SzakcikkekTalajélet
Intenzív talajélet nélkül nincs hatékony növénytermesztés, avagy a baktériumkészítmények szerepe a szárbontásban!
2019. október 9. 08:06
A szántóföldön termesztett növénykultúrák betakarított termése a teljes növényi biomassza kevesebb, mint 50%-a. A fennmaradó nagyobb rész melléktermék, melynek jelentősebb része nem kerül vissza a talajba. A gabonafélék, ipari és takarmánynövények gyökér és szármaradványa átlagosan a 8-10 tonnát is elérheti hektáronként.
A szójatermesztés sikerének egyik fontos kulcsa a baktériumos talajoltás
2019. október 1. 08:00
E lapszámban adjuk közre a NÉBIH és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös szója vizsgálatának, eddig még nem publikált tavalyi eredményeit.
Cellulózbontás a BactoFil® Cell segítségével!
2019. szeptember 26. 09:46
A BactoFil Cell által kezelt, gyorsabban elbomló szármaradványok – 75-80%-os tömeg-csökkenéssel - hamarabb szolgálják a szerves anyag növekedést.
BactoFil® Kalászos az őszi kalászosok termesztés technológiájában
2019. szeptember 10. 14:33
A növénytermesztők legfontosabb feladata az évjárati körülményeknek megfelelően a növények számára a lehető minél optimálisabb feltételek kialakítása, amelyben a legnagyobb figyelmet a talajra kell fordítani.
„A jövő agrárgenerációjának formálása a talajnál kezdődik”
2019. szeptember 1. 14:32
Ez év május 30-án került sor a „Kincsünk a termőföld” III. szakmai kerekasztal konferencia megrendezésére az Agrárminisztérium és a Magyar Talajbaktérium-gyártók és -forgalmazók Szakmai Szervezetének közös szervezésében.
Kincset rejtő szkleróciumok
2019. augusztus 25. 10:13
A talajeredetű (soilborne) kórokozók által okozott termésveszteség világszerte egyre fokozódik. Nem teszi egyszerűvé az ellenük való védekezést az a tulajdonságuk, hogy a szklerócium (a gomba kitartó képlete) hosszú ideig megőrzi a talajban az életképességét. Német és osztrák résztvevőkből álló kutatócsoport e gombák elleni új védekezési módszer fejlesztésén dolgozik.
Tarlóbontás okosan
2019. augusztus 21. 05:36
A növénytermesztés régebben egy biológiai körforgás volt. A terményt betakarították, a szármaradványok a területen maradtak és az istállótrágyát a területekre kihordták és bedolgozták. A szerves trágya rendszeres használatával és a tarlómaradványok elbontásával biztosították a talaj biológiai életképességét, a talaj szerves anyagának, humusztartalmának szintentartását.
A szármaradványban rejlő értékek
2019. augusztus 14. 08:38
A talajművelés sikere az időzítésen, az agrotechnikai eljárásokon és a megfelelő talajéleten múlik. Ahhoz, hogy jelentősebb mennyiségű szerves anyag kerüljön a termőföldbe, a tarlómaradványokat is a talajba kell forgatni, de a szármaradványok csak mikrobák segítségével képesek lebomlani.
Miért fogynak a termőtalajok?
2019. augusztus 1. 06:29
A termőtalajok pusztulásának hátterében számos folyamat áll, így pl. az elsavanyosodás, az elszikesedés, a lemosódás, az elsivatagosodás. Célszerű lenne folyamatosan növelni a termőtalajok szervesanyag-tartalmát, ha lehet szervestrágyázással, a táblán keletkezett szalma a talajba forgatásával és no-till művelés alkalmazásával annak érdekében, hogy megfelelő tápértékkel rendelkező élelmiszereket tudjunk előállítani.
NE BÁLÁZZ, HANEM TRÁGYÁZZ - avagy szalmatrágyázás mikrobiológiai kezeléssel
2019. július 23. 13:13
A szántóföldeken az idén is betakarításra kerülő pld. 5 tonna búza szemtermés mellett kb. 6-9 tonna tömegű szalma-trágya termelődik egy hektárnyi termőterületen, aminek be kell kerülnie a talajba.
