Házikert

Amit az oregánóról tudni kell

Agrofórum Online

Olasz ételek alapja a bazsalikom mellett és a magyar konyhakertek egyik ismert fűszernövénye. Mit érdemes tudni az oregánóról?

Az oregánó egy nagy kedvencem a fűszernövény-gyűjteményemben. Igen, jól írtam, fűszernövény-gyűjteményem van, mert imádom és gyűjtöm a legkülönfélébbeket, ami az egyik fontos tényezője az élelmiszer-manufaktúránknak. A házi fűszerek sokkal magasabb minőséget tudnak képviselni a bolti társaiknál, ráadásul, ha a fajon belül a fajtákat is ismerjük, akkor az igazi “ízfokozók” a kezünkben vannak. Oregánófajtából is több van a kertben, előszeretettel vizsgálom őket, miben mások az alapfajhoz képest. Mert akár a rovarlátogatottságban is eltérőek lesznek a különböző fajták.

Az alap oregánó, vagyis az Origanum vulgare

Az oregánó, más néven vadszurokfű, vadmajoránna a legalapvetőbb faj a konyhakertben. Az árvacsalánfélék családjába tartozik és már az ókori Egyiptomban is ismert növény volt.

Egyiptomban köhögéscsillapítóként volt ismert, az ókori Görögországban pedig sérülések gyógyítására használták.

Fűszerként a mediterrán konyhában kedvelt, ízvilága a majoránna és a kakukkfű keverékére emlékeztet. Ennek egyik oka a benne található aromaanyagok összetétele. Illóolajként is nagyon értékes növény, a természet antibiotikumának tartják: karvakrolt, illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő timolt tartalmaz. Illóolaja 85% feletti karvakrol hatóanyagot tartalmaz.

Az oregánó, másnéven vadszurokfű, vadmajoránna a legalapvetőbb faj a konyhakertben (fotó: Pexels)

Az oregánó egy évelő félcserje, mely akár a 80 cm-es magasságot is elérheti. Több alfaja ismert:

  • O. vulgare subsp. glandulosum
  • O. vulgare subsp. gracile
  • O. vulgare subsp. hirtum
  • O. vulgare subsp. virens
  • O. vulgare subsp. viridulum
  • O. vulgare subsp. vulgare

Tavasszal dugványozással is szaporítható, magvetéssel márciusi indítással lehet szaporítani. Kezdetben melegigényes, így a jó csírázáshoz és növekedéshez melegebb hőmérsékletre lesz szükség, legalább 18 Celsius-fok fölött legyen a csíráztató hőmérséklete.

Használhatom illóolajos növényvédelemre?

Az oregánóban található karvakrol és timol baktériumölő hatása régóta ismert. Így az évek során már kísérleti jelleggel teszteltük növényvédelmi célokra is. Hatása hasonló eredményeket mutat a teafás kezelésekhez, de itt is igaz, hogy az esti órákban érdemes kijuttatni, hogy ne tegye fényérzékennyé a növények levelét, mert akkor perzselhet.

Mint minden illóolajos keveréknél, itt is a szokásos detergensre lesz szükség, így önmagában nem oldódik az olaj a vízben.

Kiemelt kép: Pexels

Vadvirágok a kertben: mit vethetünk most? – Útmutató az őszi-téli vetéshez

2025. november 28. 05:40

Bemutatjuk, mely vadvirágok vethetők biztonsággal ebben az időszakban, és mire kell figyelni, hogy a magvetés sikeres legyen.

Ne dobja ki: így virágzik újra a korallvirág!

2025. november 27. 14:10

A korallvirág újravirágoztatása nem misztikum, hanem pontosan követhető növényélettani folyamat. Mutatjuk, mire van valóban szüksége.

Kell-e félni a borókáktól a kertben?

2025. november 27. 05:40

Cikkünkben áttekintjük, kell-e tartania a borókáktól, és milyen körülmények között jelenthetnek tényleges kockázatot.

Mennyi vizet kell télen a leandernek adni? Mutatjuk

2025. november 26. 14:10

A leander teleltetése során a helytelen öntözés több kárt okoz, mint a hideg. Mutatjuk, hogyan kerülhetjük el a leggyakoribb hibákat.

Inváziós kártevő: a babzsizsik

2019. március 24. 05:33

A babzsizsik közismert, veszélyes raktári kártevő, elsősorban a bab, másodsorban egyéb hüvelyes növények jelentős károsítója.

Miért fontos figyelni a rezisztenciára fajtaválasztáskor?

2025. november 19. 09:23

Tábla szélén rovatunkban egy búza árvakelésben levélrozsdát találtunk. A védekezés és a megelőzés lehetőségeiről kérdeztük Hertelendy Péter növényorvost.

Hamarosan megjelennek a virágbimbók a parlagfüvön – Védekezzünk ellene!

Az Alföld észak-keleti részén a természetes vegetáció és kultúrnövények az erős aszálytól szenvednek.

Levéltetvek elleni védekezés

2020. június 26. 07:22

A cseresznyelégy és a monília után a következő legdühítőbb ellenségeink a levéltetvek, amelyből idén különösen sok van jelen a kertekben és ültetvényekben. Ezek az apró rovarok kolóniákat alkotva telepszenek meg a növényeink fiatal hajtásain már kora tavasszal, miután pete alakban sikeresen átteleltek a fák kéregrepedéseiben, rügyein, egyéb növényi részeken. Évente több, akár 10-12 nemzedékük is fejlődik hazánkban.