Hiába érkezett meg a naptári tavasz, az éjszakák még mindig dermesztőek. Nappal ugyan a hőmérsékleti maximum időnként eléri a 15 C fokot is, de éjszakánként akár 5-6 fokra is lesüllyed. Eső továbbra sem hullott érdemi mennyiségben, tovább tart a kora tavaszi aszály. A talajok felső 100 cm-es rétegében alig található nedvesség, így az őszi vetésű növények fejlődése az ilyenkor elvártnál sokkal vontatottabb. Hiába emelkedett a nappali hőmérséklet, de a dermesztő éjszakák nem segítik a növekedést. Talán az elkövetkező napokban bekövetkezik az igazi enyhülés, valamint esőt is kapnak a növények.
Melegebb, napsütéses órákban ismét aktivizálódtak az őszi káposztarepce szárormányos kártevői. Ezt jól jelzik a sárga ragacsos fogólapok és sárgatálak fogási eredményei, de mihelyt elbújik a nap és borúsabbá válik az idő, a kártevők is visszavonulnak rejtekhelyeikre. A változékony idő ellenére azonban folyamatosan rakják petéiket a növényekbe. Az első rajzásból származó petékből még alig-alig keltek lárvák, de az idő javulásával előbb-utóbb ez is be fog következni.
Robbanásszerű imágórajzás az időjárás javulásával hamarosan várható, de fel kell készülni más repcekártevők megjelenésére is, így több irányú kártételre kell számítani. A kártevők elleni védekezést mindig előrejelzésre alapozottan tervezzük meg. Amennyiben a csapdák szárormányosokból napi 10-15 bogarat fognak, valamint a fénybogarakból napi 10 darabot találunk a csapdákban, indokolt lehet a védekezések megkezdése. A repce lombon károsító betegségek nagyságában a körülmények miatt változás alig történt, fómás tüneteket csak az idősebb leveleken láthatunk, de a fertőzés még az ősz folyamán következett be. A hamarosan sorra kerülő regulátoros kezelés még csapadékosabb körülmények között is gátolni fogják a kórokozót.
Az őszi kalászosok fejlődésében alig történt változás, továbbra is vontatott a fejlődés. A felfagyásos területeken elvégzett hengerezés mérsékelte a kiszáradásos tüneteket, de azt is látni kell, hogy mindez nem pótolja az erősen hiányzó csapadékot. A levélbetegségek terjedését továbbra is gátolja a hiányzó nedvesség, a fertőzés erősödése csak a körülmények megváltozása esetén várható.
Az átlagosnál hidegebb talajhőmérséklet ellenére a talajlakó kártevők már megközelítették a talajfelszínt, így megkezdhető a kártevők egyedsűrűségének a felmérése. A legtöbb gondot okozó drótféreg már négyzetméterenként 1-2 darabszámban eléri a veszélyes egyedsűrűséget, különösen kukorica és napraforgó vetésekben.