Az elmúlt héten több-kevesebb csapadék szinte mindenhol esett az országban. Mennyisége csak némi felfrissülést eredményezett a növényeknek, a többhavi hiányt semmiképpen sem pótolja, tehát továbbra is a szárazság az úr. A tartós csapadékhiány a szántóföldi növényeken a kényszerfejlődés tüneteit hozta elő, az őszi kalászosok és a repce magassága meg sem közelíti az elvárható méretet, az árpa kalászol, a repcén alig van oldalelágazás. A kötöttebb talajokon már most hatalmas repedések találhatók. A gyakori szeles időszakok mellett egyébként kellemes tavaszi idő volt, sok napsütéssel, éjszakánként 10 Celsius fok körüli minimumokkal, nappal pedig időnként 20 Celsius fok feletti maximumokkal.
A kalászos gabonák betegségeinek terjedése, illetve a fertőzés erősödése a fent említett időjárási körülmények következtében lényegesen nem változott az elmúlt időszakban. A gabonalisztharmat, a szeptóriás- és más levélfoltosságot előidéző kórokozók és a sárgarozsda általában gyenge fertőzöttséget okoznak, de egyes mély fekvésű és buja növényállományú táblán a kórokozók ennél jóval nagyobb problémát is előidéznek. A szárazság okozta stresszhatást ilyenkor csak levélen keresztül felszívódó levéltrágyák kijuttatásával lehet némileg mérsékelni. Azokon a táblákon, ahol a kényszerkalászolás jelei mutatkoznak, már érdemes a kalászvédelemre is gondolni, illetve a meglévő levélfelületet megóvni a fertőzéstől.
Őszi árpa virágzás
A rovarkártevők jelenlétét kevésbé befolyásolják az időjárási körülmények, így a vetésfehérítő bogarak imágói ismét aktívabbak, fűhálózás alkalmával 15-20 imágó található 10 hálócsapásban. Az eddig lerakott tojások már sötét színűek, lárvakelés közeli állapotban vannak. Már vannak kikelt lárvák is, zömmel L1-L2-es fejlettségi fokozatúak, de a tömeges lárvakelés a közeljövőben várható. A friss imágó betelepedés és peterakás miatt elhúzódó kártételre kell számítani. A veszélyességi küszöbérték a levelek 20%-án jelentkező rágáskár.
Vetésfehérítő bogár lávák búzán
Folytatódott a levéltetvek felszaporodása, kolóniákat már a kalászkezdeményeken is látni, a növényállomány 30-50%-a fertőzött levéltetvekkel. Észlelési szinten hálózhatók a gabonapoloskák is.
Gabona-levéltetű
Az őszi káposztarepce igen heterogén, vannak még virágzó növények, de már tart a sziromhullás és a becőképződés. A fénybogarak egyedszáma és gazdasági jelentősége lecsökkent, a repce becőormányosból is kevesebb telepszik be, 10 hálócsapással 2-3 bogarat lehet fogni, feltehetően a korábbi védekezések hatására. A becőszúnyog fertőzésnek a jelenlegi szárazság nem kedvez, nagyobb kárhoz csapadékosabb idő kellene.
A kedvezőtlen körülmények ellenére a kukorica fejlettsége 1-3 lombleveles, de eléggé heterogének a vetések. A kukoricabarkó kártétel csökkenőben, és inkább a táblaszélekre jellemző.
Ugyanez vonatkoztatható a napraforgóra is, de a most kelő vetéseket érdemes fokozottan figyelni, különösen azokon a helyeken, ahol máskor is voltak barkó károsítások.
Burgonyabogár imágó
Megkezdődött a burgonya kelése, a növényállományok zöme a kelés – 1-3 levél fejlődés állapotában van. Az első burgonyabogár imágók előjöttek telelőhelyükről és keresik a burgonyát. Most átlagosan 0,5-1 bogár található növényenként, de tojásokat még nem raknak.
Borsó-levéltetű
A korán vetett borsó vetéseken megkezdődött a virágzás. A növények öntözés nélkül rendkívül alacsonyak. A borsó-levéltetvek jelentősége ilyenkor rendkívül veszélyes a növényekre, ezért rendszeres növényvizsgálatot igényelnek, a fertőzés kezdetének a megállapítására.
