Növényvédelem

Növénykórtani veszélyek a kalászosokban ősszel

Agrofórum Online

Az őszi kalászosok növényvédelme a nagyon hosszú és meleg őszi időjárás miatt jelentősen eltérhet a korábbi években megszokottaktól. Nemcsak egyes gyomfajok kelése tolódhat át tavaszra, nemcsak a vírusvektor levéltetvek és kabócák támadásait kell folyamatosan elhárítani, hanem egyéb, növénykórtani természetű veszélyekre is célszerű felkészülni.

A veszély jelen időszakban nem az őszi kalászosok – néhol még csak kelésben levő – állományaiban található, hanem az előző évi gabonavetések megmaradt árvakeléseiben. Sajnálatos módon az utóbbi években valahogy „kiment a divatból” a gabonatarlók nyári ápolása, művelése. A nyár folyamán folyamatosan kaptak annyi csapadékot ezek az árvakelések, hogy állományaik nemcsak életben tudtak maradni, de jelentős részük növekedett, sűrűsödött is. Ezek a gondozatlan, vagy csak tessék – lássék módon végrehajtott kezelésben részesülő árvakelések – akárcsak az elmúlt évben – felszaporodási helyeivé váltak a kalászos gabonák különböző nekrotróf és biotróf életmódot folytató kórokozóinak is.

Rozsdák a búzában

Az elmúlt évek során az őszi búza és az őszi tritikálé vetéseinkben a sárga rozsda (Puccinia striiformis) jelenléte és károsítása szinte már megszokottá vált. A kórokozó áttelelése évről évre sikeres és ez az előny megfelelő tavaszi időjárás esetén sokkalta több generáció kinevelését teszi lehetővé, mint egy tavaszi, légáramlatok útján történő besodródás után. A sárga rozsda biotróf kórokozó, a nyarat csak folyamatosan, élő növényekről élő növényekre terjedve vészelheti át. „Hála” a kezeletlen, műveletlen árvakeléseknek ez a meglehetősen nagy pusztító erővel megáldott kórokozó jelen van szinte mindenütt az országban az őszi búza és őszi tritikálé árvakelések lombozatán. További terjedésére és a fővetésekre történő átváltására október utolsó dekádjában már számítani lehet.

Sárga rozsda megjelenése búza árvakelésben

Szintén az őszi búza és rokonsága /durum, tritikálé, tönke, alakor/ érintett a búza levélrozsdája (Puccinia recondita) által történő megbetegedésben. Ez a kórokozó, hasonlóan sárga színű pusztuláiról felismerhető rokonához, sikeresen átvészelte a nyári hőséget és a zöld felületek lecsökkenését a gondozatlan árvakelések lombozatán.

Mennyisége jóval kevesebb, mint a sárga rozsdáé, viszont a nagyon meleg „vénasszonyok nyara” a biológiai optimumot tekintve október hónap legnagyobb hányadában inkább ezt a fajt segítette a szaporodás és a levélzeten való elterjedés tekintetében. Jelenleg még ez a kórokozó sem jelent meg a fővetésű búzafélék lombozatán, de a betelepülés már csak napok kérdése, így a betelepülés és áttelelő fertőzött felületek kialakulása gyakorlatilag biztosra vehető.

Levélrozsda búza árvakelésen

Szerencsére a búzafajok és hibridjeik potenciálisan legnagyobb ellensége, a búza fekete, vagy szárrozsdája (Puccinia graminis f. sp. tritici) az idei, nyári lokális, de ott eléggé brutális fellépése után a helyi árvakeléseken nem jelent meg és a már kikelt fővetéseken sem lehetett észlelni a betegség felbukkanását. Szerencsére a Füzesgyarmat környékén gabonatermesztéssel foglalkozó gazdák gondosan művelték a gabonatarlókat a fekete rozsda támadása által érintett területeken, és ez is vezethetett ahhoz a helyzethez, hogy a kórokozó által megtámadott területen jelenleg a kórokozó megjelenésének tünetei sehol sem észlelhetőek. Ez szerencse, mivel egy sikeres „átnyaralás” után az ősz folyamán elterjedve egy fagyok nélküli – és ennek egyre nagyobb a valószínűsége – tél esetén kora tavasszal elindítva a szaporodási ciklusok sorozatát ez a kórokozó ténylegesen képes a taljes szemtermés megsemmisítésére.

Bajban az árpa

Az őszi árpavetések a búzákhoz hasonlóan szintén súlyos, sőt azoknál javarészt súlyosabb növénykórtani támadás előtt állnak. A kiváltó okok azonosak azzal, amelyet a búza esetében leírtunk. Az árvakeléseken a nyár folyamán gyakorlatilag valamennyi, az árpára veszélyt jelentő biotróf és nekrotróf életvitelű kórokozó sikeresen átvészelte a nyarat és a meglehetősen meleg őszi időjárástól segítve igencsak gyors felszaporodásba kezdett.

A nekrotróf kórokozók közül jelenleg a barna levélfoltosság (Bipolaris sorokiniana) a domináns, bár a meleg őszi időjárás a jóval nagyobb pusztító erővel rendelkező hálózatos levélfoltosság (Drechslera teres) számára nyújt a felszaporodás számára kedvező feltételeket. Ez a két nekrotróf életmódú kórokozó az elmúlt évek során is rendszeresen okozott gondokat az őszi árpa állományokban és várható, hogy napokon belül megkezdődik az őszi árpa fővetések kolonizációja. Amennyiben a novemberi időjárás is az átlagnál valamennyivel melegebb lesz és némi nedvességhez is jutnak az árpavetések, úgy e két faj gyors terjedésére lehet számítani. A hőmérséklet csökkenésével várhatóan a barna levélfoltosság jut túlsúlyba, de mindkét kórokozó képes jelentős lombtömeg elpusztítására, így fokozott jelenlétük az őszi árpa állományokban egyáltalán nem kívánatos.

