5. Csupaszcsigák
2019-ben a kertészeti kultúrákban, de helyenként a szántóföldön is nehezen leküzdhető károkat okoztak a csupasz vagy más néven a meztelen csigák. Magyarországon több csupaszcsiga folyamatos jelenlétével kell számolnunk. Az őshonosnak tekinthető nagy meztelen csiga, az óriás meztelen csiga, a sárga pincecsiga és a barna nagy csupaszcsiga már régóta általánosan elterjedt kártevőnek számít természetes és gazdálkodásra használt területeinken. Károsításuk általában nem haladta meg az emberek ingerküszöbét.
Spanyol csupaszcsiga (Arion vulgaris)
Az utóbbi években feltűnt csupaszcsigák közül a legnagyobb károkat a spanyol csupaszcsiga okozza. Invazív kártevőnek számít, mert hazánkban észrevehető károkat csak 1985-1990 óta okoz. A faj spanyolországi eredetű, de napjainkra gyakorlatilag egész Európában megtalálható. Hozzánk Ausztria irányából került, majd fokozatosan keleti irányban terjeszkedett. Mára az összes csupaszcsiga közül a legnagyobb károkat idézi elő. Az ellene való védekezést alaposan megnehezíti, hogy a kémiai védekezésre, ami a metaldehid hatóanyagú készítményeket jelenti, időnként kevésbé reagál.
Spanyol csupaszcsiga
A kártevő főként tojás alakban vészeli át a telet, de a kifejlett példányok a talaj üregeiben is képesek áttelelni. A több százas tojásprodukció miatt száraz és nedves években egyaránt a legnagyobb károkat okozza. Egyre gyakoribb jelenség, hogy víz közeli területeken szántóföldi növénykultúrákban, például őszi káposztarepcében okoz érzékeny károkat. Ilyenkor nincs mit tenni, védekezni kell. Kisüzemi körülmények között számos többé-kevésbé hatékony védekezési módszer terjedt el. A csigák csalogatása lédús növényekkel, sörcsapdázás, tejsavós csalogatás mind-mind bevett gyakorlat a kémiai védelem mellett, de önmagában egyik módszer sem képes tökéletesen felszámolni a kártételt. A biológiai védekezés „csodafegyvere”, az indiai futókacsa életképes megoldásnak számít, de ez a jószág más kacsafélékhez képest nem fogyasztható. Legjobb bérelni a futókacsákat, de gondoskodni kell a folyamatos vízellátásról, mert ez szükséges a csigák lenyeléséhez.
Indiai futókacsa
2019-ben is a spanyol csupaszcsiga okozta a legnagyobb károkat, de a tavaszi időszakban, kezdetben a különböző házas csigák is megkeserítették a kerttulajdonosok életét. Elsősorban a lágyszárú dísznövények, így a szívvirágok, a harangvirágok, a zsályafélék szenvedték el a tarra rágást. Később, a májusi esőzések után megkezdődött a spanyol csiga invázió is, így a kitavaszodástól kezdődően, november végéig folyamatos kártétellel kellett szembenézni.
Malaccsiga (Tandonia kusceri)
Az év második felében érkezett hírek újabb két csupaszcsiga faj, a malaccsiga és a feketefejű csupaszcsiga magyarországi megjelenéséről számoltak be. Most még nem tudni, hogy mennyire találják meg ezek a fajok életfeltételeiket, de jobb felkészülni a csigafauna bővülésére.
Feketefejű csiga (Krinickillus melanoformis)
Ha jövőre is az ideihez hasonló időjárási körülmények lesznek, ismét igen súlyos csupaszcsiga kártételekkel számolhatunk.
