A kertünkbe épített fakupac lakói
Megépítettük a fakupacot a kertben, mint természetes élőhelyet az ott élő megannyi állat és növény számára. Milyen állatokat várhatunk albérlőknek? Mivel fognak táplálkozni ezek a fajok? Segítenek nekünk az egészséges kerti élet fenntartásában?
Az utolsó kérdésre a válasz egyértelmű igen. A fakupacba beköltöző megannyi állatfaj nemcsak saját magát, de minket is segít a kerti ökoszisztéma egészséges működésének megtartásában.
Ahogy azt a fakupac építésével foglalkozó cikkben is írtam, egy nedves környezetbe létrehozott fahalom tökéletes élőhelyet biztosít egész évben sokféle bogár-, gerinctelen-, emlős- és kétéltűfajnak is. Ebben a cikkben az ászkarákokkal, a pókokkal, kétéltűekkel, százlábúakkal, ezerlábúakkal és csigafajokkal foglalkozunk. Kiegészítésképpen pár tippet még megosztok a fakupac építésével és szinten tartásával kapcsolatban.
Szárazföldi ászkarákok
A szárazföldi ászkarákokkal sokszor találkozunk, amikor valamilyen talajmunkát vagy mulcsozást végzünk éppen a kertben. Ezek a fajok, bár bogarakra emlékeztetnek, valójában a felsőbbrendű rákok osztályába tartoznak, akárcsak a vízben élő garnélarák vagy a homár. Bár a szárazföldi ászkarákok élettere nem a víz, mégis szükségük van nedvességre ahhoz, hogy az életfunkcióik (pl. légzés) egészségesen működjön. Ezért egy nedvesen tartott fakupac tökéletes élőhely a számukra. Emellett rendkívül nagy szolgálatot tesz nekünk a táplálkozásával, ugyanis nagyon fontos lebontó munkát végez: nemcsak növényi maradványokkal, de gombafonalakkal és spórákkal is táplálkozik.
Közülük leggyakrabban a foltos pinceászkával (Oniscus asellus) találkozhatunk.
Pókfajok
Számos pókfaj is szívesen keres kiadó lakást a fakupacban, köztük a sárgás fojtópók is (Dysdera crocata), amely ászkarákokkal táplálkozik. Ezzel minden esetben számolnunk kell, ugyanis ahol megjelenik egy alacsonyabb rendű állatfaj (pl. bogár, ászkarák stb.), ott hamarosan megjelenik a ragadozója is. Ez a hazánkban sok helyen előforduló pókfaj éjszaka aktívan vadászik zsákmány után, és nem a hálóban várja, hogy belerepüljön az áldozat. Nagyon erős rágó szájszervük van ezeknek a pókoknak, amellyel tökéletesen át tudják szúrni a faanyagot vagy a kitinpáncélt is.
Kétéltűek
Bizony a nedves fakupacban előszeretettel bújhatnak meg a különböző békafajok is. A kétéltűek menedéket és élelmet keresnek a fahalomban, és különösen télen van szükségük egy fagymentes helyre a hibernáció idejére. Ezt az időszakot a legtöbb faj nem a vízben, hanem a szárazföldön tölti, ezért a nedvesen tartott fakupacban gond nélkül át tudnak telelni. Évközben örvendjünk a jelenlétüknek, ugyanis semmilyen kárt nem tesznek a kertünkben, sőt! Rengeteg kártevő vagy idegesítő rovar elfogyasztásával segítenek minket.
Százlábúak és ezerlábúak
Százlábúak és ezerlábúak egyaránt megjelenhetnek a fakupacban otthont és élelmet keresve, mégis sok különbség van a két csoport életmódja és viselkedése között.
Az ezerlábúak teste hengeresebb, mint a százlábúaké, és a lábuk a talaj felé, lefele néz. A százlábúaknak ezzel ellentétben kevesebb lábuk van, és azok is oldalra nyúlnak ki. Az ezerlábúak – annak ellenére, hogy ennyi láb megkívánná a mozgalmas életet – komótosan fogyasztják az elhullott növényi anyagokat, míg a százlábúak gyors, könyörtelen vadászok: rovarokat, pókokat és meztelencsigákat is zsákmányolhatnak.