Erős barna levélfoltosság fertőzés árpa árvakelésen

A biotróf életmódú kórokozók közül az árpa lisztharmat (Blumeria graminis f. sp. hordei) előfordulása az őszi árpa állományokban jelenleg még csak szórványos.

Bár a meleg és a napos időjárás kedvezne a kórokozónak, de a konídiumok csírázásához szükséges nedvesség sok helyen nem áll rendelkezésre, így a kórokozó terjedése jelenleg meglehetősen lassú. Ugyanakkor a melegkedvelő törpe rozsda (Puccinia hordei) számára a nyár vége és az őszi meleg időjárás rendkívül kedvező feltételeket teremtett az intenzív felszaporodáshoz. A kórokozó a meghagyott árvakeléseken aggasztó mértékben felszaporodott és néhol már megjelent az őszi árpa fővetésekben is.

Súlyos törpe rozsda fertőzés őszi árpán, árvakelésben

A törpe rozsda terjedése számára most szinte ideálisak az időjárási körülmények. Az árvakeléseken felhalmozódott hatalmas inokulum mennyiség a szelek révén könnyen át tud kerülni az árpa fővetésekre és a hajnali harmatképződés bőségesen elegendő nedvességet biztosít az uredospórák csírázásához. Ráadásul a meleg nappalok során a kórokozó fejlődése gyors, így a tél beköszönte előtt még több nemzedék kialakulása és a betegség széleskörű elterjedése is lehetséges.

A kalászos gabonák lombozatán ősszel felvonuló kórokozók jelenléte egyáltalán nem tolerálandó dolog. Legtöbbjük jól állja a téli hideget és a növényzet legyengítésével a télállóságot nagymértékben csökkentheti. Ráadásul a tavaszra áttelelt kórokozók kedvező időjárás esetén már meglehetősen korán, akár még a szárba indulás előtt nagymértékben csökkenthetik a produktív lombozat felületét. Ez a hatás a későbbiekben akár több mázsa/hektáros terméscsökkenés formájában jelentkezhet, de szélsőséges esetben akár a termés harmadát is elviheti. Egyáltalán nem ördögtől való gondolat az őszi kalászosok alapos szemlézése után egy őszi fungicides beavatkozás a kórokozók életfolyamatának megszakítására, amennyiben az a felvételezések alapján szükségesnek tűnik.

Agrofórum Hírlevél
Iratkozzon fel az Agrofórum hírlevélre!

A feliratkozást követően a rendszer egy megerősítő emailt fog küldeni a megadott email címre. Ha nem érkezne meg a levél, kérjük nézze meg a spam vagy Gmail esetén a Promóciók és az Összes levél mappát.

A moníliás gyümölcsöt tegyük-e komposztálóba?

2024. október 10. 13:10

Az ősz beköszöntével a kései érésű körtén (is) a gyümölcsfertőző monília koncentrikus penészköreit fedezhetjük fel. Milyen készítménnyel védekezhetünk, és betehetjük-e a komposztálóba a beteg gyümölcsöt? Zsigó György növényorvos válaszol.

Ez a kártevő állhat a repce rejtélyes termésvesztése mögött

2024. október 10. 10:40

A kárt elszenvedett táblák betakarított fajlagos termésmennyisége 1, maximum 2 t/ha közötti értékeket ért el.

Időszerű növényvédelmi teendők a közterületeken

2024. október 9. 12:40

Esőkkel és lehűléssel megérkezett az ősz. A hidegben a gombák sem terjednek és az országos csapdahálózat fogási adatai azt mutatják, hogy a vadgesztenye aknázója és a selyemfényű puszpángmoly is befejezte a rajzását.

Mit tehetünk körterozsda ellen?

2024. október 8. 10:40

Sok kertbarátban ijedelmet kelthet ez, a körte levelein mutatkozó gombás megbetegedés. A körterozsdás körte azonban nem mindig igényel növényvédelmet.

A gyümölcskártevők országos csapdahálózatának fogási adatai október második hetében

2023. október 14. 08:30

A cikkben szereplő táblázatokban, valamint grafikonokon a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara szakmai irányításával működő országos előrejelző csapdahálózatok adatait láthatják, melyek segítségével az ország több pontján is nyomon követhetők a legjelentősebb gyümölcskártevők.

Újdonság a Syngenta kínálatában - nemcsak véd, többletet is ad a kalászosnak

2019. január 24. 09:54

Több éves kutató- és fejlesztőmunka eredményeként a kalászos gabona területén 2019-től elérhető a gazdálkodók számára az Elatus Era. A készítmény a rozsda, a szeptória, a foltbetegségek és a fuzárium ellen is sikerrel vethető be, emellett markáns zöldítő-termésnövelő hatással is rendelkezik.

Változó a kórokozó-paletta

2021. október 1. 05:36

Az eredmények azt mutatják, hogy a mérsékelt övi régiók éghajlatfüggő hozamnövekedését mérsékelni fogja a növekedő kár- és kórokozónyomás.

Kertészeti növényvédelmi előrejelzés: több lesz a moníliával fertőzött gyümölcs

2022. július 20. 09:16

A kórokozók most kevésbé képesek komolyabb fertőzést okozni, de néhány kártevő azért ebben a helyzetben is okozhat érzékeny károkat.