Március első hete többszöri bőséges csapadékkal próbálta pótolni az előző két hónap csapadékhiányát. Több alkalommal áztatta eső a földeket, a nedvesség akadálytalanul szivárgott a talajba. A napi hőmérséklet kissé visszaesett ugyan, de nappal is 10 Celsius fok körül alakult, éjszaka pedig általában fagypont feletti hőfokokat mértünk. Derültebb éjszakákon néhány alkalommal fagyott is. A növények a kedvező nedvességi viszonyokra, a melegebb nappalokra és a hosszabb megvilágításra szemmel látható fejlődéssel reagáltak.
Látványosan erősödött az őszi búza és az árpa növekedése, lassan eltakarják a jól bebokrosodott növények a sorközöket, eltűnőben az őszi árpára oly jellemző téli kisárgulás. Az őszi búza egyöntetű üde zöld színe ezen a télen nem fakult meg a téli időjárás hatására, folyamatosan megtartották őszi színeiket. Aki bátran korán kiszórta az első fejtrágya adagot, az most jól járt, mert a növények azonnal hasznosíthatták a tápanyagot.
Jelenleg számottevő mennyiségű kórokozó vagy kártevő nem fertőzi az állományokat, de az idősebb leveleken azért megtalálhatóak az őszi fertőzés tünetei. Amíg száraz és meleg volt az időjárás, addig elsősorban a gabonalisztharmat fertőzés aktivizálódása jelentett veszélyt a növényekre, most a több csapadék hatására előtérbe kerültek a levélfoltosság betegségek (barna-és fahéjbarna levélfoltosság, árpa pirenofórás- és hálózatos levélfoltosság, szeptóriás- és rinhospóriumos levélfoltosság).
Mindegyik közös jellemzője, hogy az előző évi szármaradványokon, valamint az idős őszi leveleken telelnek át, és optimális nedvességi és hőmérsékleti viszonyok mellett indul meg a tavaszi fertőzés. Az első védekezés fontossága és sikere abban rejlik, hogy mennyire sikerül az alsó levélrégióban tartani a kezdeti fertőzést. A jelenlegi nedvességi viszonyok, amennyiben 15 Celsius foknál melegebb nappali hőmérséklettel párosulnak, elegendők a fertőzési hullám megindulásához. A veszélyességi küszöbérték 10%-os fertőzési szint elérésekor alakul ki, ekkor már indokolt lehet az első védekezés, mert csak így előzhető meg, hogy a fiatal levelek és szárba indulás után a felső levélemeletek ne fertőződjenek meg.
Az őszi káposztarepce fejlődésének is jót tett a napokban lehullott csapadék. A növények rajtra készen várják a szárba indulás kezdetét. Ehhez minden feltétel – fejtrágya, csapadék, nappali hőmérséklet – adott. Most van itt az ideje a tavaszi fungicid-regulátoros kezelésnek, mely kellő védettséget ad a repce egyik legfontosabb betegsége, a fómás levél- és szárfoltosság ellen, másrészről pedig megakadályozza a szár túlzott növekedését, meggátolja a növényállomány megdőlését, elősegíti a növények minél nagyobb mértékű elágazódását.
A növények szemmel láthatóan jól teleltek, hiszen a nagy hideg ezen a télen elmaradt, emiatt a tavaszi fejlődés intenzív szakasza hamarosan elkezdődik. Figyeljünk oda, mert a repce ilyenkor igényli tápanyagszükségletének döntő hányadát, tehát csak akkor várható töretlen fejlődés, ha a növény minden igényét kielégítjük, az igények mellett pedig mindent megteszünk a kora tavaszi kártevők és betegségek leküzdéséért.