A háziméhekről rengeteg cikk, tanulmány, videó és kép született, viszonylag jól ismerjük ezeket a szorgos rovarokat. De számos meghökkentő tény bizonyítja, milyen különlegesek és pótolhatatlanok a világban.
A beporzókról szóló cikksorozat utolsó részében a háziméhek életéről gyűjtöttem össze számos érdekességet. Eddig olvashattunk a kétszárnyúakról, a lepkékről és darazsakról, a bogarakról és a vadméh-fajokról, amelyek mind segítenek a rovarmegporzású növények megtermékenyítésében.
Ebben a cikkben kicsit bővebben lesz szó a háziméhek látásáról, nektárgyűjtéséről, szaporodásáról, a fullánkokról, a munkájukról, és egy kis ráadás különleges tényekkel arról, hogy mennyire régóta, mennyire jól szervezetten, és milyen remekül végzik a dolgukat.
A háziméhek nektárgyűjtése
A háziméhek mézelő növények virágaiból vonják ki a nektárt. Két gyomruk közül az egyik szolgál a nektár felhalmozására, így szállítják a kaptárba. Nem táplálkoznak közvetlenül a virágokon, hanem virágról virágra szállnak, hogy összegyűjtsék az értékes nektárt és visszatérjenek vele a kaptárba.
Egy dolgozó méh naponta akár 8 km-t is repülhet, és ahhoz, hogy telerakja nektárral a „buttonyt”, 1500 virágot kell meglátogatnia és nektárt nyernie belőlük. Mindeközben virágport is gyűjtenek, és a serény munka közben a méheket teljesen beboríthatja a virágpor. A testükre ragadt virágport szállítva képesek beporozni a rovarmegporzású növényeket, és ezzel pótolhatatlan szolgálatot tesznek a természetnek.
A háziméhek látása
A látásban 5 darab, különböző funkciókkal rendelkező szem segíti a háziméheket, viszont a látásuk százszor gyengébb, mint az emberé, így csak néhány cm-es távolságból látják tisztán a virágokat.
A fejük tetején van három szem, amelyek fényreceptorokkal érzékelik a fény intenzitását és az irányát, így segítik őket a navigációban. Ezzel a három szemével látja a méh az UV-színeket, amiket mi nem tudunk érzékelni. Ennek köszönhetően képesek felhős időben is kitűnően tájékozódni. A maradék két szeme kicsit lejjebb helyezkedik el a fejen és apró lencsékből áll. Ennek segítségével kicsi mozaikokból rakja össze azt, amit éppen néz.
A háziméh nem minden színt lát, amit mi érzékelni tudunk. Az általuk látott színek a sárga, a zöld, a kék és az ibolya, és nem látják a vörös és a narancs árnyalatait, illetve a fehéret. Viszont nagyon hatékonyan meg tudják különböztetni a virágok szín- és mintakombinációját, így nem csak a gyengébb színlátásukra tudnak hagyatkozni.
A háziméhek szaporodása
A méhcsaládok természetes szaporodása maga a rajzás. Abban a családban, ahol a méhek egészségesek, van megfelelő mennyiségű élelem, és a tavaszi robbanásszerű fejlődés során elérték a kellő mennyiségű létszámot, akkor feltámad a szaporodási ösztön.
Először új anyaméheket (királynőket) nevelnek, majd a kikelés előtt néhány nappal a méhek egy része – feltankolva mézzel – a régi anyával felkerekedik és új lakóhelyet keres magának. A régi családban eközben kikel az új anya, majd párosodik, és megalakítja az új családot. Párzás során az anya akár 20 herével is párosodhat, amelyek ivarsejtjeit elraktározza és ebből gazdálkodik egész életén keresztül.
A herék (hím ivarú méhek) egyetlen feladata, hogy a méhanyát megtermékenyítsék. A megtermékenyítés csak kevés herének sikerül, és ők is az életüket adják érte, ugyanis a párzás után a herék nemiszerve kiszakad és rövid időn belül életüket vesztik. Azok a herék, amelyek nem termékenyítették meg a királynőt, azok sem járnak jobban, mert amikor már nincs szükség rájuk, a dolgozó méhek kiűzik őket a kaptárból és éhen halnak.
