Ház, táj blog

Mit kell tudni a fitoplazmáról?

Agrofórum Online

Miután hazánk szőlőültetvényei is sorban fertőződnek a szőlő legpusztítóbb, bejelentésköteles kórokozójával, a szőlő aranyszínű sárgaság betegségét okozó fitoplazmával, sajnos érdemes közelebbről is megismerkednünk ezzel a kórokozóval.

A fitoplazmát (eredeti nevén mikoplazma) elsőként 1967-ben mutatták ki elektronmiroszkóppal őszirózsa, császárfa, burgonya és szeder növényekből, majd ugyanebben az évben mutatták ki kabócák szervezetében is. Az ezt követő évtizedben megvizsgálták a kórokozó szaporodási képességét, felderítették a terjedésének lehetséges módjait, és felfedezték a spirál alakú fitoplazmákat (spiroplazma).

Növényvédelmi szempontból fontos felfedezés volt, hogy a kórokozó elsődleges terjesztői állatok (pl.: kabócafajok), de a kísérletek szerint a szulák (Convolvulus) és aranka (Cuscuta) növénynemzetség egyes tagjai is képesek fitoplazmaátvitelre.

A növényeket megbetegítő fitoplazma-betegségek nevét az angol nyelv szabályai szerint kell kiejteni. A név a kórokozó fő gazdanövény nemzetségének a nevéből, az azon megfigyelt legfőbb tünet megnevezéséből, és a phytoplasma szóból áll, például:

Apple proliferation phytoplasma (almasöprűsödés).

Aster yellows phytoplasma (sárgarépa sárgalevelűsége).

Kivételt képez, ha a szakirodalom más nyelvet használ a betegség leírására, például a szőlő (aranyszínű) sárgaságára a francia (Grapevine) Flavescence dorée phytoplasma (röviden FD) megnevezéssel hivatkozik. Ezek az elnevezések a vírusok által okozott betegségek nevezékéhez hasonlítanak.

A fitoplazmák meghatározása többféle módszerrel és többféle tulajdonság alapján is lehetséges:

  • fitoplazma morfológiai bélyegei alapján elektronmikroszkóppal (pl.: méret, alak);
  • tesztnövények segítségével;
  • PCR-eljárás: nemcsak a fitoplazmák meghatározására, hanem a növényfertőzöttség kimutatására is használják;
  • szerológiai teszt: ezt az eljárást nem a különböző fitoplazmák elkülönítésére, hanem más kórokozókkal való rokonság feltérképezésére használják.
A sárgarépa sárgalevelűségét okozó fitoplazma dísznövényeket és zellert is fertőz
A sárgarépa sárgalevelűségét okozó fitoplazma dísznövényeket és zellert is fertőz

A fitoplazma jellemzői

A fitoplazma növénykórtani szempontból egy valóságos mestermű. Rendkívül nehéz védekezni ellene a különleges életformája, valamint a sokoldalú szaporodási és terjedési stratégiája miatt is.

Legfontosabb jellemzői:

  • teste egy sejtből áll, amely szilárd sejtfallal nem, de magállománnyal (maghártya nélküli sejtmag) rendelkezik;
  • alakjuk rendkívül változatos (pl.: lehet hengeres, elágazó, gömbölyű, alaktalan);
  • méretük is igen eltérő lehet (0,06-1,1 mikrométer átmérőjű);
  • örökítőanyaga DNS-ből, RNS-ből és fehérjéből tevődik össze;
  • élő gazdanövényben és elhalt anyagon is képes élni (úgynevezett fakultatív parazita);
  • a növényeken belül a háncsrészben (floém) lokalizálható;
  • ivartalanul szaporodik, osztódásra és sarjadzásra is képes.

Jelentőségük miatt a fitoplazmák külön kórokozócsoportot alkotnak. Számos tulajdonságuk a baktériumokhoz teszi hasonlatossá a fitoplazmákat, mégis sok jellemzőjük eltér azoktól:

A baktériumokhoz hasonlóan:A baktériumoktól eltérően:
EgysejtűekA fitoplazmáknak nincs szilárd sejtfaluk
A sejtben csak magállomány találhatóAntibakteriális szerek hatástalanok ellenük (pl.: penicillin, szulfonamidok)
Kétféle nukleinsav (DNS, RNS) található bennükA fitoplazmák terjedését egyedül a tetraciklin-vegyületek gátolták a laboratóriumi kísérletek során
 Terjedésük állati és növényi vektorokkal* is lehetséges
*vektor (itt): az az élő szervezet, amely képes kórokozók (vírusok, fitoplazmák) felvételére, hordozására, szállítására és leadására is, így segítve a betegség terjesztését.

