a „malac”, kb. 4 hónapos kortól pedig „süldő”. „Hízósertés” a hizlalás alatt levő, „hízott sertés” a vágásra érett állat. A hagyományos külterjes tartásmód ma már gyakorlatilag megszűnt hazánkban. A sertésállományok nagyrészt zárt istállókban élnek, intenzíven tenyésztik őket üzemi körülmények között, ahol többnyire speciális takarmánykeverékekkel etetik az állatokat. Leggyakrabban húsáért és bőréért tenyésztik, de a szőrét is felhasználják ecset készítésére. A sertések ivarzását búgásnak hívják. A sertés ivarérettsége 6 hónapos kor körül kezdődik. Tenyészérettnek a 9 hónaposnál idősebb süldő nevezhető. Az ivarzási ciklusa 21 nap, a vemhesség 115 nap. Az ellés során a sertés 6-10 malacot ellik. Világszerte számos fajtáját tenyésztik. Nevezetes, ősi jellegű magyar disznófajták a Szalontai, a Bakonyi, a Lengyel (vagy Hegyi-) disznó, a Tüskés szőrű erdélyi sertés és a Mangalica. A sertéshús-termelésünk zömét ma már intenzív tenyésztésű hússertések adják, például a Magyar fehér hússertés. Átlagos vágósúlya üzemi körülmények között 105-130 kg, amit akár 6 hónap alatt is elérhet. Magyarországon 2017-ben év végén 2 870 000 darab volt a sertésállomány, az éves vágóállat-termelés pedig 571 161 tonna (KSH). Az egy főre jutó sertéshús-fogyasztásunk 27-29 kg/fő/év körül alakult az utóbbi években. Tartástechnológiájáról, tenyésztéséről, takarmányozásáról, állategészségügyi problémáiról, a kapcsolódó pályázati lehetőségekről tájékozódhat az Agrofórum Online szakportálon.
2018. július 23.
Az eset kapcsán mind a román, mind a magyar Állategészségügyi Szolgálat szakemberei a szükséges intézkedéseket haladéktalanul megtették.
2018. július 11.
Tavaly decemberhez viszonyítva idén júniusban a szarvasmarha- és a tehénállomány 10 ezerrel, illetve 2 ezerrel nőtt.
2018. június 21.
A génszerkesztés különbözik a széles körben használt génmódosítás technológiájától. Az elsőben egy szervezet DNS-én precízen elvégzett változtatásról van szó, az utóbbira az jellemző, hogy idegen génszekvenciákat illesztenek egy élőlénybe.
2018. június 11.
Ősszel 68 km hosszú szakaszon kerítést építenek a német határ mentén annak érdekében, hogy megvédjék a dán sertéságazatot az afrikai sertéspestis terjedésétől.
2018. május 28.
Az Agrárgazdasági Kutató Intézet (AKI) jelentése szerint az üzemekben 11 százalékkal több szarvasmarhát, 1,7 százalékkal több sertést és 15 százalékkal több baromfifélét dolgoztak fel az első negyedévben, mint az előző év azonos időszakában.
2018. május 18.
Az ASP nagyon ellenálló vírus, váladékokban és élelmiszerhulladékban hónapokig fertőzőképes lehet, ugyanakkor nem azonos a klasszikus sertéspestissel - az emberre nem veszélyes.
2018. május 17.
A fertőzés feltehetően Kárpátaljáról, a fertőzött, vírushordozó vaddisznók tavaszi vándorlása révén került át Magyarországra.
2018. május 3.
Ukrajna is kitiltotta piacáról a Magyarországról származó sertéshúsokat és sertés eredetű termékeket a Heves megyében talált vaddisznótetemben kimutatott afrikai sertéspestisre (ASP) hivatkozva.
2018. április 26.
Fontos hangsúlyozni, hogy az ASP az emberre nem veszélyes, az üzletekben kapható feldolgozott sertéshúsok és -készítmények a legnagyobb biztonsággal fogyaszthatók.