Csigafajok
A csigák, legyenek házasok vagy meztelencsigák, a nedves élőhelyeket szeretik, ahova napközben a tűző nap elől elbújhatnak. Adja magát, hogy egy nedves fakupacnak ők is gyakori vendégei lesznek. Ettől nem kell elvetnünk a fakupac kertbe építését, ugyanis nem minden csigafaj eszik élő növényi részeket – vannak olyan fajok, amelyek növényi maradványokat fogyasztanak, és fontos lebontói a faanyagoknak is.
Ha túlságosan elszaporodnának, vagy túl sokan érkeznének lakni a fakupacba, akkor a sündisznók, madarak és ragadozó rovarok elintézik a „felesleget”. Ez a hatalmas előnye egy természetes élőhely kialakításának a kertben.
További tippek a fakupac építéséhez és fenntartásához
Ha további faanyagra van szükségünk, és éppen nem „termeltünk” a kertben alapanyagot hozzá, érdeklődjünk a családtagoknál, szomszédoknál, hogy van-e felesleges rönk, ág, gally, amit fel tudunk használni az építéshez vagy pótláshoz.
Semmiképpen ne erdőből vagy más természetes élőhelyről hozzunk el farönköt vagy ágakat, azokat hagyjuk meg az ott élő állatoknak, ne zavarjuk meg az életterüket!
Ha tényleg sikerül az év nagy részében nedvesen tartani a fakupacot, úgy a legnagyobb számú állatközösségnek tudunk élőhelyet biztosítani. Azt érdemes tudni, hogy ha teljes árnyékba tettük a fahalmot, ahova a nap egyik szakában sem süt nap, azzal egyes bogárfajok megtelepedését nem tudjuk előmozdítani, így érdemes úgy tervezni, hogy naponta pár órát süsse a nap a fakupacot.
Egy félárnyékban, árnyékban kialakított fakupac köré számos növényfaj is megtelepedhet. Az előző cikkben említettem már a mohát, de számos zuzmófaj, páfrányok, kankalin is jól érzi magát ilyen élőhelyen, így akár ültethetünk is a fahalom közelébe árnyékkedvelő növényeket.
Kapcsolódó cikkek:
- Hogyan segíti egy fakupac a kert természetes élővilágát?
- Kertkialakítás a permakultúra jegyében
- Mit kell tudni a permakultúráról?
- Takarónövények árnyékos helyre
- Árnyéktűrő és árnyékkedvelő évelő és egynyári dísznövények
- Árnyéktűrő és árnyékkedvelő díszcserjék és páfrányok
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Baglyok a kertben? Isten hozta őket!
- Mely csigafajok nem tesznek kárt a kertünkben?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfajnak milyen eleséggel készüljünk?
- Madáretetés a ház körül – melyik madárfaj hol keresi az eleséget?
Krausz Dóra blogja
„Csináljuk, de kedvvel!” – szeretett Nagyapám lelkesítő mondata vált egyik mottómmá, amikor úgy döntöttem, a mezőgazdaságban szeretnék értékteremtő munkát végezni egy élet hivatásaként. Ennek a célnak az eléréséhez a családomtól és barátaimtól támogató szeretetet és minden segítséget megkapok mind a mai napig. Korábbi tanulmányaimat Budapesten végeztem, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnökként, ahonnan a fenntartható növénytermesztés és növényvédelem iránti elköteleződésem vitt egyenesen Gödöllőre. A Szent István Egyetemen növényorvos hallgatóként megszerzett tudásommal és egy dinamikus kutatócsoport tagjaként gyűjtött tapasztalataimmal szeretném a fenntartható növényvédelem és a környezettudatos háztáji gazdálkodás elveit minél több emberrel megismertetni. Bár még nekem is rengeteget kell tanulnom, e témákban szeretném segíteni a kedves Olvasókat annyi új ötlet, új tapasztalat, új szemlélet megosztásával, amennyi becsülettel módomban áll. Hiszem, hogy értő odafigyeléssel, kitartással, nyitottsággal és lelkes hozzáállással hosszú távon gyümölcsöző a Természettel való együttműködés.