A fitoplazmák átvitele

A fitoplazmák terjedését azok átvitele garantálja a fertőzött gazdanövényről a másik, még egészséges gazdanövényre. A fitoplazmák eredményesen terjednek az alábbi módokon:

  • Oltással: ezzel a szaporítási eljárással a legtöbb fitoplazma átvihető. Az átvitel feltétele, hogy az oltás sikeres legyen, vagyis a fertőzött és az egészséges növény szövetei összeforrjanak. Ennek a terjedési módnak értelemszerűen az oltással szaporított fás növények esetében van nagy jelentősége.
  • Vegetatív úton történő szaporítással (pl.: sarjakkal, dugványokkal vagy szemzőhajtással).
  • Állati vektorokkal: legfontosabb állati vektorok a kabócák, de atkák, földibolhák és levélbolhák is képesek egyes fitoplazmák terjesztésére.
  • Növényi vektorokkal: bár bizonyos szulákfajok is képesek fitoplazma-átvitelre, növénykórtani szempontból egyedül bizonyos arankafajoknak van jelentősége a terjesztésben (például a stolbur phytoplasma fontos vektorai a nagy aranka, a kis aranka és a lenfojtó aranka).
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége jelentős termésveszteséggel jár
A szőlő aranyszínű sárgaság betegsége jelentős termésveszteséggel jár

A gazdanövényeken okozott tünetek

A fitoplazma által okozott betegségek legfontosabb tünetei az érintett növényi rész színének a változása (sárgulás), vagy burjánzás.

Sárgulással járnak a következő fitoplazmás megbetegedések:

  • a szőlő aranyszínű sárgasága,
  • a ribiszke atavizmusa,
  • a kardvirág sárgasága,
  • a sárgarépa sárgasága vagy sárgalevelűsége.

Burjánzást okoznak a következő fitoplazmás megbetegedések

  • almasöprűsödés,
  • a szamóca söprűsödése,
  • a málna törpülése,
  • a paradicsom sztolburos betegsége.
Az almasöprűsödés oltással és kabócák által is terjed
Az almasöprűsödés oltással és kabócák által is terjed

Védekezés a fitoplazmák ellen

A fitoplazmák elleni védekezés sok tekintetben hasonlít a vírusok elleni védekezésre. Kulcsfontosságú a jelentősége:

  • fitoplazma-rezisztens fajták ellőállításának – ott, ahol ez lehetséges;
  • fitoplazmától mentes szaporítóanyag előállításának és alkalmazásának;
  • karantén (zárlati) intézkedéseknek a károsítók behurcolásának megakadályozásában;
  • állati vektorokkal történő átvitel lehetőségének minimalizálásában a kártevő elleni védekezéssel;
  • növényi vektorokkal történő átvitel lehetőségének csökkentésének a gyomnövények elleni védekezéssel.

Ezeken kívül még lehetséges a védekezés:

  • fizikai eljárással (ritka): ez hőkezelést jelent (hőterápia);
  • kémiai eljárással: a fitoplazmák fehérjeszintézisét gátolják, ami csak többszöri kezelést követően vezet eredményre laboratóriumi körülmények között.

Képek forrása: EPPO Global Database

Kapcsolódó cikkek:

A sünbarát kert növényei

2025. október 16. 05:40

Nagyon fontos, hogy segítsük a környezetünkben élő hasznos rovar-, kétéltű-, madár- és emlősfajokat, hogy hosszú távon egészséges kertet gondozhassunk!

Jó hír: egyre kevesebb élelmiszer kerül a szemétbe a magyar háztartásokban

2025. október 14. 05:40

A Nébih 8 éve vizsgálja hazánkban a családi élelmiszerhulladék-termelést. A legújabb összesítés szerint harmadával csökkent az élelmiszer-pazarlásunk.

Növények a fesztiválok középpontjában III.

2025. október 9. 05:40

Cikksorozatunkban összegyűjtöttük hazánk legnépszerűbb, növényekről szóló ünnepeit. Most érkezzenek a hagyományos sütemények, pálinkák és lekvárok legfinomabb alkotóelemei!

Növényszaporítás a kiskertben – évelők tőosztása

2025. szeptember 29. 05:40

A tőosztás a növények szaporításának egyik legelterjedtebb módszere, amelynek során a növény kifejlett vagy még fejlődés alatt lévő vegetatív részeit használjuk fel.

A kacs, a szőlő indája (2/2.)

2019. március 19. 06:36

A szőlő a különleges kúszó és futó növényi csoporthoz tartozik, amely tagjai sajátos szerveikkel a fény felé kapaszkodnak, támaszkodnak és rögzítik hajtásaikat. E fontos funkciót végző szerv a kacs.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: az érzékeny almafajtákon egyre gyakoribb a kalciumhiány okozta gyümölcsfoltosság

2023. szeptember 12. 14:10

Csonthéjas gyümölcsű ültetvényekben minimális mértékűre csökkent a keleti gyümölcsmoly repülése, termés- és hajtáskárt nem látni a fákon.

A károsító helyzet alakulása 2019-ben és várható következményei (17. rész)

2020. február 5. 11:02

A szőlőtermesztők számára kihívásokkal teli 2019 után, az idén is fel kell készülni arra, hogy az időjárás alakulásától függően bármelyik kórokozó vagy kártevő okozhat meglepetéseket, amire már most fel kell készülni lelkiekben és szakmai téren egyaránt.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: sok a varasodással fertőzött alma, lisztharmat veszélyezteti a szőlőt

2023. július 12. 14:40

Július második dekádjára a forró, nyári időjárás vált uralkodóvá. A hőséget csak időnként zavarták meg záporok, zivatarok, helyenként jégverés tette tönkre a termést. A nappali maximum hőmérséklet általában 30 Celsius-fok körül alakult, de éjszakára sem csökkent 20 fok alá a levegő hőmérséklete. A magas relatív páratartalom miatt reggelente erős a harmatképződés. A magas hőmérséklet csökkentette a betegségek terjedését, de teljesen nem szüntette meg.