Házikert

Amit az oregánóról tudni kell

Agrofórum Online

Olasz ételek alapja a bazsalikom mellett és a magyar konyhakertek egyik ismert fűszernövénye. Mit érdemes tudni az oregánóról?

Az oregánó egy nagy kedvencem a fűszernövény-gyűjteményemben. Igen, jól írtam, fűszernövény-gyűjteményem van, mert imádom és gyűjtöm a legkülönfélébbeket, ami az egyik fontos tényezője az élelmiszer-manufaktúránknak. A házi fűszerek sokkal magasabb minőséget tudnak képviselni a bolti társaiknál, ráadásul, ha a fajon belül a fajtákat is ismerjük, akkor az igazi “ízfokozók” a kezünkben vannak. Oregánófajtából is több van a kertben, előszeretettel vizsgálom őket, miben mások az alapfajhoz képest. Mert akár a rovarlátogatottságban is eltérőek lesznek a különböző fajták.

Az alap oregánó, vagyis az Origanum vulgare

Az oregánó, más néven vadszurokfű, vadmajoránna a legalapvetőbb faj a konyhakertben. Az árvacsalánfélék családjába tartozik és már az ókori Egyiptomban is ismert növény volt.

Egyiptomban köhögéscsillapítóként volt ismert, az ókori Görögországban pedig sérülések gyógyítására használták.

Fűszerként a mediterrán konyhában kedvelt, ízvilága a majoránna és a kakukkfű keverékére emlékeztet. Ennek egyik oka a benne található aromaanyagok összetétele. Illóolajként is nagyon értékes növény, a természet antibiotikumának tartják: karvakrolt, illóolajat, cseranyagot, keserű anyagot és gyulladáscsökkentő timolt tartalmaz. Illóolaja 85% feletti karvakrol hatóanyagot tartalmaz.

Az oregánó, másnéven vadszurokfű, vadmajoránna a legalapvetőbb faj a konyhakertben (fotó: Pexels)

Az oregánó egy évelő félcserje, mely akár a 80 cm-es magasságot is elérheti. Több alfaja ismert:

  • O. vulgare subsp. glandulosum
  • O. vulgare subsp. gracile
  • O. vulgare subsp. hirtum
  • O. vulgare subsp. virens
  • O. vulgare subsp. viridulum
  • O. vulgare subsp. vulgare

Tavasszal dugványozással is szaporítható, magvetéssel márciusi indítással lehet szaporítani. Kezdetben melegigényes, így a jó csírázáshoz és növekedéshez melegebb hőmérsékletre lesz szükség, legalább 18 Celsius-fok fölött legyen a csíráztató hőmérséklete.

Használhatom illóolajos növényvédelemre?

Az oregánóban található karvakrol és timol baktériumölő hatása régóta ismert. Így az évek során már kísérleti jelleggel teszteltük növényvédelmi célokra is. Hatása hasonló eredményeket mutat a teafás kezelésekhez, de itt is igaz, hogy az esti órákban érdemes kijuttatni, hogy ne tegye fényérzékennyé a növények levelét, mert akkor perzselhet.

Mint minden illóolajos keveréknél, itt is a szokásos detergensre lesz szükség, így önmagában nem oldódik az olaj a vízben.

Kiemelt kép: Pexels

Február 1. a Tisza élővilágának emléknapja

2026. február 1. 05:40

2026-ban február első vasárnapján ismét leróhatjuk tiszteletünket a Tisza felbecsülhetetlen értékű élővilága előtt.

Pálmát metszeni? Igen, de csak nagyon óvatosan

2026. január 31. 14:10

A pálmák metszése több kárt okozhat, mint hasznot. Megmutatjuk, mikor szabad beavatkozni, és mikor jobb békén hagyni a növényt.

Mire kell figyelni fával fűtéskor?

2026. január 31. 05:40

A nem megfelelő tüzelőanyag, a rosszul karbantartott fűtőberendezés vagy a helytelen használat nemcsak pazarló, hanem veszélyes is lehet.

Ne dobja ki! Ezek a fűszernövények szó szerint feltámadnak

2026. január 30. 11:10

Kidobta volna a bazsalikomot vagy mentát? Ne tegye! Egy egyszerű trükkel újra életre kelnek – és működik!

A tavaszi repceszezonról

2022. május 12. 06:38

Alighanem egyetértenek velünk abban a repcetermesztők, hogy egyáltalán nem volt egyszerű a tavaszi szezon.

Papír csomagolóanyag, biológiai növényvédelem - példaértékű fejlesztési irány

2021. május 30. 05:39

A francia Savéol szövetkezet egy egész sor paradicsomban felhasználható peszticidmentes növényvédelmi megoldást kínál.

Sok fejtörést okoz az e-permetezési napló a gazdáknak

2023. május 23. 09:36

2023. január 1-jétől a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) felületén kell vezetnie a gazdálkodóknak az elektronikus permetezési naplót.

A borsó-aknázólégy

2019. január 19. 05:38

Az inváziós kártevők sorozatban ezúttal a borsó-aknázólégy földrajzi elterjedését, biológiáját, tápnövénykörét és az ellene való védekezés lehetőségeit mutatjuk be.