Nemcsak ászkarákok, csigák, pókok, kétéltűek költözhetnek a nedvesen tartott fahalomba a kert egyik árnyékos sarkába, hanem számos rovarfaj is megtalálja itt a számítását. Van egy különleges vendégünk is, akinek a kedvéért akár egy kicsit módosíthatjuk is a fakupacot, cserébe gyönyörű látványában gyönyörködhetünk.
Egyik előző cikkemben végigvettük a gyors és szakszerű fakupac, mint élettér kialakításának lépéseit, ezután a különböző állatfajoknak néztünk utána, amelyek menedékre vagy éléskamrára lelhetnek a fahalomban, most pedig a különböző rovarfajokra térnék ki.
A leggyakoribb albérlők
A rovarok jelentős többsége nemcsak táplálék vagy menedékhely céljából keresi fel a fakupacot, hanem mert a peterakáshoz és a lárvák számára is kiváló helyet biztosít.
Vendégeink lesznek itt a nagytestű bogarak közül a kis szarvasbogár (Dorcus parallelipipedus), amely ugyan eltörpülni látszik nagyobb rokona mellett, mégis a felnőtt példányok elérhetik a 30-32 mm-t is, és a nagy szarvasbogárral ellentétben a kifejlett egyedek képesek áttelelni is, amihez kiváló helyet jelent a fakupac, ahol a lárváik is fejlődtek.
Számos futrinkafaj is otthont találhat a fahalomban, mint a magyar futrinka (Carabus hungaricus), amely éjszaka aktív ragadozó bogár, számos puhatestű kártevő (köztük csigák) fogyasztója is. Peterakásuk, telelésük inkább a talajhoz kapcsolódik, de napközben a búvóhelyükként egy nedves, zegzugos közeg szolgál a legjobban.
Bűzös holyva
A holyvafélék a futrinkákhoz hasonlóan hasznos ragadozók a kertben, köztük is a legnagyobb termetű bűzös holyva (Ocypus olens) az egyik leggyakoribb faj egész Európában és Magyarországon is. 20-30 mm nagyságúra nő meg ez a fénytelen fekete színű rovar, lárva alakban és kifejlett formában is éjszaka aktív ragadozó. Nappal az avarban, kövek alatt bújnak meg.
Egy különleges vendég
Köszönthetünk a fahalomban egy nem mindennapi rovart is, a poszméhek közül a kövi poszméhet. Ellentétben a kaptárban élő méhekkel, a poszméhek rövid ideig tartó, kis társas kolóniákat alkotnak, és nem építenek fészket maguknak. A királynőjük minden évben egyedül telel át, és tavasszal hozza létre az új közösséget. A királynők általában közvetlenül a föld alá ássák magukat, ahol a téli nap nem ébreszti fel őket túl korán. A fakupacunk tökéletes, árnyékos védelmet nyújthat a számukra.
A félreértett fülbemászó
A közönséges fülbemászó (Forficula auricularia) igen gyakori a hazai kertekben is, ahol sajnos nem örülünk annyira neki. Ez a kb. 15 mm hosszúra növő rovarunk napközben kövek, faanyagok (pl. mulcs, fahalom) alá húzódik be, éjszaka pedig aktívan vadászik. Növényi és állati táplálékot is fogyaszt, fontos lebontó szervezet is, mert neki az is mindegy, hogy élve vagy halva fogyasztja el a zsákmányt. Ellentétben sok rovarral, a fülbemászó nősténye gondoskodik a petékből kikelt lárvákról, és földbe vájt bölcsőben neveli őket, ahova ősszel a tojásokat rakta le.
Bár gyerekkorunk óta nagyon tartunk ettől a rovartól, mert mindenki azt mondta nekünk, hogy nem véletlenül fülbemászó a neve. Azonban szerencsére semmi köze a nevének a bizarr mendemondákhoz, nevét ugyanis az emberi fülhöz hasonló alakú szárnyáról kapta. Ugyan ritkán repül a fülbemászó, szárnya mégis gyönyörű szivárványszínű.
Segítsük a szarvasbogarat is!
A nagy szarvasbogár (Lucanus cervus) egy rendkívül gyönyörű, viszonylag ritkán látható bogarunk, amelynek lárvája a cserebogáréhoz hasonló pajor. Hatalmas különbség a két faj lárvája között az, hogy míg a cserebogár lárvája az élő növények zsenge gyökerét szereti dézsmálni, addig a szarvasbogár pajor szigorúan elhullott gallyak, ágak, növényi maradványok fogyasztásával él a talajban. A kerti fakupac az ő élőhelyét is képes megteremteni, egy kis módosítással.
Ehhez a fakupac alsó szintjeit be kell temetnünk, hogy az ott élő pajor hozzájusson a faanyaghoz. Ássunk egy kb. 50 cm mély lyukat, majd helyezzük a farönköket a földbe. Töltsük ki a lyukat kisebb gallyakkal, ágakkal, majd földdel és temessük be. A korhadó faanyag évekre elegendő táplálék lesz a pajoroknak, amelyek 5 éven keresztül fejlődnek a földben, mielőtt bebábozódnak.
Kapcsolódó cikkek:
- Hogyan segíti egy fakupac a kert természetes élővilágát?
- A kertünkbe épített fakupac lakói
- Kertkialakítás a permakultúra jegyében
- Mit kell tudni a permakultúráról?
- Takarónövények árnyékos helyre
- Árnyéktűrő és árnyékkedvelő évelő és egynyári dísznövények
- Árnyéktűrő és árnyékkedvelő díszcserjék és páfrányok
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Baglyok a kertben? Isten hozta őket!
- Mely csigafajok nem tesznek kárt a kertünkben?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
