Az elmúlt héten is folytatódott a fülledt nyári meleg időjárás. A fülledtséget csak néha szakította meg egy-egy zápor- zivatar, mely sok helyen okozott károkat a vetésekben. A hirtelen lezúduló csapadék megdöntötte az érőfélben levő kalászos gabonaféléket, melyek már így várják ki az aratás kezdetét.
Az őszi árpa egyre határozottabban mutatja az érés jeleit. A szemek eljutottak a viaszérés állapotába, a szalma pedig sárgul. Ha így marad az idő, Péter-Pál napja előtt aratni fogunk. Az őszi búzák fajtától függően a tejesérés különböző fokozataiban járnak, de a kényszerérés jelei csak a sülevényes talajokon mutatkoznak. A vörösrozsda általánosan megtalálható az egész országban, de 10 %-ot meghaladó mértékű fertőzés csak egyes, rozsdafertőzésre érzékeny fajtákon észlelhető.
A táblák szegélyeiben csapatokban gyülekeznek a gabonaszipolyok, rágják a viaszérett szemeket. A kártételt a bogarak gyakori helyváltoztatása miatt, csak késő esti vagy kora reggeli védekezéssel szüntethetjük meg. Tavaszi árpán a gabonapoloskák szívogatják a kalászokat, azok részleges vagy teljes kifehéredését okozva. A lerakott poloska tojásokból hamarosan kikelnek az idei lárvák is. Négyzetméterenként 1 darab poloska már hatással van a termés mennyiségére és minőségi mutatóira.
Az eső áztatta tájegységekben egyre több a szklerotíniától fertőzött repce és napraforgó szár, melyek a növények korai halálát okozzák. Repcében ez a fertőzés már legfeljebb kényszerérést okoz, de napraforgóban az ilyen növények a tőpusztulás mellett kiinduló forrásai a többi növény másodlagos fehérpenészes szár- és tányérrothadásának. A csillagbimbós napraforgón általános a levéltetű fertőzés a bimbók tájékán, de a fertőzés mértéke táblánként változó főként a korábbi védekezésektől függően. A levéltetvek mellé már kezdetét vette a lucerna- és mezei poloskák betelepedése, melyek szívogatása hatással lehet a seben keresztül fertőző kórokozók fellépésére.
A kukorica fenológiája országszerte nagy változatosságot mutat, de általában elérte a 3. szárcsomós fejlettséget. A kukoricamoly a kedvező időjárási körülményeket kihasználva, változatlan intenzitással rajzik. A fény- és feromon csapdák tömegesen fogják a lepkéket, az első hernyók rágása a felső leveleken rövid időn belül szabad szemmel is láthatóvá válik. Az első rágásnyomok megjelenésekor érdemes megkezdeni a védekezést, különösen akkor, ha a molykártétel mellé levéltetű és takácsatka fertőzés is társul. Érzékenységük miatt a kártétel alakulását különösen a vetőmag előállító- és csemege kukorica táblákon kell figyelni, de a molyfertőzés gazdasági jelentősége már szemes kukorica előállító gazdaságokban is fokozódik.
A különböző bagolylepkék tömeges rajzásának ideje május második dekádjára esett. A károsító fajok közül a vetési bagolylepke hernyója, a mocskospajor okoz tőpusztulást szántóföldön a kukorica vetésekben. A kártételt csak radikális hatású készítmények bevetésével lehet mérsékelni. Figyelemmel kell kísérni a gyapottok bagolylepke rajzását, mert a napokban kezdtek a lepkék repülni a csapdákba. A nyár ezen időszakában károkat elsősorban a zöldségkultúrákban okoz, de a populáció nagyságából kirajzolódik a később várható potenciális kár kukoricában és más növénykultúrákban.
A burgonya országszerte virágzásnak indult, a növénysorok záródnak, ezért nagy a jelentősége a burgonyavész elleni preventív védekezésnek, különösen ott, ahol öntöznek, vagy sokáig tartósan nedves a burgonya lombozata a helyi domborzati viszonyok miatt.