A fullánkok…
A heréknek nincs fullánkja, ezért nem tudnak szúrni. Csak a királynőnek és a dolgozó méheknek van fullánkja, de ez utóbbiak is elsősorban a kaptár közelében használják, védve a javaikat. A kaptártól távol, gyűjtőmunka közben a méhek nem támadnak, csak kivételesen lehet egy szúrást beszerezni, ha véletlenül összenyomjuk, rálépünk, esetleg a hajunkba vagy ruhánkba akadnak.
A támadó méh elsősorban a felhalmozott készleteit védi. Amint az első méh kiszúrta fullánkját, a levegőbe került feromonok, további méheket ingerelnek támadásra.
A háziméh munkája számokban
A dolgozó méhek a gyűjtési szezonban átlagosan 30-45 napig élnek. Az áttelelő méhek hosszabb életűek, a 4-6 hónapos kort is megélhetik.
Egy méh átlagosan 24 km/h sebességgel képes repülni. A leterheltségüktől függően ez 20-40 km/h között változik, de ritkán érik el a „végsebességet”. Egy kirepülés alkalmával akár 1000 virágot is meglátogathat, de ha ritkásabb a növényállomány, akkor „csak” 50-et. A méhek által bejárt röpkörzet egy 5-6 km sugarú kör, ami több mint 7800 hektárnak felel meg. Egy út kb. 35 percig tart, ezalatt kb. 70 mg nektárt gyűjt egy méh.
1 kg méz megtermeléséhez kb. 2 millió virágból szerzett nektárra van szükség, ehhez kb. 144 000 km utat kell megtenniük, ami alatt háromszor megkerülhetnék a bolygót. Egy üveg méz összegyűjtéséhez több mint 500 méh „életműve” szükséges.
A kaptárba beszállított nektármennyiség kevesebb, mint amennyit az út során összegyűjtenek, mivel egy részét közben elfogyasztják. Egy méhcsalád évi mézfogyasztása 60-70 kg.
A háziméh szárnyának jellegzetes zümmögő hangját annak köszönhetjük, hogy másodpercenként akár 11.000-szer is rezdülhet a propellere.
Az anyaméh egész életében petéket rak, naponta akár 2000-et is. Egész éves „munkájának” eredményeként akár 200 ezer petét is lerakhat.
Hihetetlen!
Zárásképpen íme néhány ráadás a háziméhekkel kapcsolatos hihetetlen tényekről:
- Egy méhcsalád egy anyaméhből, 24 ezer heréből, és 50-60 ezer dolgozó méhből áll.
- A kutatások igazolták, hogy a méhek valóságos zsenik. A matematikában mindenesetre verhetetlenek, ugyanis képesek kiszámolni távolságokat és szögeket, a nap állásához viszonyítva és a föld görbületét is figyelembe véve. Vagyis a méhek tudják, hogy a föld gömbölyű!
- A legidősebb méh, amelyet a tudósok borostyánba ágyazva megtaláltak kb. 100 millió éves.
- Egy egészséges ember halálához 1000 méhcsípés szükséges rövid időn belül (allergiások esetében ez a szám nagyságrendekkel is kisebb lehet).
- A háziméhek képesek felismerni emberi arcokat.
- A hangyához hasonlóan a testük tömegének többszörösét is elbírják.
Kapcsolódó cikkek:
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék II.
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A méhfélék I.
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – Lepkék és darazsak
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A kétszárnyúak
- Ismerjük fel a beporzó rovarokat a kertünkben! – A bogarak
- Természetes beporzó szervezetek
- Környezettámogató kertészkedés II. rész
- Közös ügyünk a méhvédelem!
- Hogyan készítsük fel a kertünket az állatok téli megsegítésére?
- Hogyan segíthetjük a kertünkben élő hasznos rovarokat? I. rész – építsünk rovarhotelt!
